A magyar Választójog törvény-történet 

Magyar nép (állampolgár) vagy nemzet  népképviseleti-választójog története és alkotmányba emeléséhez iránymutatás.

A napjainkban ismét előkerült és aktualizálódott vitatémát generált a választójog, mely alkotmányjogi státusba sincs foglalva. Jelenleg zavaros törvényi szabályozások jogi halmaza a választójogi törvény, mellyel a törvényhozók igyekeztek maguknak előnyt kovácsolni a következő parlamenti választásokra. Másodszor, az ezt megelőző  ősi történelmi alkotmányunk összefoglaló fejezetére az országos médiában  tett reagálás, mely szerint az „alkotmány jogilag rendben van, csak ’materiális’ értelemben hagy kifogásolni valót” -ra egyben válasz is e fejezet.

A választójog alkotmányos történelmi folyamatának áttekintése!

I.pont.  1848. évi V. törvénycikk az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról 2. § Az országnak s kapcsolt részeknek mindazon bennszületett, vagy honosított, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók. (És tételesen is felsorolja az akkori közjogi-viszonyoknak megfelelően kik lehetnek választók.)

/Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról szóló törvényt az Irinyi-kör foglalta jogi formába és semmi köze a Március 15 nemzeti „ereszd el a hajam” ünnephez/

II. pont. „1879. évi L. Törvénycikk a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvény értelmében”, továbbiakban, mint magyar állampolgárként van népképviseleti választó joga. (Mai értelemben magyar állampolgár az, aki magyar nemzetisége szerint magyarnak születik, illetve valamilyen más nem magyar identitású, etnikumú, nemzetiségű személy, polgár, aki törvényi engedménnyel magyar állampolgárságot szerezett és állandó magyarországi lakcímmel rendelkezik.) A (itt) szerzett állampolgárságot el is lehet veszejteni - külön törvényi szabályozás, pl 1878-ban a távolmaradás, hazaárulás, köztörvényes cselekmény stb a választójog  elvesztésével járt.

A Magyar állampolgár (itt érts alatta magyar nemzetiségű) állampolgárságától (értsd alatta magyarságától) nem fosztható meg, de jogai korlátozhatók - ekkor volt használatos a nemzetpolgár és a nemzett-polgár kifejezés. Hogyan is értelmezzük ezt? Magyar nemzetiségű magyar állampolgár magyar nemzetiségétől nem fosztható meg (magyar nemzetpolgár), viszont nem magyar nemzetiségű magyar állampolgár (magyar nemzett polgár) a magyar állampolgárságától megfosztható, illetve a magyar állampolgárisági jogai korlátozhatóak… /Jelen Alaptörvény élő passzusa szerint Magyarországon magyar állampolgárságától senki nem fosztható meg tehát egy befogadottnak korlátozás nélkül kapott joga a választójog./

III. pont. Első Köztársaság, 1918. évi XVII. Törvénycikk az országgyűlési képviselők választásáról, ELSŐ FEJEZET, Választójogosultság, 1.§ Országgyűlési képviselőválasztó-joga van minden férfinak, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, magyar állampolgár, a magyar államnyelven vagy más hazai élő nyelven (4. §) írni-olvasni tud, állandó lakóhellyel bír (5.§) és ezenfelül a 2.§-ban felsorolt különös kellékek valamelyikének (jogcím szerint) megfelel.

 5.§ A választójoghoz megkívánt állandó lakóhelye annak van, aki e törvény hatályának területén legalább egy év óta ugyanegy községben lakik, vagy bír lakással, vagy egy éven belül csak egy ízben helyezte át lakását más községbe. A kor kívánalmainak megfelelően 4.§ a nemzetiségi nyelvekre vonatkozó engedmények. 2.§ tartalma választójogi törvényi engedményekre vonatkozó külön szabályok.  /1949-ben ezt a választójogi törvényt sértették meg a „kékcédulás” választással./

A Wekerle-kormány által készített tervezetből született meg kevés változtatással az 1918. évi XVII. tc. és mint I. néptörvény mely a nők választójogát is  életév betöltéséhez, 6 év magyar állampolgársághoz, állandó lakcímhez, elemi szintű iskolai végezetséghez írni-olvasni tudáshoz kötötte. A tervezet 1919 márciusában készült el, megvalósítását, alkotmányba-emelést az 1919-s proletárdiktatúra létrejötte megakadályozta. Kormányoktól függően a továbbiakban e választójogi törvényt rendeletekkel szabályozzák.

IV. pont. 1920-ban a választójogi törvények és szokásjog alapján a nőkre is kiterjesztve emelkedik a Népképviseleti választójog Alkotmányba. Az elemi iskolai végzettség és írni-olvasni tudás, a magyar állampolgárság, és állandó magyarországi lakhely mindvégig kitétele maradt a választójogi törvénynek. Az 1920-s Választójogban lényegi változást a Kádár kormány 1970-s években hozott rendeleti kijelentette az „analfabétizmusban”, amely szerint „Magyarországon megszűnt az „analfabétizmus”, ami a valóságban valamilyen szinten mindig is fenn állt és áll jelenleg. Ma „funkcionális analfabétizmusnak” nevezik. - Ezzel a rendelettel, gyakorlatilag semmissé tették a népképviseleti választási jog írni-olvasni tudás és szövegértelmezés képesség feltétételét. (A személy önbelátóssal bíró önrendelkezése és ítélőkészsége.) Majd a rendszerváltás után, magyarul írni-olvasni is alig tudó, objektív önbelátó és önítélő képességekkel nem rendelkező személyek is a jogazonosság elvén választójogot kaptak. (sic!)

/A választójog törvénybe foglalása a Wekerle-kormány 1918-ban történő jogalkotása, és köze nincs Horthyhoz. Történetesen csak annyi hogy elfogadták és alkalmazták a gyakorlatban a Wekerle-féle választójogi törvényt, mely még ma is alaptétele a választójognak. És kvázi, a világban Finnország után másodikként Magyarországon kaptak a nők választójogot! - E megjegyzést csak összehasonlításképpen a toleráns nyugati típusú demokráciákkal. /

Összegezve: Az 1918-s Általános választójog törvény, 1848-ban a magyar nemzet szerzett joga, míg az 1879-s állampolgári törvény szerint kapott magyar állampolgári jog, és 1920-tól a szokásjog alapján válik Alkotmányunk passzusává! És mivel a mai napig nincs az alkotmányban rögzítve, ezért a szokásjog szerint íratlan alkotmányos jog a magyar nemzet és nép választójoga az Általános választójog.  Kérdés mely költői, eddig miért nem helyezték alkotmányvédelem alá?

Eddig a választójog törvénytörténetének összefoglaló áttekintése.

A választójog alkotmányjogi értelmezése!

(Nem feltétlenül a jelen hatályos törvények szerinti sajátos értelmezés!)

 A magyar nemzet és magyar nép képviseleti választójoga alapértelmezés szerint az alkotmányunk része. Mivel Magyarország az (Alaptörvény passzusa szerint is) 1944-től 1990-ig katonailag is megszállt ország, ez idő alatt pártideológiai diktatúrák és pártállami törvénykezések szerinti társadalmi berendezkedések sorra követték egymást. (Rendeletekkel legitimálták a választójoggal való visszaéléseket.) Ennek következtében a jelenlegi hatályos választójogi törvény, amely a pártállami választójogi törvényekből is ered, nem tekinthető és nem fogadható el a jelen formában demokratikusnak, mert egy pártállami impériumhoz van szabályozva. Sérül Magyarország Alkotmánya ezen időszakok alatt és általa a választójog. Ezért az ország Nemzet és Népképviseleti választótörvény alapértelmezésével a választójog magyarországi történelmi fejlődőséhez kell visszanyúlni, amely az 1848-s áprilisi törvényekből a nemzetegység és jogazonosság elvén, az 1879-s állampolgársági törvényből fakad, 1918-ban emelkedett törvényi erőre, és 1920-tól a szokásjog alapján Alkotmányunk alaptétele. E szempontok alapján nemzeti, polgári és állampolgári viszonylatban összefoglalva a következő lenne:

 Népképviseleti-küldött választójoga van minden 20. életévét betöltött magyar állampolgárnak 

a,)  aki a kitűzött választások előtt visszamenőleg 4 évre már rendelkezik állandó magyarországi lakcímmel

b.)  aki elemi képzést szerzett magyar államnyelven, van írás-olvasási készsége magyar államnyelven

c.)  aki rendelkezik saját önbelátással, önítélő és döntéshozói képességgel, nem áll ideológiai, társadalmi,  jogi,  gyámsági felügyelet alatt - Ezen felügyelet alatt lévő személyekről külön törvény rendelkezzék.

d.) aki nem követett el a magyar társadalom és állam ellen büntetőjogi cselekményt. Hatályos a Btk rendelkezéseinek erre vonatkozó mindenkori paragrafusai. (pl: „hűségtelenség, csempészkedés, rablás” stb.)

e.)  az a magyar állampolgár kinek van állandó magyarországi lakcíme, de folyamatosan külföldön tartózkodik, és 1 évnél korábban a kitűzött választások előtt időlegesen legalább egyszer 30 napnál (?) folyamatosan tovább Magyarországon tartózkodott. (Népképviseleti-küldött választójog elvesztése és felfüggesztése külön szabályozást igényel. )

A felsoroltak szerint együtt fennálló feltételekkel Magyarország alkotmányában a Nemzet és Népképviseleti-küldött választójog Általános választójog. Az Országgyűlés törvényhozói testülete Magyarország alkotmányában rögzített válaszjoggal összeférhetően a nemzetegység és jogazonosság elvén kivételes törvényi korlátozással rendkívüli esetben engedményezheti és szigoríthatja az általános választójogi törvényt.

Jelen jogi formában a Köztársasági elnök, mint Magyarország alkotmányának legfőbb védelmezője, kivételes helyzetben, hivatalához kérelem benyújtása által adományozhat és megvonhat különleges státuszú választójogot Magyarország alkotmányával összeférhetően, a nemzetegység és jogazonosság elvén. (Népképviseleti-küldött választójog elvesztése és felfüggesztése külön szabályozást igényel.)

Kiemelve, jelenleg ebben a formában és értelmezéssel a fent leírt választójogi törvények nem a törvényhozó testület által hozott élő törvények - csak szemléltetés, hogy miként kellene glédába szedni.

Az „alkotmány független minden ideológiai szemlélettől” elv érvényesítésére kell törekedni.  Az alkotmány jogi értelemben belülről semleges, kívülről viszont a nemzet,  az ország, az állam társadalmi berendezkedését kell hogy védje!

Miért a 20 év? Ez ember biológiai fejlődésének folyamata során az emberi agy is fejlődik. Az emberi agy teljes fejlődése a tudomány álláspontja szerint az ember 20 éves korára fejeződik be. Egy személynek 20 éves korára fejlődik ki az objektív döntéshozói képessége, az addigi élete során válik a tanult, a tapasztalt, és szerzett tudásának birtokába, szellemileg, értelmileg, és érzelmileg éretté és függetlené, rendelkezik önbelátó és ítélőképességgel, illetve annak következményével. Tehát az alaptétele a 20 év, és e határéletkornak emberfejlődés-tani okai van.

/ Tanult tudás, pl írni olvasás, illetve amire az oktatási rendszerben megtanítanak. Tapasztalt tudás, amit érzékileg tapasztalati tudással ismerhető meg. Szerzett tudás, autodidakta módon másoktól megszerezett ismeretek./

Állampolgárság és nemzetség választójogi kérdése

 Az állampolgárság azt jelenti, hogy egy adott társadalmi közésség, az állam(szövetség) területi, jogi, és közösségi normák szerinti keretek közt berendezkedett közösség egyenjogú tagja. Magyar állampolgárrá lenni az 1879-s állampolgársági törvény alapértelmében annyit jelent, mint a magyar nemzet által befogadott személy. (lásd, értsd alatta a Vérszerződést és István illetve Kálmán királyok törvényeit.) Innentől a befogadott állampolgársági státusza azonos a magyar nemzethez tartózó tagjáéval, a befogadott megismeri és megtanulja, alkalmazkodik és szocializálódik, majd elfogadja a magyar társadalom szabályait, és beilleszkedve ekként él - erre példamutató történelmi személy Damjanich János! Amennyiben nem fogadja el, azaz megsérti akkor megfosztható, illetve ha elhagyja akkor elveszítheti magyar állampolgárságát (és választójogát). Az állampolgársági státusszal ezért nem járhat rögtön választójog, mert idő kell a beilleszkedéshez a társadalmi és politikai viszonyok megismeréséhez, rendelkezzen kellő politikai és társadalmi tapasztalattal az objektív döntéshozáshoz. Ezért a „befogadottnak” a kitűzött választások előtt visszamenőleg minimum 4 évre már rendelkeznie kell állandó magyarországi lakcímmel a választójogosultságához.

Miért minimum 4 év a magyarországi állandó lakcím?  Magyarországon, általánosságban a választások 4 éves ciklusban történek, és ehhez igazodva kell meghatározni ezen időtartalmat. Továbbá a helyben lakás feltételének is meg kell felelnie.   

Szemléltetésként jelenleg egy Pirézlandi polgár letesz egy magyar állampolgári esküt és ezzel máris megkapott olyan jogokat, amit egy magyarországi magyar állampolgár évekig életvitelszerűen tanult, tapasztalt és szerzett. Nonszensz! Ezt nevezik pozitív diszkriminációnak!  De sajnos jelen Magyarországon így működik az állampolgárság és vele járó jogok megszerzése, de kiváltságosok pénzért is juthatnak magyar állampolgársághoz! Az állampolgárság megszerzéséhez leírt fenti feltételek nagyon szigorúnak tűnhetnek, de nyugodjon meg a kedves olvasó, más országokban ennél még szigorúbbak a feltételek. Csak jelen Magyarországon kaphat minden kozmopolita jöttment könnyen magyar állampolgárságot és az ezzel járó jogokat.

Különleges választójogi státusz.

A magyar állampolgárság és nemzetség kérdése a Magyar államhatáron kívül eső országrészek magyarságára is van történelmi törvényünk. 1848 április törvényekben kimondják a nemzet és jogazonosságot az ország és országrészek közt. Magyarország jelen geopolitikai helyzetének értelmében ország Magyarország, mint állam, és nemzetség kérdésében részek a Kárpát-medencében a magyar államhatáron kívül élő más szomszédos államok állampolgárainak magyar nemzetisége. E törvény értelmében őket is megilletné a választójog jelen Magyarországon. De van egy 1920-s törvény amely kimondja hogy a Trianon szerződés után  ezek az országrészek megszállt illetve elcsatolt területek - És míg ezen magyarság választójogának gyakorlása nem  lehetséges, a választójogát  törvényi cikkelyben felfüggesztették. S ez mind a mai napig élő törvény, mert ezt 1920 óta egyik kormány törvényhozó testülete sem rendezte - Tabu azon okból mely hazánk és a velünk szomszédos államok közt növelheti a feszültséget (lásd pl Szlovák állampolgársági törvény). Bár az Alaptörvényben, ez irányban történt jogi maszatolás, amely a választójogi bizonytalanságot és anomáliát mélyíti, törvénykezési mulasztásokkal és visszaélésekkel.

A választójogi törvények jelen formában nincsenek harmóniában az állampolgárság, és nemzet és jogazonosság alkotmányosság elvével. Alkotmányos mulasztás áll fenn jelen magyar államhatáron kívül rekedtek választójogában kb úgy 70 éve. Ezért „különleges választójogi státusz”-ban törvényi szabályozással, kiváltságos választójoggal rendelkezhetnének. Erre is van történelmi jogi példa, amit anno „kiváltságnak” nevezetek. Csak alkalmazni kellene a joggyakorlatban a jog, mint lehetőség a valamit valamiért elvet.

Választójog szerzett jog, az államporság viszont kapott jog. A törvényhozó pozitív diszkriminációja az állampolgárság mellé feltétel nélkül adott választójog, mellyel szemben az őslakosság választójogi akaratában hátrányt szenved. Az állampolgárság megszerzésével soha nem járt, járhat együtt az azonnali választójog megadása. Továbbá a helyben lakás feltételének is meg kell felelnie. E szabálynak érvényesülni kell a helyhatósági választások esetében is.

A magyar államhatáron kívül élők, a velünk szomszédos államok magyar etnikumú személyek esetében a Nemzetazonosság fennáll ugyan, de a Jogazonosság az állampolgárság tekintetében a választójoguk nem áll meg, mert nemzet és állam nem egy és ugyanaz a jogi fogalom!  Valamint a jogértelmezésben az állampolgárral felülírják a nemzetpolgárt, így sértve a nemzet és jogazonosság elvét.

 Iránymutató általános kérdések és válaszok a választójog értelmezéséhez

Csak lazán laikusan, hogy mások is okuljanak belőle!

Magyar nemzetiségű, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárt megilleti-e a választójog?  Nem!  Ezen személyek választójogának törvényi megadása alkotmánysértés!!!

Magyar nemzetiségű, Magyarországon élő, magyar állampolgárt, aki NEM rendelkezik állandó magyarországi lakcímmel megilleti-e a választójog? Kivételes helyzet, mert ő részben elvesztette az állandó lakcímével együtt a választójogát, és nem felel meg az alkotmányos választójogi feltétteleknek, ezért kérvényeznie kell választójogának visszaszerzését. (Becslések szerint 2017-ben, Magyarországon kb 50ezer ilyen személy él. Hajléktalan és devizahitel károsult.)

Magyar nemzetiségű, nem Magyarországon élő magyar állampolgárt, aki rendelkezik magyarországi állandó lakcímmel (pl aki külföldi vendégmunkás) megilleti-e a választójog? Igen, ha megfelel az alkotmányos választójogi követelménynek.

Nem magyar nemzetiségű, nem Magyarországon élő magyar állampolgárt, aki rendelkezik állandó magyarországi lakcímmel megilleti-e a választójog? Nem! Mert ő elveszítette a választójogát, ha az alkotmányjogi feltételeknek nem felel meg.

 Nem magyar nemzetiségű, Magyarországon élő nem magyar állampolgárt, aki állandó magyarországi lakcímmel rendelkezik, (pl egy kínai) megilleti-e a választójog? Nem! Magyarország belügyeibe történő beavatkozás a választójoga, és aki ennek megteremti a törvényi feltételeit, az alkotmánysértést (hazaárulást!) követ el.

 Nem magyar nemzetiségű, Magyarországon élő magyar állampolgárt, aki állandó magyarországi lakcímmel rendelkezik, (pl egy német-magyar kettős állampolgár) megilleti-e a választójog?   Igen, amennyiben megfelel az alkotmányos választójogi feltételeknek (pl a magyar nyelv és írni olvasás képesség ismeretének stb választójogi feltételek.)

Jelenleg (1994-től) a magyar Nemzet- és jogazonosság alkotmányosság elvén 100ezrek esnek el (nem csak) alkotmányos választójoguktól, míg (kettős)állampolgárság címszó alatt több 100ezer+1 személy kap Magyarországon választójogot. Ennek a törvényi ténynek a magyar államra, nemzetre és társadalomra óriási nemzetbiztonsági kockázata van. Az alkotmányos választójog törvényi rendbetétele is nemzetünk és megmaradásunk létkérdése! Ma a választójog 3 feltétele (magyar állampolgárság, állandó magyarországi lakcím, magyar nemzetiség) közül elég, ha 2 teljesül minden egyéb törvényi szigorítás nélkül.

Szemléltetésként egy magyarul sem tudó zsidó származású német-magyar kettős állampolgár, aki Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezik, minden törvényi szigorítás nélkül választójogot kaphat. Vagy egy USA-ban élő magyar állampolgárságú magyarországi állandó lakcímmel rendelkező személynek van Magyarországon választójoga. Viszont egy elcsatolt országrészben élő magyar nemzetiségűnek önhibáján kívül nincs magyarországi választójoga, mert nem rendelkezik magyarországi lakcímmel és állampolgársággal.

A törvényalkotó a jelen választójog szabályozásával, „magyar állampolgárság” alatt jogazonossággal diszkriminálja a nemzetazonosságot, a nemzetazonosság viszont sérti a jogazonosságot - történelmünk geopolitikai sajátosságából fakadóan. Ezért a választójogot, mint kivételes jogi helyzetet külön „törvényi korlátozással” engedményekkel és szigorításokkal kellene szabályozni. Külön kellene definiálni a magyar nemzetpolgár és a magyar állampolgár (nemzett polgár) fogalmát, meghatározni jogait, kötelességeit. És mivel Magyarország Eu-tag, külön az Eu-s állampolgár fogalmát és ezzel járó jogokat, kötelezettségeket törvényi-formában is illene szabályozni. Szóval a választójog kérdéskörében is rengeteg törvényi mulasztással állunk szemben!

Levezetve és értelmezve a választójogra is a történelmi jogfolytonosságunkat, jelenleg ebben az Országban jogilag nincs itt semmi sem rendben! Jelen alkotmányunk is csak ideiglenes alkotmány, ezért a jelen választójogi törvények is ideiglenesnek tekinthetők és alkotmányos védelem alatt sem áll, tehát csak szemétre való paragrafushalmaz, amellyel legitimálhatóak a választási csalások. Megjegyzés: a rendszerváltás utáni választások közül egyedül, talán, csak, az 1990-s volt tisztességes!

Magyarország jelen törvénykezési joggyakorlata inkább hasonlít a jelen szerb (szovjet) tanácsi törvényhozáshoz, mint a magyar szokásjogon alapuló (Szent Korona) törvénykezésekhez.

Jogi források: 1000 év törvényei, netjogtár, Alaptörvény és egyéb jogi irodalmi-források.

 

Oldal: A magyar Választójog törvény-történet
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2024 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat