Történelem.hu-amit elhallgatnak

"Mert van az igazságba bújtatott hazugság, és van a hazugságba bújtatott igazság"

 

 

 

Március 15. Kinek Nemzetünnepe?

"Mert történelmének valós ismeretei nélkül egy nemzet fennmaradási esélye kisebb!"

E nemzetöntudatunkat irritáló írás 1848. március 15. valós történelmi eseményeit, előzményeit és következményeit foglalja össze tömören. Na nem úgy, mint ahogy bárki hallhat, ki részt vesz egy ilyen március15.-t ünneplő rendezvényen.

1848 március 15-i  előtti előzmények: Az 1947-s évben szinte egész nyugat-Európát gazdasági válság sújtotta, rossz mezőgazdasági termés, nélkülöző tömegek - éhséglázadások, bankcsődök. És amiről szinte e történelmi párhuzamban ritkán esik szó, a világméretű járványok: Sárgaláz, influenza, skorbut, tífusz, vérhas, és a legtöbb áldozatot szedő kolera.  A kolera 1,2 millió áldozatot szed Amerikában (USA) ahol az aranyláz is kitört. Oroszország egyes részein az elhalálozás az 50%-t is eléri. Legjobban érintett országok még a Brit-birodalom, Franciaország és Poroszország. Magyar Királyság területén először 1837-ben jelent meg a kolera, majd 1848-ban a „cholera megújult erővel ismét fellépendő” melyről a kor elismert orvosa dr. Bugát Pál  írt helyzetelemzést „A cholera megérkezett Buda-Pestre” címmel.

 Európában, 1847-48-ban az elégedetlenkedők tömege nőtt, rendszeresé váltak az éhséglázadások, fosztogatások. A liberális körök politikai-hatalom megszerzésre törekedtek. A Rothschild (osztrák) és a Fugger (német) bankárcsaládok közt bankárháború dúl. Európa, így a Habsburg birodalom és a Magyar királyság pénzügyeit is a német Fugger bankárcsalád felügyelte, majd Salamon Rothschild bankár spekulácói révén átveszi a Habsburgok pénzügyi felügyeletét.  Fugger bankház kihasználva az elégedetlenkedő tömegeket és nemzeti törekvéseket, forradalmakat szít a Habsburgok ellen. A liberális eszme követői a káoszban átveszik az irányítást… (Forgatókönyve hasonló a 2008-2012-s pénzügyi világválságokhoz és az „Arab tavasznak” elnevezett eseményekhez.)

 A Párizsi forradalom híre 1848. február végén ért Bécsbe. Kossuth március 3-i németországi beszámolójával feltüzelte a bécsi liberálisokat. Márc. 13.-án kitört az első bécsi forradalmi hullám. 15.-re normalizálódott a bécsi belpolitika, a Rothschildek és Habsburg Ferdinánd osztrák császár engedni kénytelen. Kiegyeznek a szemben álló felek, márc. 17-én Bécsben liberális részvétellel tiszavirág-életű új Habsburg-kormány alakult.

 Lengyelországi előzmény: A három része (Orosz-Porosz-Habsburg) osztott lengyel nemzet már 1830-ban, az első európai forradalmi hullámban megmozdult szabadságáért: Varsó, Poznan, Szilézia, Galícia, Krakkó.  Az oroszok és a poroszok gyorsan vérbefojtották az egymástól térben és időben széteső mozgalmakat. Azonban a lengyel liberáliselvűeknek sikerült létrehozni a megszállt Lengyel-királyság területén a Krakkói Köztársaságot, melyet 1848-ban a Habsburgok levernek, és március 4-én annektálnak. Egyfelől a lengyel nép iránti szolidaritásból is kezdeményeződött a magyar nemzet „március idusa” pesti tüntetése.  

 Március idusa: Először is tisztázandó, március idusa (tavaszi napforduló) az márc. 21.-én van, 1848-ban keddi napra esett. 15.-e az meg 15.-én, abban az évben szerda.

Az európai forradalmak hevében a történelmi Magyarországon politikai csörtékkel, de békében zajlottak a reformok. Élelemhiány nem volt, de a pénzhitel és infrastruktúra elmaradott, ipara jelentéktelen. A Széchenyi-féle magyar nemzeti reform-törekvések vontatottan ugyan, de egyre nagyobb teret nyertek. Pestre egyre-másra érkeztek a „forradalmak” hírei is. Március 12.-én a Magyar Ellenzéki (konzervatív) kör megfogalmazta és elfogadta a ”Mit 12pontkíván a magyar nemzet: Legyen béke, szabadság és egyetértés”-t. (Az Egyenlőség, szabadság, testvériség! liberális gondolat már utólag kerülhetett rá a Landeler nyomdában ???  más fajta és stílusú betűk erre engednek következtetni.)  Az „Irinyi féle” 12 pontos petíciót az országgyűlésnek szándékoztak benyújtani. A pesti Pilvax-köri (liberális) fiatalok arra az elhatározásra jutottak, kihasználva az akkori politikai bizonytalanságot, szerveznek egy tüntetést a törekvéseik felgyorsításának érdekében. Másik okot a lengyel nemzettel való szolidaritás, illetve együtt érző részvétnyilvánítás adta. Ezen az egyeztetésen, 12-én (vasárnap) még szóba sem jöhetett az a 13.-i (hétfő) bécsi forradalom, amire oly sokan oly sokat hivatkoznak a magyar történelem folyamán. Március idusai felvonulást, az azt megelőző vasárnapon, 19-én szándékoztak megtartani. Márc. 12.-i egyeztetés után mindenki nyugodtan várta március idusát (19.-ét), mikor 15.-én (szerdán) váratlanul kitört a pesti forradalom. Petőfi pont Győrben ír egy szerelmes verset 15-én. (Irodalomtörténészek bukkantak rá e bizonyítékra, Petőfi kéziratos és dátumozott egyik verse alapján.) Kossuth Pozsonyban tartózkodik és másnap értesült a pesti eseményekről. Gyakorlatilag azoknak a személyeknek fele nem is tartózkodott pesten, akikhez a történelemtanítás köti, kötötte március 15.-ét. Egyedül a jakubinus Táncsics volt ott azon a bizonyos helyen és napon. Börtönben. Tegyük fel a filozófiakérdést: Kik robbantották ki a 1848.-s márciusi Pesti forradalmat? Kiknek állt érdekében, hogy a reformkor magyar nemzetének haladó békés gazdasági, politikai és szellemi reformtörekvéseit a háború, a terror és gyarmatosítási kísérlet igájába nyomorítsa - történelmi nevén Bach-szekerébe?  ”Mit kíván a magyar nemzet: Legyen béke, szabadság és egyetértés” helyett március 15.-e a magyar nemzetre uszított horvátot (Jellasics), szerbet, románt, oroszt, szlovákot (a szlovák Kossuth, gyerekcipős-kísérlet a felvidék elszakításáért és lásd itt), és bő egyéves „Önvédelmi háborúba” sodorta az országot. Nevezhetjük korai Trianonnak?

 A március 15.-nek tulajdonított ideiglenes pozitív eredmények nem szolgálták úgy a magyar nemzet érdekeit, mint ahogyan nemzetünk e történelmi eseményét az aktuálpolitika bármikor is kommunikálta.

Magyar nemzeti részről, a Habsburg uralkodóra volt egy nyomásgyakorlási kezdeményezés a magyar nemzeti érdekek érvényesítésére. 1 héttel a tervezettnél korábban, március 15.-n, liberális körök utcára vitték a 12 pontos petíciót, szimpátiatüntetésként a bécsi forradalom hírére, plusz még a lengyel események hozzáadódtak a magyar nemzeti közhangulathoz. A liberális eszme – mint 1990-s rendszerváltáskor - rátelepedett a nemzeti paradigmára (gondolkodásmód-váltás), és a magyar nemzeti kívánalmait használta saját céljai eléréséhez. A magyar nemzet kihátrál a liberálisok mögül, így tömegbázis nélkül maradnak. Ezt alátámasztják az alábbi történelmi tények, mint Széchényi szembekerülése Kossuthtal, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök lemondása, Kossuth toborzó-országjárása. Ez egy liberális hatalom-átvételi kísérlet volt, mely a történelmi tények alapján, a nemzetet egy másféléves önvédelmi „szabadságharcba” sodorta. – pont mint ’56-ban.  Első csatája 1848. szeptember 29.-i dicsőséges honvédő Pákozdi ütközet.  (kép: Pákozdi csata emlékműve, Pákozd) Kádár-rendszerben e napot nevezték ki a „Fegyveres erők napjává”. Tegyük hozzá, kiérdemelten, mert ez volt az első megalakult önálló magyar „néphadsereg”, mely első ütközetében győzedelmeskedett. A fentiek ismeretében bárkinek szívjoga miként tekint március 15.-re: a pesti liberálisok forradalma, Táncsics kiszabadítása örömbuli, magyar nemzet Habsburg-elleneségének megnyilvánulása, tiltakozó fáklyás felvonulás a lengyel nemzetállam orosz-porosz és Habsburg annektálások miatt, magyar nemzeti konzervatív oldal petíciós kísérlete a magyarországi reformokért. Márc. 15. meghasonlott (ellopott) nemzeti öntudatunk napja? Indok, cél, ok-okozat összefüggés van nem kevés, és ideológiai szemlélet szerint lehet választani. A pesti liberálisok már az első évfordulón, 1849. márc. 15-én tartottak megemlékezést.

 1848-49-s szabadságharc bankárháborús háttere

Hunyadiak korában, a Fuggereknek már volt egy sikertelen magánháborújuk Magyarországgal.  A cseh Jagellókat viszont már könnyen legyőzték Mohácsnál, de ez egy másik történet.  Európa pénzügyeit Mohács eleste után kemény kézzel irányították. Császárt, pápát is az ő szájuk íze szerint kellett választani évszázadokon át. Gróf Széchenyi István tett keresztbe nekik az 1825-ös Pozsonyi országgyűlésen, ahol átláthatóvá tették a bonyolult hitelviszonyokat. Ekkor erősödött meg a Salamon Rothschild irányítása alatt működő Rothschild magánbank a császárvárosban és "nyíltan" átvette a Habsburg birodalom pénzügyi irányítását a Fuggerektől. Gyakorlatilag kitört a Fugger - Rothschild bankárháború. A Fuggerek, magánháborújukhoz fellázították az elégedetlenkedő néptömegeket és a liberálisokat a Habsburg-birodalomban - forradalmak. Igazolja ezt Kossuth lázító bécsi „németországi beszámolja” is, valamint később a Fugger bankház által a Kossuth-kormánynak folyósított német birodalmi kölcsön. Habsburgok végül drágán megfizettek a bankárcsaládok közti háborúért. Végleg elveszítették az Osztrák-német alföldet (ma Belgium), Sziléziát. Elvesztették a Dél-német és Észak-olasz hercegségek, városállamok feletti irányításukat, adóbevételüket.  Fuggerekkel szemben a Rothschild-Habsburg kettősfogat vesztésre állt, lassan a Magyar-királyság is kezdett kicsúszni a kezükből. A Habsburgok egyedül nem bírtak a magyarsággal, végül megalázkodva az orosz cár segítségéért folyamodtak. A cár vonakodott. Rothschildék az orosz cárt zsarolással vették rá a Magyar Királyság elleni kalandhadjáratra, na és a lengyel nép ellen elkövetett „Szent szövetségi” közös bűn. (Szent szövetség: 1815-ben köttetett,  Porosz-Orosz-Habsburg (értsd osztrák császárság és magyar királyság) politikai és katonai szövetséget. Tartalma szerint örök barátságot kötöttek egymással és egymást minden eshetőségben megsegítik. Jogértelemben a Magyar királyság is tagja volt e szövetségnek.) Mivel gyakoroltak nyomást I. Miklós cárra?  2 dolog közül választhatott: segít leverni a magyarok önvédelmi háborúját és kap sok-sok pénzt a hadjárathoz, ha nemet mond, forradalmat szítanak Oroszországban is, és megdöntik a cár uralmát. (Utóbbi majd be is következik a Nagy Októberi szocialista forradalom idején.)

Rothschildek titkosszolgálati kapcsolataikon keresztül a magyar ügyért való nemzetközi passzivitásért lefizették fél Európa uralkodóházait. Fuggerek, mert már bele is untak a folyton rebelliskedő magyarokba, lemondtak a Magyar királyságról és a Rothschild kézre veszni hagyják. (Kossuthot azért majd még kimenekítik Amerikába, Széchényit meg(ön)gyilkolják Döblingben.) A Magyar királyság így diplomáciailag és stratégiailag végleg egyedül maradt „Önvédelmi háborújában”. A „Szent szövetségese” a muszka is ellene fordult. - Ez örökre beleégette magát a magyar nemzeti tudatba, amit később 1956 eseményei végleg kitörölhetetlené tesz.

„Március 15” következményének volt néhány érdekes eseménye és alakja. Ilyen volt pl. Habsburg családon belül végrehajtott puccs, Ferdinánd leváltása és Ferenc-József kinevezése 1848. december 2.-n: Ferdinánd osztrák császár és magyar király lemondatásával alkotmányjogi értelemben a Magyar királyság király nélküli királyság maradt 1867-ig - Kiegyezés. Uralkodójogi értelemben Habsburg Ferdinánd volt egyszemélyben osztrák császár és magyar király. Törvényes lemondásával az osztrák császári és magyar királyi címről, Ferdinánd király helyére magyar nemzeti közakaratból új magyar királyt kellett volna koronázni, ami nem történt meg. 1849. április 14-én, a Debreceni nagytemplomban Kossuth okafogyottan kikiáltotta a Habsburg-ház trónfosztását. Ez szintén „alkotmányos” anomáliát eredményezett, mert a királynélküli királyság államforma továbbra is maradt.  A szabadságharc leverése után ez vezetett a Rothschild-Habsburg abszulutista önkényuralomhoz mely szerint a Magyar királyság a Habsburgok által megszállt gyarmatország lett. Bach-korszaknak nevezett időszakban több nemzeti vagyont (ma GDP-nek nevezik) vittek ki az országból, mint a török hódoltság 150 éve alatt. Drábik János banktörténelmi tényfeltárásai rámutattak, a Rothschild család ebben az időben már nagyon ügyelt az osztrák-magyar politikai eseményekre, személyekre. Érdemes utána olvasni pl ki Vodiáner Sámuel és Hamvas József.

Nézzünk itt is pár alakot

.A fizikai ellenállás megsemmisítője Julius Jacob von Haynau, a „bresciai hiéna”: Az „Önvédelmi háborúnk” leverése után a Magyar királyság tejhatalmú katonai parancsnoka. Kegyetlenségéről elhíresült táborszernagy célja a teljes magyar politikai és katonai elit megsemmisítése. Vérengzései ellen tiltakozó európai uralkodók és értelmiségiek nyomására 1850-ben felmentik. 

Az ország felszámoló biztos, Alexander Bach belügyminiszter, 1851-1859.: Célja a Magyar királyság közigazgatási rendszerének felszámolása, teljes gazdasági és politikai beolvasztása a Habsburg birodalomba. A Magyar királyság megkérdőjelezhetetlen főhivatalnoka, a Rothschild titkosszolgálat és besúgó-rendszer magyarországi végrehajtója.

Széll Kálmán a söprögető bróker: Ő már egy kicsit későbbi történet, de név a .budapesti térről ismerős lehet napjaink átlagemberének is. Az 1867-s Habsburg-liberális-magyar nemzeti Kiegyezés egyik feltétele volt Pesten egy magyar nemzeti bank létrehozása is. Volt egy bécsi és lett egy Buda-pesti (nemzeti) bank, a pesti tőzsdepalota. Kiegyezés után megnyílt az út a gazdasági fejlődés felé. Bécsben fedezet nélküli részvényeket adtak ki, valós gazdasági tevékenység fölé helyezve a részvényeken való árfolyamnyereséget. 1873-ra azonban ez a részvénylufi kipukkadt - a bécsi tőzsde és bank összeomlott. Fekete péntek néven vonul be a történelembe. Ekkor a jól működő pesti banki-tőzsdét Széll Kálmán irányítja. A Bécsi tőzsde (bank) megmentésének egyedüli rációja, ha összevonják a Pestivel – Ezt a banki okkupációt Széll Kálmán vezényelte le. Az összevonás után alakult meg az Osztrák-magyar bank és ezzel a Magyar királyság gyakorlatilag ismét elvesztette pénzügyi függetlenségét. (Napjaink brókertranzakciós gyakorlatai is így történnek, de a kívülállók számára már átláthatatlanná téve.) Tisza Kálmán ezért szembeszállt Széllel: „Magától Széll Kálmántól hallottam, hogy a kiegyezési alkudozások elején azt mondta Tiszának: Adok egy esztendei időt a bankügyben, addig nem nyilatkozom az önálló bank ellen. Csináljátok meg, ha tudjátok” – írta később Széll barátja Halász Imre, hozzátéve, hogy ha Tisza nem a bankügyi akciót teszi az osztrákokkal folyó pénzügyi kiegyezési tárgyalások kulcskérdésévé, talán Széllnek sikerülhetett volna eredményt elérni a magyarokat jelentősen megterhelő fogyasztási adók ügyében, amelyek az osztrák államkasszába folytak be. - Széll a „fogyasztási adók”(ÁFA) mellett érvelt, míg Tisza Kálmán miniszter az államadósági deficit csökkentése érdekében a „luxosadót” vetette volna ki.  Ugye napjaink politikájából is ismerős a történet Csak napjainkba már nem az Habsburg-osztrák államkasszába folyik be az áfa, hanem Brüsszelben vágják zsebre. Széllt sikeres „brókeri” tevékenységéért a Rothschild-házból megteszik pénzügyminiszternek. 1883-ban már a Habsburg udvar belső titkos tanácsosa. Megalapítja a Magyar jelzáloghitelbankot is, mely nézőpont kérdése, hogy az elszegényedett rétegek további kifosztását vagy segítését volt hivatott szolgálni.

Széll Kálmán felesége Vörösmarty Mihály lánya, Ilona. A liberális Deák Ferenc köreihez tartozik, ugyanakkor családja a nemesi rangját a Habsburgoktól kapta. Széll kapocs az uralkodóház, a konzervatív magyar nemzeti oldal és a liberálisok között. Rothschild-ház szempontjából kiemelt prominens személy. Mentalitásában nemzeti liberális és Habsburg-párti, ki pénzügyminiszterként a pénzügyi bankkartellek veszteségeit a népre terhelte volna. Tehát ideális egyéniség volt. Nekik!

A káoszba torkollott március idusának szellemiségéből a ma létező ideológiai szemléletű pártok és nemzeti gondolkodók bőven tudnak magyar nemzetünnep-ötletelve példát meríteni maguknak. Egyedül a Kádári - kommunista rendszer rettegett e naptól. Oka, szovjetek által megszállt országként magyar nemzetiessége, lengyel szimpátiája, az 1849-s orosz részvétel és '56 közti párhuzam vállalhatatlan volt, valamint a liberális töltete miatt rettegtek március 15-től. Azonban Petőfit az „akasszátok fel a királyokat”-ért és Kossuthot a Habsburg-ház trónfosztásáért kiemelten kezelték, mert ez összeférhető volt kommunista szemlélettel. Ezért került rá a korabeli papír tízforintosra és a százforintosra arcképük. Egyébként a fizetőeszközökön megjelenített történelmi és más személyek arcképei, megjelenítésének módjai kivallóan tükrözik, üzenik az uralkodó bankvilág ideológiai és világi nézetét , gondolatait, bárhol a világban.

.

10.000 Ft.-s bankjegy, Szent István fején III. Béla halotti koronájával. Üzenete: Dögölj meg magyar! - Bogár László közgaszdász

Kinek a Nemzetünnepe?

Március 15. magyar nemzeti szemmel tipikusan az a történelmi esemény „ha nem tudod legyőzni őket, állj az élükre és vezesd őket.” Nem véletlen ragaszkodott a rendszerváltó SZDSZ március 15.-e szellemiségéhez. A néppártok a feudalizmus felszámolását, a magyar polgáriasodás kezdetét látják benne. Csak előtte, a polgárosodást már Széchenyiék a reformok útján békésen elindították. A nemzet tudatába úgy vésettetik be, hogy a magyar szabadságért vívott küzdelem egyik legmagasztosabb napja. De hány nemzeti gondolkodó van ki túl lép ezeken, és márc15.-ben a magyarság 19-20 évig tartó véres tragédiájának kezdetét látja? Márc. 15. lehet, hogy tényleg a Nemzetárulás napja?

 Szabadságharc helyett miért Önvédelmi háború?

 Szabadságharc az mikor egy stratégiailag (gazdasági, katonai, politikai, idegen közigazgatási irányítás, együtt vagy külön-külön is) megszállt ország harcot vív függetlenségéért a megszállójával szemben. Tehát e két fél közt zajlik, melyben a már megszállt a megszállójától igyekszik megszabadulni.

 Háború, mikor egy független terület más érdekek befolyása alá kerüléséért történik, általában gazdasági, ideológiai, stb. okból, illetve az önállóság megvédésért folytatott harc nagyméretű kiterjedése. Ez több érdekazonos fél bevonásával is történhet.

A Magyar-királyság jogi értelemben, 1848-ban nem volt megszállt ország, csak a strukturális és ipari fejlődés lemaradott. Viszont az 1848-49-s szabadságharcnak deklarált háború idején sorozatos intervenciók érték, melyben a magyar nemzet önvédelmi háborúra kényszerült. A Világosi fegyverletétel után azonban a Magyar királyság minden tekintetében a Habsburgok által megszállt gyarmatország lett. A Habsburgok pénzügyi urai pedig a Rothschild-bankház.

Ne legyünk naivak! Napjaink politikai és gazdasági életének mozgató rugói továbbra is azon az elvi síkon járnak, mint1848-ban. Azonban ma már méretei kiterjedtebbek, a módszerek kifinomultabbak. Most jelenleg, 2015-ben Görögország, Szíria és Ukrajna vívja „Önvédelmi-háborúját”, más-más módszerekkel.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 36
Tegnapi: 45
Heti: 81
Havi: 2 071
Össz.: 228 656

Látogatottság növelés
Oldal: Március 15. Kinek Nemzetünnepe?
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2021 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »