Az „ukrán” néperedete és állam…

A szovjetunió 1990-s szétesése után egy új ország került Kelet-európa térképére, Ukrajna. Ukrajna szó jelentése határvidék. Ezen ukrán állam hátárának kijelölése gyakorlatilag olyan alapon történt akkor, mint anno a mai Lengyelországé, illetve a Magyar királyság trianoni határkijelölése. Az ukrán határkijelölést akkor ideiglenesnek tekintették, hogy majd etnikailag és földrajzilag utólag kiigazítják. Az Antal-kormány Magyarországa akkor lemondott a neki felkínált Kárpátaljáról, az oroszok pedig most 2016-ban, 26 évre rá rendezik a Kelet-ukrajnai orosz-ukrán határkiigazítást. Lényegében az Ukrán állam a mai napig nem tudott mit kezdeni területi önmagával, pont úgy, mint Románia Trianon után.

Ukrajna és közigazgatási területei

Létrehoztak egy Ukrajna nevű államot az 1990-s években, amelyhez egy ukrán nemzetet akarnak, akartak megteremteni. Minta lehet rá a mai Belgium, a belga, mely német-flamand és francia-vallon entitást takar. Az 1991-ben 52 milliós lélekszámú jelenlegi Ukrajnában 4 identitástudat, a lengyel, a magyar, az orosz, és a krimi tatár közt van az ukrán encititás. Az ukrán állampolgárok etnikai összeférhetetlenség kereti közt keresik ukrán gyökereiket. Az egyetemes jelenkori histográfia a Vlagyimir-i kijevi fejedelemségből(russzból) (982-1015), egyenes ágon vezeti ki az ukrán, a belorussz és az óorosz ágat. Ugyanakkor a terület 2000 éves történelme alatt vallási, dinasztikus, társadalmi berendezkedési forma és politikai ideológia szerint is megosztott Ukrajna lakossága a mai napig. E megosztottságok során az „ukrán” nép több genezist (népirtást) is átélt. Napjainkban, a történészek által is elismerten több esetben felvetődött, hogy az ukrán identitást koraközépkori, poloniai(lengyel) rzeczpospolita rendszerében kellene keresnie az ukránoknak. Az ukrán identitás gyökerei azonban régebbi korokban keresendő.

Ukrajna etnikai és nyelvi térképe

Ukrán identitáskeresés

Az ukránok keresik történelmüket, és annak gyökereit. A jelen ukrán történelempolitika, a földrajzi területén kialakult korai civilizációkat elvetik, mint pl hogy szkíták és hunok, és sajnos a szlávvonalhoz ragaszkodnak. A szlávságot tekintik entitásuk meghatározó elemének. (kép: nem elfogadott ukrán címer) A jelen Ukrajna földrajzi területét mobilizálni és differenciálni kell, mint ahogy tették azt a középkori történelem során, mint vörös-, fehér-, és fekete-russz. A Fekete-tenger partvidéke (a Krím) a korai görög(trák) kolóniák területrésze volt, tehát azt máris kizárhatjuk a jelenlegi ukrán entitás és terület részéből. Maradt a vörös-russz a lengyel-magyar, a fehér-russz az orosz-magyar, és az aranyhorda, majd a török alávetettség kora alatt kialakult fekete-russz. Lényegében a fekete-russz nevezhető ukrántudatnak és entitásnak a kozákság kialakulástól. Erre kiváló történelmi példa a Pugacsov-féle felkelés. A mai Ukrajna történelmi területe egykor szarmata, alán, szkíta-hun közösségek (családi nemzetségek és szomszédsági faluközösségek, törzsek), törzsi települések és fejedelemségi szövetségek, majd rzeczpospolita rendszere volt.

A mai ukrán történelemokítás három részre tagolja Ukrajnát. Dnyeppertől keletre (kisoroszok), nyugatra (lengyel illetve magyar russz), és a déli sztyeppei részre (a fekete russz). És tegyük hozzá még a krimi tatárokat, de ez más história, melyet területileg és etnikailag egybe fogtak a történelem során felettük uralkodó politikai rendszerek. A tatárok és a fekete russz, történelmi koronként függetlenítették magukat, de erős központosított államformát a történelem folyamán soha nem tudtak létrehozni a bolgár, mongol, lengyel, török és orosz nagyhatalmak és hódítások ütköző zónájában. A keleti és nyugati részeknek még ennyi esélyük sem volt, hogy nemzeti identitású önálló területet hozzanak létre. Egyik korabeli nagyhatalom sem ismerte el őket önálló nemzetként, kisoroszoknak és/vagy lengyeleknek nevezték őket.

 Az ukrajna szó jelentése gyakorlatilag határvidéket jelent, konkrét korai megnevezése a hunok határvidéke. A „magyar” mai ukrán elnevezése az „uhorszki”. Az eredeti 1600-s évekbeli leirata szerint Uhroruszki, jelentése vélhetően ó-russz, azaz óidei vörös (rox)alán. Az egyik etimológiai elmélet szerint, és ez a valószínűbb, hogy a rox szóból alakult ki a russz. Rox-roksz-ruszk-uhorszki (ciril x = latin h).  Uhroruszki szó jelentése napjaink értelmezése szerint „magyarorosz”. Ez így azonban entitásferdítés, helyesen hun-russz, konkrétabb és közelebbi jelentése a hun-vörösalán.  Érthetőbben, az ukránok azokat a testvéri szarmata rox(russz)alán törzseket nevezték hun-russznak, akik betagozódtak és harcoltak a hun törzsi szövetségbe. Az ukránok ránk, Kárpát-medencei magyarokra használják a magyarorosz(russz) azaz a hun-roxalán megnevezést. Viszont pont az u-krajnai  (határ)vidéken alakult ki ez az ukrán „magyarorosz” russz-russz (rox-routski/orosz) kettős entitás, a mai kelet-Ukrajna területén. Ezek az ukránok ránk, magyarokra használják a saját entitásukat, ugyanakkor a „magyarorosz” kifejezést, a saját szarmata - (rox)alán - szkíta - hun - gyökereiket nem ismerik fel.

A russz szó etimológiájának anomáliája, hogy keverik a szarmata gyökerű vörös-alán (russz, rutén) etnikumot az északi varég (Routski-viking) törzzsel és vezetőjének nevével az orosz Rurikkal, mely vélhetően szintén vöröset, vörös evezőst jelent. Azonban itt is pont úgy, mint a cseh történelem kialakulásában le kell választani a nép és az uralkodói dinasztiájának kialakulását. Ahogyan a cseheknél a lengyel uralkodódinasztia, úgy itt a varég (orosz)Rurik-dinasztia vette uralma alá és szervezte részben államformába a területet - az ukrán-orosz történelemi álláspont szerint. (Tegyük hozzá, hogy csak kelet-ukrajnai területén, mert a nyugatit a lengyel Boleszlo fogta uralma alá 1000. év után.) A Kijevi russzt mind az oroszok, mind az ukránok a történelmi múltjuk részének tekintik. Az orosz-ukrán közös származáseredet történelmi vitájában figyelmen kívül hagyják, hogy a Nesztor krónika szerint Kijev városát egy lengyel törzs alapította, és hogy a Kijevi russz törzsi államszövetséget, 24 poljei russz-alán törzset központosítva a magyar Álmos király alapította 882 vagy 884-ben. Ennek tudatában meddő történelmi vita, hogy az orosz és az ukrán testvérnép, illetve, hogy az orosz vagy az ukrán állam az idősebb. Az orosz-ukrán genetikai testvérséget a Semino féle genom vizsgálat sem támasztja alá. Viszont az ukrán-magyar rokonságot igen. Az 1800-s évek hozott fordulópontot a mai Ukrajna név kialakulásában. Előtte a terület neve Krajna, és a Dnyepertől keletre lakókat magyar-orosznak, a nyugatra lévőket lengyel-magyarnak nevezték az identitástudatuk miatt. Az 1050-s egyházszakadás után Orosz-magyar (ortodox hungarus slavus) az a russz aki a bizánci ortodox keresztségre tért át, lengyel-magyar az a russz aki római (katolikus)kereszténységet vette át. Fekete-russz aki nem hódolt be egyik vallásideológiai oldalnak sem. Ennyire egyszerű!  Majd 1848-ban, a történelemkutatók Prágában átkeresztelik őket szlávoknak, a magyarokat pedig finnugornak.

Ukrajna korai történelme röviden

1930-s években az orosz, vagyis a szovjet régészet már egyértelműen beazonosította, időszámítás előtti időkre visszavezetve a terület korai lakosságát szarmata alánként. De ezt a történelmi tényt politikai okokból gyorsan adactra tették Moszkvában is, és Sztálin több millió ukránt éheztetett halálra 1933-ban.

 Az újabb történelmi kutatások eredményei alapján, V. A. Mogilnyikov elmélete szerint a II-III. században a Közép-ázsiai kultúrák felbomlása következtében beindult az ázsiai népvándorlás nyugatnak. Az ázsiai népek elől a helyi (dél-ukrajnai) sztyeppei népek egyik része északra húzódott az erdős részekre, míg mások beolvadtak a soketnikumú európai hun birodalomba, majd idővel a „magyar etnogenezis egyik elemévé váltak”. Nesztor krónikája szerint a „poljánok (vagyis a lengyelek) törzse abban az időkben külön élt” és vezetőik alapították Kijev városát, amelyet „lomb és fenyőerdők öveztek, amelyben vadászok cserkésztek”. Nesztor Kijevet és a polánokat is russznak (vörös alánnak) nevezi.

Összegezve: A mai dél Ukrajna  területét állattenyésztéssel foglalkozó szarmata törzsek, közelebbi néven roxalánok lakták be. (kép: Ukrajna címere a háromágú sárga kijevi szigony) Azok a családok, akik nem akartak törzs-közösködni és háborúzni sem a területükért, a füves sztyeppéről átköltöztek az északabbra lévő erdős vidékekre. Ezeknél, a nemzetségeknél jelentős életmódváltás következet be, mert nagy tömegben a nomád állattartás nem lehetséges az erdős vidéken. A nomád állattartásról áttértek az erdőirtásos földművelésre, a gyűjtögetésre, halászatra és vadászatra, valamint áruikkal kereskedni kezdtek. Ezért úgynevezett „piast”, központokba tömörültek. Ezekből nőttek ki a későbbi redpolisok, azaz a vörös kereskedővárosok. Mintát a Fekete-tenger partvidéki (görög) trák városállamoktól vették át. A hun központosítás alól több nemzetség is kivonva magát és északabbra települt a V.-VI. században.  E népmozgás volt az utópisztikus szláv betelepülés.

A Hun-korszak utáni egységes nagy törzsi közösségek kisebb egységekre bomlottak tovább. Megjelentek a területen az északi és közép-ázsiai családok is. A dél Ukrán területeken (sztyeppe) központosítások történtek, mint pl Magna Bulgária, és Magna Hungária, az észak Ukrán területeken azonban ez nem következett be. A központosítások helyett, a Nesztor krónikájában lejegyzettek értelmezése szerint a terület anarchiába torkollott. Ezek a piastok északi varég és ázsiai turk zsoldosokat fogadtak fel egymással szemben saját védelmükre. Így kerültek a varég routskik Kijev élére a 800 években. Az erőszakosságuk miatt elégedetlenkedő vörös alánok, az akkori behívásos szokás szerint, más krónikák által is megerősítve és bizonyítottnak tekinthetően 882-884-ben a magyar Álmos király bevonult Kijevbe. Elűzte a varég routskikat, és Kijev központtal egységbe fogta az alán törzseket. Ez volt a Kijevi-russz, melynek lélekszámát hárommillió és tizenkétmillió közé becsülik történelemkutatók.  A varég Rurik vezér, a kronológia szerint nem élte ezt meg, de utódai Kijev visszaszerzésére törekedtek. Céljukat az ázsiai bolgár-ouarok segítségével érték el a 982. év környékén. Álmos által 882-884-ben létrehozott egységes Kijevi russz birodalom, mint russz-alán törzsszövetségi közösség ekkor végleg kettészakadt. Egyfelől a bizánci politikai és ortodoxvallási befolyás miatt a (aldunai)bolgárok közvetítő szerepével, másfelől a lengyel uralkodók általi római egyház kereszténytérítései nyomán. Földrajzi választóvonalnak a Dnyeper folyót tekinthetjük, a terület központi stratégia városa Kijev. 1026-tól, a lengyel Boleszlo király halála után, vélhetőleg (Római és Bizánci) egyházi legitimációval, a Novgorod-i orosz Rurik dinasztia uralma Kijevig terjedt ki végleg. „Azé a föld akié a vallás” elve érvényesült. Kezdetét vette egy római keresztény és egy bizánci (később ortodox) keresztény Russz kialakulása, amely az 1050-s egyházszakadással végleg megosztotta a Kijevi russzt. (Történelemkutatók csak a Kijevi russz orosz ági leszakadásáig látnak, sajnos.) A Kijevi russz ezzel elvesztette területi és politikai dominanciáját, kisebb fejedelemségekre esett szét, melyeket lengyel, magyar és orosz uralkodók próbálták befolyásuk alá vonni váltakozó eredményekkel. Mire kialakulhatott volna egy keresztény és/vagy egy ortodox russz identitás, amit nevezzünk az egyszerűség kedvéért itt most ukránnak, a mongol előretörés 1223-ban a Kalka folyó menti csatában elsöpörte. A területileg megosztott Kijevi russz utód fejedelemségeinek esélye nem volt a mongol hordával szemben megvédeni önmagát. A Kijevi russz, mely csak nevében létezett már ekkor, földrajzilag még északabbra tolódott. 

A mai ukrán történelemtanítás külön geopolitikai történelmi részként tagolja a Dél-ukrajna történelmét. A dél-ukrajnai Kijevi russz alánjai a 800-s évek végén a 900-s évek elején, az ázsiai besenyők és kunok betörésekor asszimilálódtak. (Fekete-russz). Majd az 1200-s években a mongol birodalomrészeként Arany(h)orda néven alakult állammá, de a mongol entitású jellegét gyorsan elveszítette, és elkezdődött egy új etnikum kialakulása a kozákság. Ezzel ismét három részre szakadt a korabeli Kijevi russz entitása: keleti (fehér)russz, a nyugati (vörös)russz, és a déli kozákság. Az aranyhorda 1440-re több kánságra esett szét, melyeknek egyrésze orosz vazallusállammá vált, míg a déli kánságok az oszmán (török) birodalom hűbérese lett. Mogilnyikov elméletét lekövetkeztetve, a keleti russz az orosz, míg a nyugati russz a lengyel-magyar, a déli pedig egy turk-török etnogenezis részévé vált a történelem folyamán. Ha ragaszkodunk egy ukrán entitáshoz(léteredethez), akkor az a russz-mongol-turk-török etnicitásból gyökerező „Kozákság”, melyből kiváltak az ázsiai kunok, uzok és besenyők.  Mint a fentiekben leírtak szerint érzékelhető, a mai ukrán állam polgárainak identitás(én azonosság)-alakulása nem fixálható. A területek etnopolitikai (államhatalom etnikumi viszonyának szabályozása) hovatartozása attól is függ, a helyi lakossága honnan veszi etnicitását(közös származástudat). Ez a történelmi és politikai feszültség a mai Ukrajna szétesését és megszűnését fogja eredményezni.

Kijev történelme, tömören és velősen

 Nesztor krónika így írja le Kijev alapítását: „Abban az időben a poljánok külön éltek.  Élt köztük ekkor három fivér: Kij, Scsek és Horiv, nővérüket meg Lebigynek hívták. Kij azon a hegyen ütött tanyát, amelyet ma Boricsev-halomnak neveznek. Scsek székhelye a manapság Scsekovicának emlegetett hegyen volt, Horiv pedig egy harmadik hegyet választott magának, amelyet róla Horivicának neveztek el. Az idősebb fivérnek egy Kijev nevű várost is emeltek”. A város alapítását a történészi szlávelméletek szerint az V. században a korai keleti-szlávok alapították, mint kereskedelmi központot (Piast). A pontos időpontot behatárolása nem egyértelmű, de a szovjet érában, az ukrán hegemónia erősítése érdekében először 1982-ben hivatalosan megünnepelték Kijev alapításának 1500. évfordulóját. Tehát Kijev város alapítását (kép: Kijev címere) 482-re helyezik a Gergely naptár kronológiáján, a hun birodalom szétesése után. A város azonban sokkal régebbi alapítású.

Egyik érv, a vasmacska (háromágú kampós szigony) feltalálása Kijevhez kötődik. Ógörög leiratokban is említik, a „szkíták már használtak horgonyt” mely „Kij”-ből származott- bár ez elég széles időintervallumot takar így (i.e 500 - i.u 300). A vasmacska egy sokoldalú háromágú horgos eszköz, míg a horgony elnevezés alatt a hajók rögzítésének eszköze értendő. Lényegében egyazon alakú és formájú tárgy, csak méretében és súlyában különbözik.

 Másik érv, hogy - elismerten -  a szkíta kard vagy szabja kijevi kovácsmunka találmánya. Az újítás lényege hogy a kardot a lovas harcmodorhoz igazította.(lásd: Hol van Szent István kardja?) A szkíta szablya megjelenése már pedig időszámítás utáni I.-II. századra tehető. Tehát Kijev város már 482. év előtt létezett.

 Nesztor Kijevet russznak(vörös-alánnak) nevezte, de a várost poljánok(lengyelek) alapították. A 850-ben a várost uralmuk alá vevő varégok a kijevi alánokat „szavartű” szabaroknak, illetve fehér ugrinak azaz fehér hunoknak nevezték, míg az ázsiai hunokat fekete ugrinak.

A Nesztor krónika Olmosként említi Álmos „kijevi bevonulását”, és mint nagy kagánt 889-re datálja. Évszám vitatható, de Kijevben a 880-s évekre jegyzi mindegyik krónika a magyarokat.  Kijevben mind a mai napig létezik a „magyarok hegye” helység illetve földrajzi terület melyen akkor a magyarok megtelepedtek. A Kijevi russzt, mint államot szintén 880-s évektől említik a krónikák.

Tehát Kijevhez, illetve alapításához semmi köze az „orosz” Kijevi russznak. Ha ránézünk a térképre Kijev földrajzi fekvése geopolitikai és stratégia jelentőségű, mely uralja az egész Kelet-európai síkságot. (Gyakorlatilag a mongolok ezért égették fel Kijevet, és törölték el a föld felszínéről.) Szárazföldi, és a Dnyeperen történő (varég) vízi-útvonal kereskedelmi és hatalmi csomópontja Kijev, egyben észak-dél és kelet-nyugat kapuja. „Kijevi aranykapu”. A város alapítása vélelmezhetően Krisztus előtti időkben történhetett, mint a trák folyami hajósok pihenőhelyje. A város jelentősége megnőtt a Római kor alatt. A Borostyán kereskedelmi útvonal hanyatlásával, azzal párhuzamosan kialakult észak-dél irányú új kereskedelmi út mentén Kijev jelentős fejlődésnek indult. Hatalmi és kereskedelmi városállammá nőtte ki magát melyet 850-ben a (Rurik)varég (fegyveres)kereskedők megszálltak. 880-ban Álmos magyarjai kiűzték a varégokat, és létrehozták a Kijevi-russzt.  Kb 900. évtől a város (vallási és hatalmi) birtoklásáért háborúk dúltak, közben Kijev gazdasági súlya hanyatlásnak indult. Kijev végérvényesen 1026-tól a varég Rurik-dinasztia uralma alá-, 1050-től pedig a bizánci ortodox vallás befolyása alá került. A novgorodi Rurik dinasztia és Bizánc közt vallási konfliktus következtében bosszúból Andrej Bogoljubszkij 1170-ben feldúlta a várost. Noha a Kijev gazdasági jelentősége ezzel végleg megszűnt, a stratégiai hordereje megmaradt, ezért a mongolok 1240-ben felégették, és több mint 200 évig romokban hevert. 1648-ban a lengyel-litván unió által katonailag támogatott török elleni „ukrán függetlenségi háború” idején Kijev felszabadult. 1654-ben azonban Oroszországhoz csatlakoztak a kijevi „ukránok”

Kép: Ukrajna nem hivatalos címere, melynek heraldikái összefoglalja a terület történelmét. Benne jobbra alul az Árpád-sáv a przemisl-i medve előtt, balra a rox azaz ökör ( vörös russz-alán) közte a kozák, felül jobbra az oroszlán mely Géza címerállataként utalás a magyar szálra, fent balra a harcos angyal, és középen mindezt összefogja a Kijev címere, a kijevi kék alapon lévő háromágú sárga szigony, de más vélemények szerint az egy égből lebukó kerecsen sólymot szimbolizál.

 A történelmi morbiditás, hogy lengyel segítséggel vívják ki függetlenségüket a töröktől, utána Oroszországnak tesznek hűbéresküd. (A lengyelek erre mondják, hogy az ukránok hátba szúrták őket.) 2016-ban pedig foggal, körömmel harcolnak az orosz identitás és befolyás ellen. Istenem, hát ilyen az ortodox alán mentalítás! „Fekete”, de a miénk: kicsit magyar, kicsit lengyel, kicsit orosz. Kénytelen-keletlen, de nagyon ide illik a Tizedes és a többiek c. filmből való idézet: „Elvtársak ne lőjetek, magyarorosz vagyok!” És egy igaz történet a gondolatsor végére, melynek kemény politikai üzenete volt akkor, politikusi virágnyelven. Kádár és Brezsnyev egyik találkozásakor, Kádár megjegyzi, hogy az „orosz és a magyar testvérnép”. Brezsnyev válasza, „akkor miért nem beszélünk egy nyelven?”.

Kijevi russz-orosz paradigmaváltás

Kijevi russz - orosz olyan, mint a bavar - avar viszony. Itt is paradigmaváltásra van szükség, hogy megértsük, a kijevi russz nem azonos az orosz-russzal. A kijevi russz „állam” ugyanúgy széthullott, mint ahogyan Bavaria. Csak 150-200 évvel később.  Itt a „russz” név egy történelmi tudatlanságon, félreértésen módosult öncélúan orosszá, mint ahogyan a bavar avarrá.

Ahogyan Bavari szétesett három területi és etnikai egységre, a Kijevi russzban ugyan az a történelmi folyamat ment végbe.

Ahogyan a lengyel Przemysl dinasztia lett Bohémia(cseh) uralkodó dinasztiája, úgy lett a varég(norvég) Rurik dinasztia a széthullott Kijevi russz  keleti felének, a Fehér russznak az uralkodó dinasztiája.

Ahogyan a bohémiai(cseh) királyság vált önállóvá és hűbéressé, úgy lett a Kijevi fejedelemség önálló, de orosz hűbéres.

Ahogyan a bajor-sváb hercegségek (fejedelmek) szövetségi rendszert alkottak, ugyanúgy alkottak a Rurikoktól elszakadt russz nemzetségek, fejedelemségek szövetségi rendszert -   rzeczpospolita.

A rzeczpospolita russzt (Ukrajna), a határvidéken élő önálló russz(alán) közösségek összességét lényegében konföderációnak lehetne nevezni, mely a történelme folyamán  mindig valamilyen közös érdekek mentén formálódott, kötött szerződéseket. Ezért az ukrán russz politikai és földrajzi hovatartozása mindig változott, ezért nem alakult ki ezer év alatt sem az „ukrán” nemzeti tudat. Az etnikumi hovatartozásukat, öntudatukat viszont megőrizték.

Tárgyszerűen nézve: Ukrajna=Russzia, Oroszország pedig nem Russzia. Ezzel a kinyilatkozatással homlokegyenest nekimentünk az 1800-s években minden etnikai hovatartozást és a nemzetek történelmi jogfolytonosságát felíró új világrendet kialakító hatalmi törekvéseknek.

A lengyel-litván konföderáció szabadította fel Bécset a muszlin török ostrom alól, valamint Magyarországot és Kijevet is. Ennek Európára a mai napig kihatása van. És ha a királyi Magyarország is csatlakozni tudott volna Lengyel-litván konföderációhoz egy olyan geopolitikai erőt képviselhetett volna, mely Európa sorsát más irányba tereli. Ezért számoltatták fel a Lengyel-litván uniót, majd 1815-ben (állítólag Napóleon ellen) létrehozták a Szentszövetséget (Habsburg-német-orosz paktum), hogy nehogy kiformálodjon egy újkori szkíta-hun szövetség (és átírták a történelmet). - ennek történelmi bizonyítása még várat magára.

Történelmi folyamat: Hun birodalom szétesése - törzsi központosítások és széttagozódások - ázsiai és varég nemzetségek betelepülése - Kijevi russz - hittérítések, Római és Bizánci keresztség-felvételek - Russz szétválása - dinasztikus és vallási konfliktusok - Pravoszláv egyház létrejötte. (Kijev helyet, majd Moszkva lesz a „harmadik Róma”) - a Russz megszűnése - utódállamok

Kronológia, viszonyított évszámok a történelmi folyamat könnyebb áttekintéséhez

??? Kijev megalapítása.

i.u. II.-III. század, népmozgások.

400-450, Hun központosítás.

400-482, Kijev felemelkedése, kereskedelmi központ.

V.-VI. század, Újabb népmozgások (varég és turk), törzsi tagolódások.

850, Kijevet uralmuk alá veszik a varégok(Rurik).

880-890, Varégok elűzése, Álmos király és a magyarok bevonulása Kijevbe. Kijevi russz születése.

900-tól, Hittérítések, vallási konfliktusok és hatalmi harcok, újabb népmozgások (besenyők, kunok).

982, Vlagyimiri Kijevi russz felveszi a bizánci keresztséget. A Kijevi russz szétválása latin és görög kultúrára.

1008, Vlagyimiri Kijevi-russz dinasztiaépítése,  polán-russz szövetség - házasságkötés a lengyel Boleszlo lánya és a kijevi Vladimir(Vad-illir) fia közt.

1026, Kijev városa a Novgorodi (orosz) fejedelemség uralma alá kerül. Rurik dinasztia terjeszkedése.

1054, Keresztény egyházszakadás, latinra és görögre.

1170, Kijev feldúlása, majd leválása a bizánci kereszténységről, áttérés a pravoszláv hitre, cirill-betűk. Kijevi russz három részre szakadása.

1200-1440, Mongol hódítás, Kijev lerombolása. Kijevi russz megszűnése - Aranyhorda.

1440-1650, Oszmán-török függőség, kozákság kialakulása.

1648, Kijevet felszabadítja a Lengyel-litván-kozák konföderáció.

1654-1667, Kijev hűségesküt fogad és csatlakozik az orosz cársághoz. Orosz kozák föderáció

1670-1700, orosz - török  - lengyel-litván konföderációs háborúk a mai Ukrajna területéért.

1772-1800, Az orosz és török elleni lengyel-litván konföderációt az európai nagyhatalmak politikai úton feldarabolják, és területeit elcsatolják.  

1777-től, Kozák lázadások az orosz elnyomás ellen. (Pugacsov)

1800 -tól Oroszország, majd később a Szovetunió része lett a mai Ukrajnai.

1990. Szovjetunió szétesése után a nagyhatalmak létrehozzák a mai Ukrajnát.

 Ajánlott majd 3 órás lengyel történelmi film: Tűzzel vassal. Kozákok, tatárok, lázadó lengyel nemesek a Hetmanscsina alatt.

Köszönjük a megosztást és a like-t!

 

Oldal: Az „ukrán” néperedete és állam…
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2024 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat