Iszlám (Sz.L.M ) megteremtése

Az iszlámvallás keresztény vallás, amely i.u 500. években a kereszténység ordas dogmáinak vakvágányán született. Ezt le kell szögeznünk, ha tetszik, ha nem! Abból indult ki, hogy ami a zsidóknál Jézus Krisztusnak nem sikerült, majd az araboknál sikerülhet Mohamednek, a megtérítés. De nem sikerült, és a magyar népi mondás szerint „Ég és föld között lebeg, mint Mohamed koporsója”. E szólásmondás úgy értendő, hogy a mennybe nem jutott fel, a föld pedig kidobta magából.  Az „Sz.L.M.-nek azért voltak előzményei: teológiai hitviták, hun háborúk, világméretű járvány, természeti-katasztrófák. Akkor Isten büntetésének tartották e világrengető katasztrófákat. Később ezek összességéért a világi és vallási történelemírók a hun nagy királyt, Attilát démonizálták és nevezték el „Isten ostorának”. Ezek a globális, történelmi, és vallási események vezettek az iszlámteremtéshez. Az iszlámig való eljutás vázlatszerű története előtt, előbb röviden a teremtéstörténeti családfa:

A teológiai teremtéstörténetben mind a zsidó mind az iszlám (sőt még az európai kereszténység is) Noétól eredezteti az emberiséget. Noé fiai Sém, Khám és Jáfet. Sémtől származtatják a semitákat, köztük Ábrahámot, akitől pedig született Ismael és Izrael. (A teológiatanítás szerint Ábrahám a három világvallás, a keresztény, a zsidó és az iszlám hit ősatyja.) Ismaeltől származnak az arabok, Izraeltől a zsidók. Ismaeltől pedig egyenes ágon eredeztetik Mohamedet, aki a kurájsz törzs félig zsidó, félig arab családjában született. Ebben egyetértés van mind három teológiai tanban.

A térségben élő törzsek és nemzetségek közti nézeteltérések az (több) Isten-hit tanban keletkeztek. Jézus Krisztus történelmi léte, és cselekedetei azonban egész más vallásideológiai helyzetet teremtett a Közel-keleten és az Arab-félszigeten. Az (arab) ismaeliták Jézust prófétaként elismerik, de isteni lényét nem, tanításainak bizonyos elemeit át is veszik. Az iszlám-hit Máriát, Jézus anyját „Fatimának” a legtisztább szűznek nevezi, Mária anyját (szent) Annát szent asszonynak tartja. Az izraeliták azonban mind a mai napig nem fogadják be Jézus Krisztust és az Újszövetséget, azonban a kereszténységet, mint egyistenhitet átveszik, vallják, valamint Mária férjét Józsefet tisztelik.

Ami az iszlámot megelőzte

1. A fekete halál. A fekete himlő, azaz a bubópestis első tömeges halálos áldozatot szedő járványa 535-ben jelent meg a Közel-keleten. Gyakorlatilag 10 év alatt végigtarolt az egykori Római-birodalom utódrészeinek lakosságán. Korabeli feljegyzések szerint Konstantinápoly félmilliós lakosságából alig százezren élték túl a járványt. Az állattartással foglalkozó emberek azonban némi védettséget élveztek (később ez orvostudományi szempontok alapján bebizonyosodott), így az állattartó sztyeppei lakosság körében mérsékeltebb volt a pestisjárvány okozta elhalálozás. Mivel a kór terjedése és ellene való védekezés ismeretlen volt, ezért Isten-büntetéseként definiálták a fekete halál tarolását, valamint innen a korabeli népi hiedelem mely szerint a fekete-halál a hunok átka. A túlélésbe vetett reményt Istenhez való erőteljes fordulás, a fohász és a hit jelentette a lakosság számára. A járvány lecsitulásának oka a jelentős lélekszámcsökkenés és a kereskedelem visszaesésének tudható be. Egyes történelmi elemzők erre az időre datálják a sötét középkor kezdetét.

A pestis eredetileg Kelet-Afrikából származik. Ennek a pestisbaktériumnak Ázsiában módosult alfaja az Ázsiával való kereskedelem során terjed Közel-keleten keresztül át Európára, 535-545-ben. Emberről emberre a melegvérű köztes hordozók terjesztik, mint pl a patkány és a bolha.  A WHO figyelmeztetése szerint, Ázsia felöl a bubópestis ismét világméretű járványt okozhat jelen civilizált világunkban.

2. Meteor és/vagy  üstökös becsapódások.  Csillagászok, geológusok és történészek együtt keresik a történelmi és bibliai feljegyzések szerinti fényes csillagnak az égbolton időnkénti megjelenése utáni becsapódásaiknak a helyéit.  E jelenés először a Bibliában szerepel Jézus születésekor - nem térünk ki rá. Második alkalommal Nagy Konstantin Római császár látomásként írják le, mely alapján birodalmát a keresztény hitre, téríti. „In hoc signo vinces!” -  „E jelben győzni fogsz!”  Majd e jelenést Martell Károly látomásaként a Franciaország-i Poitiersi-nél, a betörő  iszlám harcosok feletti győztes csatája előtt is feljegyzik.  Frank(furti) Nagy Károly a szászok elleni csatája előtt is részesült hasonló érzéki látványban a korabeli lejegyzések szerint.

Nagy Konstantin császár 312-ben történt érzéki látomásának, a meteor becsapódásának helyét közép Olaszországban (L’ Aqvilla környéke, mely napjainkban a közép-olaszországi földrengések után került be a köztudatba) vélelmezik geológusok és egyetemes kutatók. A helyszínen geológiailag érdekes, szabályos kör alakú lesuvadásokban kozmikus becsapódás földtani jelenségét vélelmezik, ami a tudomány számára még nem bebizonyosodott. Ezek keletkezése egyenlőre ismeretlen a geológiai tudomány számára. Bizonyított viszont Nyugat-Afrikában (Mauritáni) egy kozmikus becsapódás helyszíne, melyet a Szahara szemének neveznek, de ezt évmilliókkal korábbinak véli a tudomány. Továbbá ami tény, hogy az Arábiában lévő „Kába-kő” egy meteorit darabja, és az Iszlám szent ereklyéjévé vált. A kozmikus események kronológiai behatárolását a tudományos kutatókra hagyva - levonható az a következtetés, hogy i.u. az első  évezredben számos hasonló jelenségről tudósít a korabeli histográfia. Egy-egy ilyen csillagászati esemény hatása, mint égi jelenség, és esetenként az azt követő geológiai hatása a földrengés, mindig is misztifikálódott a korabeli emberekben. Ugyanakkor napjainkban már ismert (de elfelejtett előzmény) a patkányok intenzitása, menekülő reakciója egy-egy földrengés előtt. Tehát a bubópestis terjesztésben szerepet játszó patkányok tömeges  inváziója és egy meteor-becsapódás is okozhatta földrengés közti összefüggést vonhatunk le. Már pedig a geológusok földtörténelmi kutatásaik közt tényként is elfogadottan, 535 és 545 közt két globális földrengést is beazonosítottak. Ekkora méretű földrengések a civilizációkra még napjainkban is katasztrofális kihatással vannak és lesznek is.

3. Közép-amerikai vulkánkitörés: „A vulkanológusoknak több gyanúsítottja van. A legújabb vizsgálatok alapján az el salvadori Ilopangó kaldera keletkezéséhez köthető kitörés lehet a tettes. A közép-amerikai vulkanikus terület kora középkori kitörésének mérete összhangba hozható a grönlandi jégmintában található kiugró kéntartalommal. A keletkezett kalderát most egy 72 négyzetkilométeres (!) tó foglalja el, ami nem éppen szerény méretű robbanásra enged következtetni. A kilövellt nagy mennyiségű vulkáni hamu, valamint a magaslégkörbe jutó kén-dioxid által létrehozott kénsav aeroszol felhők visszaverik a napsugárzást, ami a nagymértékű lehűlésen kívül még a földi légkörzés megszokott rendjét is megváltoztatja - és mindezt globális méretekben teszi. Az időjárás drámai mértékű megváltozása miatt a termés késik, a terméshozamok csökkennek, de szélsőséges helyeken akár teljesen el is maradt az aratás”. - Forrás: http://pangea.blog.hu/2015/01/25/a_sotet_kozepkor_vulkanikus_tele

Az EGU (European Geosciences Union, azaz Európai Földtudományi Unió) konferencián publikálták a középkor jelentős környezeti- és társadalmi változásokat előidéző 535-ben és 545-ben (+/-  1, 2 év eltéréssel) lezajlott kettős vulkánkitörés. Az Ilopango kitörését egy véletlenül megtalált vulkáni-hamuban konzerválódott fatörzs kormeghatározása után 543-545-re datálták a kutatók. A kitörés okozta vulkanikus tél, korabeli krónikák szerint 2 évig is eltartott. „A Nap csak rövid ideig Holdként világította meg az eget.”  A vulkánkitörés pont, mint a 2010-ben történő Eyjafjallajökull,  izlandi vulkánkitörés  az egész északi félteke mérsékelt égövét érintette, de kihatása a civilizációra sokkal drasztikusabb volt. A savasesők és a napfény hiánya éhínséget okozott Európában, Ázsiában.  Közép-Amerikában a Teotihuacán civilizáció kihalását okozta. A későbbi, középkori Közép-amerikai kultúrák Napnak felajánlott emberáldozatok szakrális kivégzése szintén erre a geológiai tényre engednek következtetni, illetve következménye e vallási tévhit lett. Azonban figyelembe kell venni az Ilopango kitörésével járó mellékhatásokat, az elő- és utóföldrengéseket is, melynek okáról a korabeli európai civilizációknak sejtelme sem volt. E globális eseményt úgy misztifikálták, hogy „a hunok közt akkora háború dúlt hogy évtizedekig még a föld is rengett utánuk” - utalva ezzel a hunok közt történő korábbi örökösödési háborúkra. E katarzisból a kiutat „Róma”, és mind a bizánci (vallási) vezetők egy új próféta eljövetelében látták, és a hunokat tették meg bűnbaknak a globális eseményekért

Összegezve a fentebb leírtakat: A hunok 456 után kitört örökösödési háborúja után bekövetkezik a globális kataklizma (szörnyű nagy istencsapás): Meteorbecsapodás, földrengések sorozata, bubópestis- járvány, majd vulkánkitörés és éghajlatváltozás.

4.Vallásháború: Közben Jézus miben léte (isteni vagy emberi) és tanai közt konszenzusnélküli teológiai hitviták zajlanak és Bizánc kirobbant egy vallási háborút is… Erről a történelemírás így fogalmaz, Bizánc, Jusztinianusz uralkodása alatt egyesíti a kettészakadt kelet-római és a nyugat-római birodalmat. Azonban ennek a nyugatrómai birodalomnak már gyakorlatilag semmi köze sincs hajdani önmagához - tehát nem is létezett. Ekkor a kelet-római birodalomban (Bizánc - Konstantinápoly) Jusztinianusz császár (527-565), a Nyugatrómai birodalomnak nevezett Észak-Itáliában (Ravenna) Teodorik keleti(ostró) gót király(474-526) uralkodott, Pápa a katolikus Rómában,  míg a mai Spanyolország területén Alarik(spanyolul Amalarico, 510-530) a nyugati gót király. Nyugat-Európa pedig a germán törzsek fennhatósága alá került. Észak-Afrikában a Vandál-királyság(450-535), míg Szíriában a monofizita keresztényvallás nyert teret. Bizánc ortodox, míg Róma „katolikus”, a gótok pedig az ariánus kereszténység követői voltak, a görögök helleniták,  Szíria és Egyiptom monofizita keresztény, továbbá ott van még  a zsidó judaizmus vallás. - Ezért a hitviták közt, Jusztiniánusz által kirobbant „Ortodox vallási-háborút” „Istenek harcának” is titulálják olykor, és joggal a keresztény vallásideológia irányzatai közti politikai és fegyveres konfliktust.

Jusztinianusz Jusztinosz császárnak a fogadott fia. A császár eredeti neve Petrus Sabatinusz (szombatisa Péter), és az 521-es consuli diptichonjának részletéről ismert. (lásd még: nyugalom nap.)  Származását ismeretlennek vélik azonban az eredeti neve árulkodó. Jusztinianusz a császárszékbe ülése után az ortodoxia mellett tette le hitét az egy birodalom egy vallás elvet vallva. Törvényeivel a pátriárkák egyházi jogait korlátozta, politikai hatalmukat eltörölte. Először a görög hellenizmust számolta fel, majd a szír keresztény monofizita vallást üldöztette. Közel-keleten a szamaritánusokat és manicheitákat a jogaiktól megfosztatta, azonban judaizmus hivők bántatlanok maradtak. - Ez lesz a zsidó ortodox vallás alapja. Vallási vezetők, pátriárkák kanosszajárása, leváltása és hirtelen halálozásaik után, Jusztinianusz 533-ra elérkezetnek látta időt, hogy nyílt fegyveres hadjáratokat indítson „nyugat-Róma” ellen az egyetemes ortodoxia jegyében. Hadvezére, Belizár először az észak-afrikai vandál királyságot alig 20000 fős seregével 1 év alatt behódoltatta, majd Itáliában Róma és a Pápa ellen fordult. Belizár harci sikereinek titka a szkíta íjász könnyűlovasság és dárdás páncélos lovasság stratégia kombinálása volt. Észak-Itáliában, az ariánus ostrogótokat azonban csak a Kárpát-medencén át észak-Itáliába betörő germán-longobárdok inváziójával sikerül megsemmisíteni. Jusztinianusz polihisztori nagysága vitathatatlan, történelmi szemilységét szemlélettől függően lehet negatívan és pozitívan is értékelni. Ami tény halála után káoszba süllyedt birodalma.

Az Iszlám megteremtése

Jusztinianusz 533/535-s hatalomra kerülése után,  az uralma alatt Rómában a Pápának gyakorlatilag csak a titulusa marad. A Pápa hatalmának megszilárdításában csak a germán népek segítségére számíthatott Nyugat-Európában - de ez másik történet. Róma katolikus vezetői titkos küldetésekkel szervezkedésekbe kezdtek a Közel-keleten. (Hogy érthető legyen, az ortodox szó igaz hitet, míg a katolicizmus az igazhit ellen, azaz az ortodoxvallás ellenirányzatként definiálható a keresztény hitvilág szemléletén belül.)

„És ebben az évben került sor a legrémisztőbb előjelre. Merthogy a Nap ragyogás nélkül bocsátotta ki fényét, ahogy a Hold ebben az egész esztendőben, és szerfelett olyannak tűnt, mint a fogyatkozásban levő Nap, mivelhogy sugarai nem voltak sem világosak, sem olyanok, amilyennek megszokhattuk.” (Prokopiusz)

„Jel jött a Napból, amilyen fajtát soha ezelőtt senki sem látott és nem is számolt be ilyenről. A Nap elsötétült és tizennyolc hónapon át tartott a sötétsége. Minden nap csak kis ideig látszott, és még ez a fény is halovány árnyék volt csupán.” (Epheszoszi János)

 A történelmi kutatások szerint, a kereskedő Mohamedet Damaszkuszban szólította le egy ismeretlen férfi, „már vártam jöveteled”… „ te vagy az új próféta…” és ezzel elindul Mohamed  Próféta pályafutása. Az írni, olvasni sem tudó Mohamednek átadtak egy írott tekercset mely isten igéit, tanításait tartalmazta. E jelenet és tudás szépített átadásának misztériuma szerint Gábriel arkangyal diktálja le Mohamednek az iszlám, azaz az SZ.L.M. törvényeit. Mohamed hazatér a pergamennel, majd egykori munkaadójának özvegyéből lett felesége felolvassa neki. Ezek a tanítások merőben újként hatnak az Arábiai-sivatagban élő arab és zsidó törzsi vallásokra és szokásokra. És Mohamed belekezd a több istenhitű Arábiai törzsek közt a keresztényi alapokon nyugvó egyistenhit vallás hirdetésébe, melyeket sajátosan értelmezve, összemosódtak más törzsi törvényekkel. A folyamatban Mohamed ciklusosan kapja a „megvilágosodást”. Hitetlenként lehet vádaskodni, hogy ez egy összeesküvés-elmélet, de…  Független, az Iszlám történelmét kutatok óvatosan tényként rögzítik Mohamed írástudatlanságát és Damaszkuszban történt találkozását. Sőt maga az iszlám is elismeri, Mohamed életének egyes epizódjai vitathatók, illetve ismeretlenek. (Vagy nem merik nyilvánosságra hozni.) Még születésének dátumát sem pontosítják, halálát 623, 625, 627-re datálják (?).

Mohamed  halála 622(623-627)-ben, hajlott korában  következett be. A tekercset feltételezés szerint Mohamed 18-20 éves korában kaphatta, 550 körül. Mohamed 535 előtte születhetett. Erre abból lehet következtetni, hogy a szülei 535-ben kitört első bubópestisben meghaltak. Nagybátya nevelte fel, majd gyerekként egy mekkai kereskedőhöz adta szolgálni. Azonban a munkaadója halála után feleségül vette az özvegyet és átvette a kereskedést. Így gyakran járt Damaszkuszban ahol személyét előre az ő tudta nélkül kiválaszthatták.

A damaszkuszi találkozás, mely „titkos kém” és felettébb „összeesküvés” gyanúsan megy végbe, feltételezhetően még Jusztinianusz életében, az 565 évi halála előtt megtörténhetett.  

Titokzatosság oka, Jusztiniánusz alatt számos nem ortodox egyház számkivetett, üldözött volt. E szempontok figyelembevételével minden bizonnyal Jusztinianusz és ortodox ellenes keresztény vallás érdekeltségi körökhöz kapcsolható a „titokzatos találkozás”, akár a római Pápa megbízásából is. Másik szálon viszonyt az ortodox ághoz is köthető. Az ortodox igaz hitet jelent, és az iszlám önmagát is „igazhitnek” nevezi. Tehát fogalom azonossággal állunk szemben az ortodox és az iszlám szó jelentésének „definíciójában”. Így nem zárható ki, hogy a rejtélyes damaszkuszi találkozás Mohameddel pont Jusztinianuszhoz kötődik. Uralkodói, illetve politikai oka, a járványban megfogyatkozott Bizánci-birodalom alattvalóinak térítés útján történő tömegbázisának növelése. - Ismerős érv? Rátapintottunk a 2015-s német Merkell-i, illetve Nyugat-európai politika „Eurábia” megteremtését szorgalmazó migráns-politikájára? 

Ki milyen szándékkal adta a tekercset Mohamednek, lényegében a tényeken nem változtat, hogy a dzsinn szellemét kieresztették a palackból. Az egyetemes ortodoxvallás „világuralomra törő” vallásháborújában megteremtették az Iszlámot a globális Földi katasztrófa alatt. Jusztinianusz halála után érdektelenné és feledésbe merül a próféta Európában. Mohamed miután sikeres megvívta a sivatagban saját térítő törzsi harcát, az Iszlám rövid időn belül, Belizár nyomdokain és hadiútján végig tarolja az akkori fél világot. Kezdetben még Bizánc hatalmi pozícióját erősítve, a keleti vetélytársát a szaszanidákat (Perzsia-Irán) hódoltatta be. Utána Bizáncot kikerülve, végigvonultak Észak-Afrikán és meg sem álltak a Pireneusig. Majd Martell Károly meroving domus-major állítja meg őket a franciaországi Poitiersnél, 632 vagy 732-ben. (Évszám vitatható, az időszámítások eltolódása miatt) Az iszlám térhódításának sikere az ”áttérsz, vagy adót fizetsz, ha egyik sem akkor harc..” azaz a dzsihád elve. Kezdetben a fent leírt globális kataklizma okozta népességfogyás, és vallási üldöztetés miatt az iszlám térhódításával szembeszállni nem maradt sem hit, sem erő, sem akarat.

 Ajánlott videók:

Mohamed próféta élete 01 - A kereső

Az Iszlám el nem mondott története.

Oldal: Iszlám (Sz.L.M ) megteremtése.
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2024 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat