Történelem.hu-amit elhallgatnak

"Mert van az igazságba bújtatott hazugság, és van a hazugságba bújtatott igazság"

 

1956 október 23 valós arca

Október 23, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja. Október 23, mint március 15 törvénybe iktatott magyar nemzeti ünnep. Ezt az új Magyarország 2011-s új alaptörvényében rögzítették az alábbiak szerint: "Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki".

.

Okt. 23 mementója a magyar történelem legutóbbi magasztos véres eseménye, mely jól szimbolizálja a magyar nép szabadságvágyát. E napra úgy emlékszünk, emlékeztetnek, mint a Rákosi diktatúra elleni forradalomra és a magyar nép szovjet meg­szállás ellen folytatott  szabadságharcára. E nap a terror és az elnyomás elleni hősi küzdelemre, a szabadság szeretetére emlékeztet nemcsak minket magyarokat, hanem számos más népet is. A magyar népnek elege lett a Rákosi-féle kommunista diktatúrából és felkelés tört ki, habár ekkor már Gerő Ernő elvtárs a párt első embere és Hegedűs András a miniszterelnök. Rákosit Moszkva már jóval előtte eltávolította a magyar politikai életből. Magyarországon elindult egyfajta politikai enyhülési folyamat Rákosi után, Nagy Imre miniszterelnöksége alatt. De Nagy Imrét a Rákosi-érának sikerült eltávolítani a miniszterelnöki székből.

A lengyelországi események hatására, a magyar értelmiség élén a Petőfi Kör, a Magyar Írók Szövetségével egyre nyíltabban támadta a Gerő vezette kommunista vezetést. Nagy Imre visszatérését követelték, míg a diákok szerte az országban szervezkedtek. A Petőfi Kör a 1848-as március idusa-i 12 pont helyett már 16 pontos követelést fogalmazott meg, ami jócskán túlmutatott a reform-kommunista elképzeléseken. A 16 pont közt volt a szovjet csapatok kivonása és a Varsói Szerződés felmondása, mely  olajnak bizonyult a tűzre. Fontos momentum, hogy 1955-ben a szovjet csapatokat kivonták Ausztriából és mintegy kül- is belpolitikai erődemonstrációként itt deponáltatták  Magyarországon. A kommunista párton belüli ellenzék szakítani akart a keményvonalas sztálinista vonallal. ”És jött 1956. október 23. Lopva, alattomosan közeledett. Sunyi bábáinak száján egy percre sem halkult el a szocializmus igéje, miközben egy nyáron át járták a Petőfi-rondót „nemzeti sajátosságaink” körül azzal a magasztos céllal, hogy kiküszöböljék a szocializmus építésében elkövetett hibákat. Majdnem sikerült nekik még a szocializmust is kiküszöbölni. Tépett szájú, hasított körmű sok kis senki, háta mögött még több úri bitanggal, megcsinálta az „Első Hazai Nemzeti Forradalmat”, melyet kis híján „Nemzeti Szocialista Forradalomnak” neveztek. A szociális elemet Mindszenti-Pehm József  képviselte benne, a nemzetit pedig Löwenstein herceg. Hogy mégsem "nemzeti szocialistának" keresztelték vívmányukat, az talán azzal magyarázható, hogy e két szó így együtt hányingert okoz minden becsületes emberben és ők nem látták még időszerűnek e hányingert kiváltani. Lehetett-e nálunk forradalom 1956 októberében? Hová vezethet nálunk a termelési viszonyok megváltoztatása és az uralkodó osztály megdöntése? – (Mondtuk, hogy a forradalom ezt jelenti.) Ilyen lépés nálunk csakis visszafelé, a kapitalista viszonyok, és a burzsoá uralom visszaállításához vezethetett és vezetne ma is. Ez viszont színtiszta, steril ellenforradalom… Hát így próbáljuk meg tisztázni a fogalmakat!”-  Így fogalmazott Pozsgay Imre: Forradalom, vagy ellenforradalom? című írásában, melyet a Petőfi Népe közölt 1957. december 15-én.

.

Sólyom László köztársasági elnök 1956 október 23  50. évfordulóján tartott ünnepi beszédének részlete: „Tény, hogy az 56-os forradalom fő követelései 1989/90-ben megvalósultak. Magyarország független, szabad, demokratikus jogállam. De vajon vezetett-e ide út a forradalomtól? Nem. Legfeljebb a föld alatt. Mert voltak, akik titokban megemlékeztek a forradalomról. És tisztelet illeti azokat is, akik a nyolcvanas években visszahozták '56 emlékét a politikai köztudatba, és a rendszerváltáshoz vezető folyamat fontos részévé tették.”

Nem véletlen e két kiemelés. Felvetődik a kérdés! Kik azok, akik 1989/90-ben készítették nekünk a rendszerváltást, akikre Sólyom László köztársasági elnök emlékezik?  Kik azok, akiket Pozsgay Imre „Löwensteinnek” nevez 1957-ben? Megjegyzendő, hogy Pozsgay az 1989-es rendszerváltás levezénylőinek egyike és aktív kulcsegyénisége, a váltás után a „löwenstein”-i politikai elit kegyvesztettje lett.

„1956 október 23” történelmileg még napjainkra sem tisztult le. Mai napig nem tisztázott pl. hogy kik osztottak fegyvereket a békésen tüntetők közt, miután az AVH a tömegbe lőtt.  Talán a „löwensteinek”? Tény hogy 1956 november 4-én a szovjet tankok láttán ezek a „löwensteinek” futottak Bécs felé gyáván, mint Jelasics 1848-ban. A „Pesti srácok”, a magyar munkás és paraszt itt maradt, védte hazáját, ahogy és amivel tudta. Még úgy is mikor rádöbbent esélye talmi.

1956 eseményei közt sok a feketepont, amit nem lehet még feltárni, kimondani. A lényeget sem közlik, hogy Sztálin halála után a kommunista párton belüli keményvonalas sztálinista irányzat és reformirányzat közötti pártharc Magyarországon 56 október 23-hoz vezetett. Az átmenet 1953-s kezdetekor Magyarországon volt a leghiggadtabb és a végére a legvéresebb.

Előzmények

A Szovjetunióban, Sztálin 1953-s halála után az ukrán Nyikita Hruscsovot választották meg első titkárnak. Hruscsov beszédéből tudható, hogy politikájának célja, kiiktatni a szovjetrendszer kritikájának még a leghalványabb kísérletét is.(Kép: Hruscsov könyvének borítója.)  Ezt úgy kommunikálta kifelé, hogy felszámolta a sokak által kifogásolt „sztálini kultusz” túlkapásait, elismerte a rendszer gazdasági és politikai válságát. Gazdasági, kül- és belpolitikai reformokat szorgalmazott, csapatkivonásokat rendelt el a megszállt területekről, valamint területeket engedményezett át pl. Kínának,  illetve Ukrajnához rendelete a Krím-félszigetet. Lényegében az engedményekért cserébe szájzárat várt el az egész keleti blokkban. A Szovjetunió külpolitikai nyitásával a globális elzártságból próbált kitörni. Hruscsov engedményező politikáját a Szovjetunió gyengülésének tekintették, de Hruscsov ravaszsága, és a szovjet erő később megmutatkozott, Budapesten, Berlinben és a kubai rakétaválság idején is. A  Szovjetunió nem volt önmaga árnyéka.

 Magyarországon Sztálin halála után Rákosi pozíciója hirtelen meggyengült. Hruscsov megválasztása után Rákosit Moszkvába rendelték, ahol a Szovjet Kommunista Párt vezetői szándékosan a vezetőtársai előtt súlyos személyes bírálatban részesítették. A szovjet külügyi biztos, Berija igen ingerült hangon hozta Rákosi és a magyar küldöttség tudomására, hogy „Magyarországon olyan miniszterelnök kell, aki nem zsidó”. Ezért posztjáról Nagy Imre javára le kellett mondania. A szovjet székharcok közepette a Rákosival leginkább ellenséges Lavrentyij Beriját letartóztatták, majd 1953 decemberében kivégezték. Rákosi ekkor újra megpróbálta magához ragadni Magyarországon a hatalmat. 1954-től kezdve Magyarországon is kíéleződött a kommunista párton belüli hatalmi harc a párt reform- és a sztálinista szárnya közt. 1955-ben Rákosi-klikknek sikerült Nagy Imrét eltávolítani, helyére saját emberüket Hegedűs Andrást megtenni az ország élére. A helyzet tovább mérgesedett, ezért Moszkva 1956 júniusában Rákosit a párt éléről is eltávolította. Helyére Gerő Ernő, egy zsidó banktisztviselő gyermeke, született nevén Singer Móric került. Gerő a szovjet NKVD tisztje volt.

Rákosi végleges eltávolításában a lengyel belpolitikai események is közrejátszhattak.

Rákosi Rosenfeld MátyásGerő Ernő, Született nevén Singer Móric.Nagy ImreKádár János

Képek: a szerb Rákosi, szül. Rosenfeld Mátyás, a szlovák Gerő Ernő, szül. Singer Móric, a magyar Nagy Imre, a horvát Kádár János

Lengyelországban, Sztálin halála után bekövetkezett politikai olvadás elmaradt. Hruscsov kiszivárogtatott 1956-s februári pártkongresszusi beszéde után, júniusban munkásfelkelés tört ki Poznanban. A felkelést kíméletlenül vérbefojtották, de a lengyel kommunista párt sztálinista vezetése belátta, hogy Wladyslaw Gomulka.engedményekre kénytelen. Ezért visszahívták a pártba a kegyvesztett Wladyslaw Gomulkát (kép), ki lazítani akart a szovjet politikai függéségen. Gomulka egy karizmatikus személy, akit azért menesztettek 1948-ban a pártból, mert nyíltan bírálta Sztálin személyi kultuszát. Ezért a lengyel nép mártírként tekintett rá akkor. Moszkva ezt nem nézte jó szemmel és Varsó felé elindultak a szovjet csapatok. A lengyel hadsereg is felvonult Varsó védelmére, mivel október 18-ra pattanásig feszült a lengyel-szovjet politikai viszony. Hruscsov személyesen ment tárgyalni Varsóba, hogy a helyzetet stabilizálják, és végül beleegyezett Gomulka lengyel pártelnöki kinevezésébe.  A lengyelek pedig deklarálták, hogy nem lépnek ki a keleti blokkból, a szovjet-lengyel kapcsolatok pedig az egyenlőségen alapuló együttműködésben folytatódnak. Gomulka másnap kihirdette a „szocializmus lengyel útját” és az embereket felszólította a tüntetések beszüntetésére és a munka felvételére.

A szimpátiatüntetésből forradalom, vagy ellenforradalom, vagy népfelkelés???

Gomulka beszéde a Szabad Nép október 23-i számában jelent meg Magyarországon. Ez volt a kiindulópontja 1956 október 23-nak. Egy békés szimpátiatüntetés a lengyel n56-s 16 pontép iránt, mely kezdeményezés Szegedről indult Pestre az Egyetemisták és Főiskolások (MEFESZ) körében. A békés felvonulást 23-án délután 3 órára  Budapestre a Bem-szoborhoz hirdette ki a MEFESZ. Csatlakozott hozzá a DISZ, a Petőfi Kör is, és felolvasták a Petőfi Kör 16 pontját. Mai szóhasználattal ezt flashmobnak, magyarul villámcsődületnek neveznék. A „történelem ismétli önmagát”-hoz tartozik, mint ahogyan 1848. március 15-én, úgy 1956. október 23-án sem tartózkodtak Pesten az eseményekhez kötött és érintett prominensek. Kádár és Rákosi Moszkvában, Gerő Belgrádban. Nagy Imre pedig szőlőt szüretelt Badacsonyban.

Piros László 56-s belügyminiszterA tüntetés engedélyezése zűrzavarba torkollott, de az akkori belügyminiszter Piros László (kép) végül mégis csak engedélyezte, és közben mozgósította az AVH-t is.  A Bem-szobornál minden rendben lezajlott, majd utána a tömeg a Parlament elé vonult. Ott Nagy Imrét követelték, továbbá a szovjet csapatok kivonását, és a Varsó szerződésből való kilépést. Közben Gerő Ernő is befutott Belgrádból, Nagy Imrét elővadászták a szőlőhegyről, akivel  a tömeget próbálták lenyugtatni. Az MKP mindkét szárnya, a reform irányzatot képviselő Nagy és a sztálinista Gerő is beszédet mondott. Nagy Imre Kossuth téri higgadt tömeget-békítő beszéde semmitmondónak bizonyult. Gerő erre válaszul az esti rádióbeszédében dilettáns módón valósággal hadat üzent a tömegnek. Erre a tömeg a rádióhoz vonult és követelték a Petőfi Kör 16 pontjának beolvasását. A vége az AVH-s sortűz lett és a fegyverek kiosztása … Nem részletezvén az eseményeket tovább, mégsem lehet elmenni Nagy és Gerő - mint párton belüli ellenfelek - beszédének konfrontálódása mellett, mely a párt és a kormány másnapi bukásához vezetett. A kommunista párt reformoldala került ki győztesként. Gerőt 25-én leváltották, és Moszkva Kádárt rakta a párt élére. Ezzel végleg véget ért a Rákosi klikk személyi kultuszpolitikája. A szovjet hadsereg is megkezdte kivonulását Magyarországról, Gerőt és társait is kimenekítették. A belpolitikai párthelyzet lassan normalizálódott. Közben az AVH a civileket lőtte, a népharag pedig AVH-sokat lincselt.(Link: archív képek) A polgárháborús kedélyek október 30-ra csillapodtak le.

De az események elmentek egymás mellett.

1956 november 3-án megalakult Nagy Imre kormánya, amelyet vélhetően Hruscsov el is fogadott, mint ahogyan Nagy Imre Kádár Jánost az MKP főtitkáraként. (Rákosi börtönéből  Nagy Imre amnesztiájával szabadulhattak ki Kádár és társai.)

Nagy Imrével bejelentették Magyarország kiugrását a Varsói szerződésből. És november 4-én megindultak a szovjet tankok keletről, a „löwensteinek” pedig futásnak eredtek nyugatnak, Bécs felé. A „pesti srácok” meg szembe néztek az ágyukkal. Mert ők a hazájukat védték! A munkásnak itt volt a munkahelye, a parasztnak a földje. Ők sem mentek, menekültek el! Felvállalták sorsukat, számot adtak mások helyett. November 4-én a magyar a hazáját védte, de 11-én elbukott, mert elárulták belülről és kívülről is. A kommunista párton belül dúló hatalmi harcból november 4-ére a magyar nép szabadságharca bontakozott ki.

A sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája és az általa gyakorolt terror, a háború után nemcsak a kommunista pártokban, hanem a tagállamokban is feszültséget okozott. Sztálin halála után enyhülésre volt szükség, de ezt nem volt könnyű levezényelni. Ha nem lazítanak a keleti blokk kötöttségein, előbb-utóbb a népharag végleg elsöpörheti a felállított kommunista rendszert. A kommunista párt megosztott lett, egyik része reformokat akart, a másik rettegve ragaszkodott a sztálini vonalhoz. Ez a belső, a kommunista párton belüli hatalmi harc eredménye lett 1956 október 23.  A párt belső feszültsége és megosztottsága abból fakadt, hogy az irányváltás után személyes felelősségre-vonások lesznek a túlkapásokért. Ezért ragaszkodtak a keményvonalasok oly makacsul a hatalmuk megtartásához.  De így van ez most is, ez történik napjainkban is bárhol Európában, és bárhol a világon.

Sztálin halála után Hruscsov és Gomulka jól taktikázott, de a 1960-s években mégis megbuktak. Nagy Imre is elbukott Rákosival együtt, Kádár pedig túlélte valamennyit. Kádár a Hruscsov-i irányelveket Magyarországon maradéktalanul végrehajtatta. A szovjetek ért bírálatot keményen elfojtatta. Az 1956 október 23-i eseményeket a magyar nemzeten kérte számon, miközben az igazi bűnösök büntetlenül megmenekültek és elmenekültek. Ők azok kik „1988/89-s rendszerváltás részévé válták” és haszonélvezői lettek.

A löveinstein-i követelésnek - amellyel nem érthettek egyet a párt reform oldalán sem – Magyarország „legalizált” szovjet megszállása lett a következménye. A kiugrási kísérlet a Varsói szerződésből, melyet Nagy Imre kormányával november 3-án kikiáltattak, Nagy Imre fejébe került. Kádár kivégeztette.

Hogyan, kik és miként képzelhették el, hogy ez megvalósítható abban a totalitárius kommunista diktatúrában? Pozsgay löveinsteinek-nek nevezte őket.  „Elkurták”, mint Gyurcsány 2006-ban az „öszödi beszédet”. Ugyanakkor  a kimondhatatlan kimondása a magyar nemzet árulásának is tekinthető.

Történelmi deja vu: Kossuth 1849 áprilisi Habsburg-ház trónfosztását ismét megcselekedték az 1956 november 3-án megalakult Nagy Imre kormányban. Csak itt a Habsburg-ház trónfosztását most Varsói szerződésnek hívták. És ezzel a magyar népet megint elárulták. Megszállt ország lett 1849 és 1956 után is Magyarország.

És még egy deja vu: 2006 szeptember 17-ei események és annak folytatása párhuzamba állíthatók 1956 október 23-al. Kossuth téri tüntetés, rádió székház stb. Nagy Imre kontra Rákosi mai magyar szinonimájának nevezhetjük Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc attakját? Gyurcsány pl. ki is jelenttette akkor: „ha kell, én vállalom Nagy Imre mártírságát”. De itt most nem Moszkva, hanem Brüsszel adta, adja az ukázt már, és napjainkban is osztja az észt.

Minek nevezzük október 23-at? Forradalom? Ellenforradalom? Kiprovokált népfelkelés?

Egyes történészek már úgyvélik, hogy 23.-a után a definíció naponta változik az események gyors lezajlásának  következtében. Nevezzük nevén: Kommunisták párton belüli harcának, mely kórságként mételyezte meg a magyar nemzetet, minek következtében november 4-vel a „löweinsteinek” egy elvetélt szabadságharcba és véráldozatra kényszeríttették az országot.

Kronológia:

1953. március 15. Sztálin halála. (lehet, hogy halála napjának spirituális üzenete van?)

1953. A Szovjetunió első számú politikai vezetője, miniszterelnöke két évig még Malenkov. Hruscsov az SZKP KB első titkáraként csupán a pártapparátus irányítója volt 1956 februárig.

1953 június. Rákosi Mátyást Moszkvában eltávolítják Magyarország miniszterelnöki székéből, és Nagy Imrét nevezik ki a helyére. Rákosi megkapja a párt magyarországi főtitkári tisztségét.

1953 december 13. Moszkvában a kommunista párt belharcában kivégzik Beriját, Rákosi hatalmi harcot indít Nagy Imre ellen.

1954. május 24. Nagy Imre kormánya amnesztiát hirdet, rehabilitálja Kádár Jánost és társait. A politikai foglyok - köztük Kádár - kiszabadulnak a Rákosi-féle börtönből.

1954 december. A pártbizottságban Rákosi  elítéli Nagy Imrét  az irányváltásért ( pl Kádár  és társai rehabilitálásáért) A pártbizottság tagsága Rákosi mellé áll.

1955 április 18.  Moszkva, Malenko felmenti Nagy Imrét, „antimarxista, antileninista, pártellenes nézetei összefüggő rendszert képeznek” indoklással.  Rákosi helyett azonban Hegedűs Andrást nevezi ki Magyarország miniszterelnökének.

1956 február. Hruscsov a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusának zárt ülésén elmondott, majd kiszivárogtatott beszédében nyíltan szembe fordul a párt sztálinista irányzatával.

1956 június 18. Moszkva leváltja Rákosit a párt első titkári tisztségéről. Helyére Gerő Ernőt nevezi ki.

1956 június 18 - október 22. A lengyelországi politikai események kirobbanása, szovjet-lengyel (párt) viszonyok rendeződése.

1956 október 22. Wladiszláv Gomulka meghirdette a „szocializmus lengyel útja” programját.

1956 október 23, reggel. Magyarországon Gomulka beszédét leközli a Szabad Nép nevű újság október 23-i száma.

1956 október 23 délután. Szimpátiatüntetés a lengyelországi eseményekkel.

1956 október 23 este. Nagy Imre és Gerő Ernő beszéde a tüntetőkhöz. Összecsapás a tüntetők és az AVH közt.

1956 október 24. A Hegedűs András kormánya megbukott. Szovjet csapatok megkezdik a kivonulást.

1956 október 25. Moszkva leváltja Gerőt, helyére a Kádár Jánost nevezi ki a párt magyarországi első emberévé.

1956 november 3. Megalakul a Nagy Imre kormány. Kikiáltják Magyarország Varsói szerződésből való kilépést.

1956 november 4. A szovjet csapatok bevonulnak Magyarországra. Kitör a „szabadságharc”.

1956 november 11.  A szabadságharc elbukott, a szovjet megszállás végérvényesnek bizonyult. Az irányítást Kádár veszi át.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 106
Heti: 214
Havi: 1 687
Össz.: 211 067

Látogatottság növelés
Oldal: 1956 október 23 valós arca.
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2021 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »