Történelem.hu-amit elhallgatnak

"Mert van az igazságba bújtatott hazugság, és van a hazugságba bújtatott igazság"

Az orosz nép, állam és alkotmány kialakulása.

A napjaink köztudatában úgy él, hogy az „oroszok” szlávok, de ezzel már az Orosz Tudományos Akadémia sem ért egyet. Az orosz nép és identitás kialakulása - amely nem jelent egységes genetikai nemzetet - hosszú évszázadokon átnyúló folyamat eredménye, és a norvég viking (varég) nemzetség, a két (volgai és aldunai) bolgár valamint a russz nemzetségek kohéziójaként alakult ki. A három etnikum konfrontációs, ütköző központja Kijev, ahonnan előszeretettel eredeztetik orosz, ukrán, és olykor a lengyel történelem szálait. A történelmi igazság azonban a város falain kívül keresendő. Kijevet úgy kell értelmezni, mint városállamot mely a kor „Luxemburgja”(Európai városállam, a Benelux közösség tagja Hollandia, Belgium, és Németország közt), és a „kijev”név rangot, tiszteletet, tekintélyt jelentett, ezért érdemtelenül kisajátították, noha Kijev (és a Kijevi russz) 1240-től gyakorlatilag jogutódlás nélkül megszűnt létében. Az orosz nép és állam kialakulása itt nemes egyszerűséggel van levezetve. És hogy ki honnan keltezi, definiálja, etnikai és alkotmányjogi értelemben az orosz államiság és nép születését… Na ez itt a Nagy történelmi kérdés! Maga a történelmi folyamat hosszadalmas és áttekinthető, csak nem kellene ideológiai és politikai hatalmi-alapon 200 éve igaznak Hazudni a hamisított történelmet. A történelemtudomány által, a korai történelmi orosz fejedelmi rendszer megkérdőjelezésével vitathatóvá válik a jelen formában tanított Német-római birodalom létjogosultsági formája is. A kettő ugyanis térben és időben tükörképe egymásnak. E kérdéskör tisztázása - pont, mint a lengyel-kérdés esetében - antagonisztikus és tabu.

850. év az orosz történelem kezdete

Oroszország történelme a varég(norvég) Novgorodi fejedelemséggel kezdődik, melynek első történelmi feljegyzése 850-körüli. A legenda szerint - melyet a Nesztor-krónika is leír részletesen - a keleti balti törzsek fellázadtak a vikingek ellen és elkergették őket, majd egyetnemértés lett köztük, és visszahívták a vikingeket, hogy ők uralkodjanak felettük, de ez ebben a formában így ellentmondást szül. Ez a legenda az orosz területi legitimációra kedvező - ezért mondják rá, hogy a Nesztor krónikát meghamisították. A logikai következtetés szerint egy dán törzsfő, a fyn-jar „menekülhetett” el az egyik mai Dán-szigetről és vetette uralma alá a kelet balti törzseket. (Innen ered a finn-orosz történelmi ellentét gyökere.) Ellenük lázadtak fel a kelet balti törzsek és segítségül hívták varég norvég-vikingeket, a Rurikokat. Ők alapították 850. év környékén az első „orosz” várost Novgorodot, és 700-800 évig voltak uralmon a Rurikidák (Routski) mint „orosz” uralkodók. (Rurik dinasztia.) Bolgár krónikák szerint Rurik eredeti neve Lachin (Lakin vagy Loki) volt.  A jelenlegi orosz történelmi akadémia ennek ismeretében, joggal veti el az „oroszok szlávok” történelmi tételt. A Novgorodi fejedelemség, a történelem térképén mindvégig szerepel, melyet még a mongol hódítás sem tudott letörölni, ellentétben a „Kijevi russzal”.

V. Ny. Tatyiscsev (1686–1750, „utolsó orosz krónikás” és „első orosz történetíró”) írta meg először Oroszország történelmét- „История российская с самых древнейших времен” - melyben egyértelműen a Novgorodi fejedelemséghez köti az orosz történelem kiindulópontját. Tatyiscsev történelmi munkájában még felhasznált olyan korabeli krónikákat melyek eltűntek napjainkra. Ebből kiderül, hogy Ruriknak semmi köze a Kijevi russzhoz,Oleg novgorodi fejedelem 879-ben meghalt. Rurik, a fiát, Igort Olegre bízta. Oleg ( kép,  név jelentése ismeretlen) kapcsolata vitatott a Rurikokokkal, hogy rokon vagy csak hadvezér volt, de Ő indult 882-ben Kijev város elfoglalására. A leírás szerint csellel, a város akkori urát Askold fejedelmet kicsalta a falak mögül, majd lemészároltatta és bevonult Kijevbe. A történészek e történelmi tettet tekintik a Kijevi russz meglapításának. Azonban Tatyiscsev említést tesz a „УгорскоеОлъминъ дворъ”(Uhorszkoje Olmin dvor) azaz a „magyar Álmos udvarháza”ról,- ám ezt többnyire nem fogadják el és letagadják a historikusok. Azonban más arab és magyar krónikák leírása szerint Álmos a Kijev elleni „varég merénylet” után vonult be a városba és visszavette. Az is ismert, hogy fia Árpád herceg itt nevelkedet, és a magyaroknak már volt udvarháza Kijevben. Tehát Oleg viking hadvezért elűzték Kijevből a magyarok segítségével. Ezután Oleg más tájakon is fegyveres kereskedő-hadjáratókat vezetett. Utód nélkül 912-ben halt meg, állítólagos sírja(kurgánja) a Ladoga tó partján Sztaraja nevű faluban van. Halálát is legenda köré szövik, mely nagymértékben azonos a norvég mesehős, a viking Orvar-odd sagában leírtakkal.

Rurik fia Igor, nagykorúsága ellenében sem kapta vissza gyámjától, Olegtől a fejedelemséget és a novgorodi birtokot, helyette feleséget vitt (vagy rabolt) neki. Az Olga nevet kapta, vélhetően Oleg után. Olga nemzetisége vitatott (bolgár, norvég, alán, arab), három krónikában is említik, de származásának megnevezésében nem egyezően. Egyik elemző elmélet szerint bolgár, Rurik kapta a kiskorú Olgát a bolgár-varég szövetség zálogául, majd lett Igor felesége. Olga kérdésében nincs konszenzus, de tény hogy elsőként Ő tért át a bizánci kereszténységre 955-ben, és ez bolgár ortodox vonalra utal. Olgát az orosz ortodox(pravoszláv) egyház első szentjeként kanonizálták és Kijev nagyfejedelem asszonyának titulálják. Özvegyen, körülbelül 80 éves korában halhatott meg. Egyetlen fia született, Szvjatoszláv 915-ben vagy 945-ben(?) akit szintén megkereszteltek. De hogyan került Kijevbe? Mindenestben nem biztos, hogy úgy, ahogyan tálalják. Az adószedői felügyeletét Novogrod már Szmolenszkig terjesztette ki. (Kép: Igor beszedi az adót a drevljánoktól. K. L. Lebegyev festménye) Férje Igor a terjeszkedés következtében djevlán törzs lázadásának esettIgor beszedi az adót a drevljánoktól. K. L. Lebegyev festménye áldozatul. Ezért Olga véres bosszút állt rajtuk. Közben a norvég királyságban is belviszály tört ki, és a vesztes norvég hercegek Novgorodba menekültek, majd terjeszkedni kezdtek a Dvina folyón. A skandináv mitológiában ettől fogva Novgorodot „Gardarike” fővárosaként említik. Olgának és gyermekének mennie kellett Novgorodból. A keresztséget vélhetően a djevlánokkal való kegyetlen leszámolása miatt bűnbánóan vette fel, majd Bizánci keresztútja után Kijevben telepedett le. Az Olga körül kialakult „zűrzavart” úgy is lehet történelmileg értelmezni, hogy a Kijevi russz az Ő családfája alapította. Kronológiai és névátfedések jellemzik a 900-s éveket. De a káosz kitisztulhat, azzal a ténnyel, hogy Szvjatoszláv(940-972?) egyik felesége vélhetően a lengyel Piast-dinasztia (Mieszko ?) egyik lányági leszármazottja Malfrida(?). Szvjatoszláv (Igorjevics) kijevi (russz nélkül) fejedelemnek(966-972?) Malfridatól született két fia, Jaropolk és Oleg. Másik felesége (vagy ágyasa) Maluska. Ukránul Marusszja, magyarul a russz Mária. Az orosz történelemíró, Tatyiscsev szerint Predszlava-nak hívták, és magyar volt. (???) Maluskától született Vlagyimir, a későbbi Kijevi russz nagyfejedelme.

Szvjatoszlávot az egyik hadjárata során megölték a besenyők, Jaropolk és Oleg közt hatalmi harc tört ki, melyben Oleg meghalt. Vlagyimir ekkor Novgorodba menekült, majd norvég zsoldosokkal tért vissza Kijevbe és egy merényletben megölték Jaropolkot- vérbosszú. (Véreskezű) Vlagyimir Kijev város és a Novgorodi fejedelemség fejedelme lesz (978-1015), mely a két város közti földrajzi területet is magába foglalja. (Megjegyzés a Kijevi-russzVlagyimir görög bölccsel beszélget a kereszténységről (Radziwiłł-kódex, 13. sz.) „állam” nyugati része ekkor már a római (latin) kereszténység lengyel befolyás alatt állt, Kijev pedig mint önálló városállam egzisztálhatott.) Felveszi a bizánci keresztséget és Ő is hittérítésbe kezd. - „Szent Vlagyimirt”(hitvalló) a bizánci rítusú vallás terjesztéséért Bizánc elismeri fejedelemségét. (Vlagyimir  kereszténységre téríti a russzokat. 10 perces orosz nyelvű történelmi összefoglaló videó)

  (Vlagyimir, a Kijevi fejedelem kortársa a lengyel Boleszlonak és a magyar Istvánnak.)

 A varég Rurik és a lengyel Piast dinasztia rokoni kapcsolata a latin és a bizánci keresztény illetve kultúrkör alapján a Kijevi russz „államot”kettéosztotta. Lengyel Boleszlonak 5 felesége és 15 utódja volt. A kijevi Vlagyimirnak is volt több felesége, akiktől állítólag 19 utódja született, valamint számtalan ágyasa és azoktól gyermek. Vlagyimir 1015-s halála után az örökösök fejedelemségre tagolták a Kijevi és Novgorodi fejedelemséget önálló birtokukként. A lengyel Boleszlo birodalmával, az 1025-s halála után szintén ez történt, szétörökölték. Ezzel a Kijevi-russz „állam” végleg szétesett fejedelemségekre és kezdetét vette a jogutódok Kijevért történő hadakozása. „Orosz fejedelemségek”: Kijev, Novgorod, Polock, Szmolenszk, Pszkov, Djevlán, Tver, Vlagyimir, Szuszdál, és Moszkva, amelyből majd a középkori Oroszország kinő 1553-tól. - E földrajzi terület Kijev, Minszk, Novgorod és Moszkva. Lengyel részről a nyugati kijevi russz: Csernyikov, Volhinia, Galícia (Gácsország), Lodoméria, Halics, Ruténia. A fejedelmek közti viszonyt központosítási, vallási, öröklési és etnikumi konfrontációk és kohéziók jellemezték.(Pont úgy, mint az ókori tárk hercegek esetében.) A konfliktusok nem csak a lengyel-russz és az orosz-russz közt, hanem az orosz-russz és a nem orosz-russz fejedelmek között is, valamint az ortodox(kijevi) pátriárka és a nem  orosz-russz közt is zajlott. A hódító mongolok megjelenése sem tudta konföderációba tömöríteni a fejedelmeket.

 Magyar részről kiemelt jelentőséggel bír I. András királyunk, kinek felesége a Ruriki (kijevi) Anasztázia kijevi hercegnő (Szobor, Tihanyban) Jaroszlav fejedelem lánya, és IV Béla sógora a halicsi Rosztiszlav.

Vallási megosztottság.

Térképen jól áttekinthető a Novgorodi fejedelemség Kijevig nyúló területe (sárgában a sötétzöld),  illetve a keresztényvallás megoszlása. Talán ez tartható a leghitelesebben ábrázolásnak.(térkép nagyítható)

A Kijevi russz után Kijev is elesett 1240-ben. Ez után az adószedő Rurikidákból az Aranyhorda adófizetői lettek. A Rurikidák országából csak a Novgorodi fejedelemség maradt meg. Majd a Monogol birodalom szétesése után a Moszkvai fejedelemség kitört az alávetettségből, és kiemelkedett.

Orosz alkotmány kezdetek

 (Bölcs) Jaroszláv (1019-1054) törvénybe foglalva (Ruszkaja Pravda) módosította az öröklés rendjét. Leválasztja a vallási jogrendről a „világi jogrendet”.

 A levirátus öröklésrendjét eltörölte és új birtoklási jogot vezetett be, az átörökíthető feudális földtulajdonjogot, továbbá a területek adományozását és kisajátítását. (A nyugat Kijevi-russzban megmaradt a levirátus öröklési rend.) Ez alapján a fejedelmek időről időre szétosztották utódaik közt a területüket. A vérbosszú helyett vagyoni elégtételt rendel el a sérelmek jóvátételére.  A törzsi nemzetség döntéshozatala azonban még elsődleges, „fellebbezési jog” ellenben a fejedelem „bírói hatalma”, és döntésének jogcíme a szokásjogon alapult. Az új birtoklási, vagyonjogi szabályok következtében az egyszerű szabad russzok elveszítik földtulajdonukat, és feudális jobbágysorba süllyednek. Ez volt a rox-russzok „igazságos törvénye” a Ruszkaja Pravda. Az uralkodóosztályt a Rurikidák fejedelmei adták, az őket szolgáló nemességet a „bolgár bojárok” képezték. A russzinokból lettek a muzsikok, azaz az alattvalók. Lényegében a bolgár-macedon közigazgatási-, és bizánci vallási jogrendszert vezette be, de leválasztva arról. (Ekkor az aldunai  bolgár „állam” már bizánci függőségbe került.)

 Kijevben saját pátriárkát választanak a bizánci ortodox egyház élére (metropolita - püspök)  Ilarion személyében. (Bölcs) Jaroszláv lefektette az önálló pravoszláv egyház alapjait, kötelezővé tette az írásbeliséget. 1100-ra az egész orosz ortodox egyház központja már Novgorod volt. 1453-ban az oszmánok(törökök) elfoglalják Konstantinápolyt, és a Moszkvai pátriárka, I Vaszilij fejedelem idejében Moszkvát a harmadik Rómává nyilvánította, mely végérvényesen függetlenedet. A novgorodi és kijevi pátriárkák ezt nem fogadták, és ez okot adott a megerősödött Moszkvai fejedelmeknek az orosz fejedelemségek központosítására. III. Iván Moszkva fejedelme már minden oroszok fejedelmévé, IV. Rettegett Iván, pedig már minden oroszok császárának, cárjának nevezte magát. Vele illetve fiával, Fjodorral halt ki a Rurik dinasztia, és a (germán ági) Romanovok ültek a „minden oroszok” cári székébe. Rettegett Iván által megreformál jogrendszer azonban nem haltak ki a dinasztiájával.

 Az orosz „alapalkotmányt” történészek a bizánci jogrendből eredeztetik, azonban ez csak részben van így. Az orosz „alapalkotmány” a Szent Korona alkotmányának és a bizánci (bolgár-macedón) jogrend ötvözete, és nem véletlenül nevezik orosz vagy kijevi „Aranybullának” is. Összességében a korai orosz uralkodó osztály a lengyel nyelvet beszélte, cirill betűkkel írt, a bizánci vallást gyakorolta, és a korai bolgár társadalmi hierarchia rendszerét vette át. Az elsődleges orosz fejedelmi rendszer lényegében a Rurikidák föderációja volt, a Német-római birodalom germán és nem germán fejedelmek szövetségének mintájára.

Az ó-russz(orosz) és a Szent Korona alkotmányának leegyszerűsített összehasonlítása.

Szent Korona alkotmánya azon a jogi alaptételen alapul, hogy a király (uralkodó, kormányzó, kormány) és a nép együtt gyakorolja a hatalmat, hoz döntéseket. Az ó-russz alkotmányban a nép tejhatalmat ad az uralkodónak (fejedelem, cár, elnök), cserében a nép kiváltságokat kap és élvez, mi több kötelezően jár az adomány, kiváltság stb. Az orosz uralkodónak kötelessége gondoskodni az alattvalóiról. A „russz” népnek viszont kötelessége szolgálni az uralkodót, mely a haza(hon) személyi megtestesítőjeként értelmezendő - cár atyuska  függőség kialakulása. (Az 1970-s években „Kádár-apánk” titulus is fel-felbukkant Magyarországon.) Olykor a kiváltságokat egyes orosz uralkodók megvonták a néptől, és ez „lázadásokhoz” vezetett az orosz történelem folyamán. Az ó-russz törvény tétele még, hogy uralkodó-fejedelem rang családon belül örökletes, míg a magyar alaptörvényben dinasztikus. (A cseh és lengyel történelemi ”alkotmányban” ez nem volt szempont, az uralkodó halála vagy leváltása után, közmegegyezéssel bárkit megválaszthattak az ország vezetésére.) A magyar uralkodónak nincs tejhatalma, csak a nép belegyezésével, jóváhagyásával hozhat végleges döntést. (Elvileg erről szólna napjainkban a „migránsok betelepítéséről történő népszavazás”, mely nem keverendő össze a választási voksolással.) A magyar történelem közepette azonban a Habsburg-ház sajátos módon keverte a két ősi alapjogot saját előnyére,  amely pont olyan konfliktusokat szült, mint az oroszoknál. Az orosz nép felülről kapja a kiváltságait, mely megvonható, míg a magyar történelemben a kiváltságokat „ki kell vívni”, mely örökérvényű és visszavonhatatlan. Azonban a kiváltságokat időről időre, uralkodótól, uralkodó (vallási és politika) ideológiáktól, és párt(állam)tól függően meg kell óvnunk!

Kiegészítés: a magyar „Népköztársaság-i alkotmány” 1949-s bevezetése lényegében az óorosz( és szovjet) alaptörvényekre épült, majd 1968-ra olyan alkotmányos patthelyzetbe került a Kádár-kormány, mint Habsburg Ferenc József császár 1867-ben. 1968-t ezért a II. Kiegyezés évének is lehet minősíteni. 1968-ban Kádárék kompromisszumra kényszerültek, és az úgynevezett „Földtörvény” életbeléptetésével a „kirovó és elosztó rendszer” hatálya alá került az ország. (1949-től 1968-ig Magyarország lakossága a diktatúrák különböző fokozatai alatt élt.) Cserébe adták az „ingyenes” egészségügyi-ellátáshoz, a munkához, tanitatáshoz (tanulás, képzéshez), a lakhatáshoz való jogot. Ez lett, illetve vált 1984-re visszavonhatatlanul a magyar nemzet szociális vívmánya, mely összeegyeztethető volt a szovjet ideológia alkotmányával. (Tulajdonképpen a rendszerváltás után az MSZP-SZDSZ kormányok ezeket a magyar alkotmányos vívmányainkat is meg akarták vonni, ami az úgynevezett „három igenes népszavazásban” részben elbukott. Az alkotmányos munkához és a lakhatási-jog törvényi kivezetése, és a magántulajdon abszolút védelme eredményezte a hajléktalanokat.) A rendszerváltók erre az 1949-s alkotmányra ültették rá a római jogon alapuló liberalizálódott törvényeket (római jogrendszer)  és  „átmeneti alkotmánynak” nevezték. Az „orbánalkotmánynak” becézett, 2011-ben életbeléptetett és az óta többször módosított Magyarország (új) alaptörvénye - melyből kivonták a liberális tételeket - gyakorlatilag ezen az „orosz” törvényi alaptételeken áll (és bukik). A liberalizálódott nyugat-Európa ezért támadja a II. és III. Orbán-kormányt és aposztrofálják a Kádár-rendszer utódjának. Lényegébe az Orbán-kormány alaptörvénye az 1968-s Kádári-rendszer kirovó és elosztó törvényrendelkezésein nyugszik, de a módszerek mások, pl a keresztényi magyar szál illetve a „Szent Korona alkotmányán alapuló látszat vonatkozásában. Összehasonlításra a 2014-s Földtörvény is példa lehet, színe-viszálya alapon!

Az orosz nép kialakulásának folyamata: Viking betelepülés - „kalandozások” - területszerzések (honfoglalás) - vallásfelvétel - alkotmány - nép(russz, bolgár, norvég) - országegyesítés -  nemzet.

Kronológia, a történelmi folyamat áttekintéséhez:

850, A norvég viking, a Rurik nemzetség betelepülése, Novgorod város alapítása.

879, Rurik, halála. Oleg  hatalomra kerülése.

882-912, Oleg viking vezér hadjáratai. (882,Kijev)

912-945, Igor Novgorod fejedelme, területszerzései (honfoglalás)

945-955,  Novgorod fejedelme Szvjatoszlav illetve az anyja, Olga. Vélelmezhetően menekülniük kellett Novgorodból. 

955 Olga és Szvjatoszlav felveszi Bizánc keresztjét, és Kijevbe települ.

959-972, Szvjatoszláv Kijev város fejedelme.

962(?), Olga (hitvalló) fejedelem nagyasszony halála.

978-1015 (Szent)Vlagyimir Kijev és Novgorod fejedelme. Bizánci vallásfelvétele és térítése.

1019-1055. Bölcs Jaroszláv Kijev és Novgorod fejedelme. Törvénykönyve a Russzkaja Pravda.

1462, III. (Nagy) Iván, minden oroszok (nagy) fejedelme. (országegyesítés)

1547, IV. (Rettegett) Iván, minden oroszok cárja.

1598-ban kihal a Rurik-ház.

1598-1613, Trónviszály a bolgár Borisz Gudonov és a Rurik-ház örökösei közt.

1613, Mihail Fjodorvics, a pátriárkák támogatásával megkapja Oroszország trónját, ezzel kezdetét vette a Romanov-dinasztia közel háromszáz éves uralma.

1654, Kijev „Hűségesküt” tesz az orosz cárnak.

 Köszönjük a megosztást és a like-t!



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 24
Tegnapi: 45
Heti: 69
Havi: 2 059
Össz.: 228 644

Látogatottság növelés
Oldal: Az orosz nép, állam és alkotmány kialakulása
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2021 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »