Kitalált idő és a Kronosz

(Tisztelt látogatónk! Mivel ez a történelem.hu - amit elhallgatnak weboldal cikksorozatának újabb fejezete, a jobb megértéséhez ajánlott elolvasni az előző részeket is! Köszönjük! És természetesen a megosztást és like-t is köszönjük, amennyiben tetszett az ismertető és történelmi tudásához új ismeretanyaggal sikerült hozzájárulnunk.)

Az idő relatív! Milyen évszámot írunk? Az évszámítás bonyolult mechanizmusához a jelenleg használt Perzsa(Iráni) Naptár és a Gergely-naptár összevetését vesszük alapul. (Gergely pápa a Naptár rendeletét, az inter gravissimast 1582-ben adta ki, mely ma is érvényes, és az iráni naptárt sem buherálgatták.) Ennek okai, a jelenleg használ egyedi iráni időzóna és évszámítás, melyet a Nap járásához harmonizáltak, illetve napjainkban használt és belénk rögzült Gergely naptár. Ezek bevezetetése áll legközelebb hozzánk, illetve fixálható időpont. Jelenleg a Gergely-naptár szerint 2016-t írunk, Iránban pedig 1395-t. Tehát a kettő különbsége 621, azaz az iráni időszámítás kezdete a Gergely-naptár szerinti idővonalon 621. Az iráni(siíta) évszámítás a kezdetét Mohamed prófétát követő 7. „kalifa” mártírhalálának történelmi eseményhez köti. Tehát a Gergely-naptár idővonala szerint 621-ben Mohamed már biztos nem élt. (a számításban itt 1,2, 3 év eltérés lehetséges,)  Az arab (szunnita)naptár Mohamed halálától kezdi az évszámítást. 2016-ban az Iszlám naptár 1441-t ír,  ígyaz Iszlám évszámítás kezdete a jelen Gergely-naptár szerint az 575 év. Tehát Mohamed halála és az őt kővető hetedik kalifa mártírhalála közt kerekítve 50 év telt el. Ugyanakkor a történelemírás Mohamed születését 570. év körülire becsüli, halálát 625-670 és stb-re, az iszlám megjelenését Európában 722-re kronológizálja. De honnan jelentkezhet ez a kerekítve kb 1-1 évszázad betoldás? A válasz magában a történelemben rejlik, és a válasz egyszerű. A Római birodalomban (i.e. 45-től) akkor érvényben lévő kronológia a Juliánusz naptár - mely 12 hónappal számolta az évet, míg keleten a „Nagy Sándor féle” „10 hónap az év” kronológiát használják.  Ha ma is a Julián-naptárt használnánk a Gergely-naptár helyett, akkor elvileg a kalendáriumban 2016 helyet már 2019-t írnánk, az év/+14 napos naptárkorrekciója miatt, a Naptár-korrekciós számítás szerint (? Ha nem csapnak be!) Azonban a Juliánus naptár (i.e 45-től 1582 ig volt érvényben) idővonalát ráhelyezve a Gergely-naptár idővonalára 26 évenként jelentkezik egy szökőév. Pl. Juliánus-naptár 1, 2,… 26, 27,28,… Gergely-naptár 1,2, … 26, 28… Elvileg mikor a nyári és téli időszámítást alkalmazzuk, és tavasszal előre hajtjuk az órát, akkor a Julianus naptár érvényesül, relatívan felgyorsítjuk az időt, mikor tél elején visszaállítjuk, akkor pedig lelassítjuk. A Római birodalomban i.e 45-ben bevezetett Julianus-naptár előtt még ők is az „év 10 hónapos” kronológiát használták, azaz a latin „Szaturnoszt” mely a görög „Chronosz” megfelelője. Keleten azonban továbbra is marad a régi a Nagy Sándor által bevezetett kronológia használata, azaz a görög „Cronos” továbbá a zsidó és még számtalan kronológia.  Ha egy középkori illetve ókori történelmi eseményt fixált időponthoz, évhez kötve olvasunk, akkor tegyük fel a kérdést melyik kronológia szerint? Mert ott van még a zsidó, a kopt kronológia is ezek mellett. (Megjegyzés:A kalendáriumi naptárszámítás nem kavarandó össze a csillagászati évszámítással, viszont a kettőnek harmóniában kellene lenni.) És ezeket, hogy összefüggő, egymásból következő történelmi eseményeket megértsük, át kell konvertálni a dátumokat a Gergely-naptárra. A történelem kutatások során ilyennel csak a Nesztor-krónika esetében találkozhattunk. Mi a Krisztusi időben a Gergely-naptár  kalendáriuma szerint  gondolkdunk

Hozzávetőlegesen 74, 75, a konvertálás bűvös száma.  Mely a +2hónap, (a 30,31 nap)  és 14 nap hozzákalkulálásával történik. Példaként mátrixoljuk  a 375-s évet. Ha a Gergely-naptár szerinti 375-ös évszámot konvertáljuk át a Kronoszi (1év=10 hónap) idővonalra akkor 451-t kapunk, mely Attila hun király időszaka. Ha a Kronosz szerinti 375-t konvertáljuk át a Gergely-naptárra, akkor 298-t kapunk. Mi volt 298, 375 és 450 környékén? Róma 275-280 -ban feladja és kitelepíti Erdélyt, valamint a Kopt keresztény egyház időszámításának a kezdete. 375-ben a vizigótokat Erdélyből áttelepítik a Balkánra - Al-dunai átkelés.  A hunok 375-ben kelnek át a Volgán. 450 ,Attila a hunok királya.  A történelemírás szerint három egy és ugyanaz az esemény van leírva, csak az első a másodiktól időben, míg a második a harmadiktól térben tér el. Elgondolkodtató! 375-ben a hunok átkeltek a Volgán, azok a hunok, akik a kínai történelem és régészeti leletek feltáró elemzése értelmében 250-re eltűntek Ázsiából. Így 375-ben semmiképp sem ők kelhettek át a Volgán Ázsiából menekülve, hanem az ázsiai ouarok azaz „ovarok„  vagyis a bolgárok.

 Gergely-naptár szerinti idővonalon elhelyezett Mohamedhez kötött 622-s évet konvertálva a Kronoszira 748-t kapunk és ez már így nagyon közel esik a Martell Károly, 732(?)-re datált franciaországi Poitiers mellett az iszlám harcosok elleni ütközetének idejéhez. Ha a Kronoszi idővonalra helyezett 622-t konvertáljuk a  Gergely-naptár idővonalára akkor  497-t kapunk. Ez a hun örökösödési háborúk utáni ariánus gót időszak.

Nézzünk magyar vonatkozást: Az 1000. évet a Kronoszi idővonalról való átkonvertálását a Gergely-naptárra. Kronoszi 1000 év, 365000 nap. A Gergely-naptár idővolán ez 74000 nappal kevesebb. 365000-74000=291000nap =797. év. A 800-s év Álmos hun király történelmi időszaka.

 896 (az állítólagos) honfoglalásunk éve átkonvertálva 714. Micsoda véletlen egybeesés itt is. A Fuldai évkönyv 714-től kezdődik és tele magyar vonatkozású feljegyzésekkel.  Sacc/kb 150 év eltérés.

Kihangsúlyozva, ez egy egyedi elméleti kidolgozás a történelemírás párhuzamos és vitatatott eseményeinek szembesítésére. Továbbá a betoldott „Kitalált középkor” történelmi tények feltárására irányul. Az elmélet számításai pontatlanoknak tekinthetők, azonban a rászabott elv elfogadható. És egyben Heribert Illig nevéhez fűződő A kitalált középkor elmélet bizonyítását és cáfolását vizsgáljuk. Illig szerint, időszámításunk szerinti 614–911 közötti évek (vagyis a kora középkor) nem léteztek.  Heriberg Illig, a középkorba betoldott 300 év elmélete realizálható. Ez az elmélet bizonyosságot teremt, hogy a korai történelmet minimum két idővonalon párhuzamosan futtatva hamísítható vagy meghamísították. Mi volt, lehetett a történelmi tévedések, hamisítások oka? Egyfelől az évszámítási kavarodás, más felöl bizonyos történelmi tények kiírásával, átírásával „irregurális történelmi elemek” történelmi létjogosultságának, jogfolytonosságának megteremtése, megszerzése. Továbbá az 1000-ben bekövetkezendő világvége teória miatt ténylegesen volt évszámátugrás (26 évenként +1 szökőév), hogy a jóslat miatt elkerüljék az összeomlást, ezért pár évet átugrottak. A szombatista (adventista) világvége teória, és az 535-545-ben bekövetkezett földi kataklizma mementója élt még az emberekben. „Kairos tou poiesai to Kyrio” „Eljött az Isten végzésének ideje”. Ezért pápai rendeletre az 1000. évet előbbre hozták. Másik érv hogy a histográfiákban (évkönyvekben) nem egyforma „dátumokat” alkalmaztak. A pápai rendelettel gyakorlatilag egy új időszámítás kezdődött a jelen Gergely-naptár szerinti 1000-től. A Julianus-naptárt és Kronoszt egymáshoz igazították.

Kronosz (Chronos) az ógörög mitológiában a visszafordíthatatlan emberi idő (emberöltő) múlásáért felelős (Fő)isten, aki megfoghatatlanul és  könyörtelenül számolta az eltelt idő mennyiségét a bevégeztetésig (az idő végezetéig, halál, elmúlás). Másik énje a Kairosz viszont az időbeni emberi lét minőségéért volt felelős, a Biblia leírása szerint „isten céljára kijelölt idő” a kairosz. (A buddhizmusban Karizma.) Kronoszt, aki hátul kopasz és az idő kerekét (zodiákust) tarja a kezében, idős, fehér, hosszú szakállú, és bölcs emberként ábrázolják a görög és kora római domborműveken. Kronosz minden egyes földi születéstől előröl kezdi számítani az emberi időt. Teológiai értelemben így történt Jézus születésekor is - ezért nevezzük időszámításunk kezdetének Jézus születését. De még ma sem tisztázott hogy a Juliánusz-naptár melyik évében született Jézus Krisztus. A mi jelen kronoszi időnk Jézus születésétől eltelt évek száma. Azonban mind a mai napig tisztázatlan,  a csillagászati évhez viszonyítva, hány Juliánuszi- illetetve  Gergely-naptár szerinti év telt el azóta.( Kép: Kronosz szobra a Bajor nemzeti múzeumban)

Nagy Sándort, a görögök csak úgy fogadták el legfőbb uralkodójuknak, ha megtarthatták kultúrájukat és vallási szokásaikat. A görögök, a bizánci uralkodó, Jusztinianusz hatalomra jutásáig, 533-ig mindvégig meg is tartották ezen hagyományukat, amit hellénizmusnak neveznek a történészek. Nagy Sándor viszont makedón volt és „szkíta(?)” kronológia szerint élt. A szkíta évvége szerinti csillagászati évvége, a Gergely naptár idővonalán december 21, a kara nap, a görögöknél Mitrás-ünnepe.  A makedón király átvette a Kronoszi időt a görögöktől. Róma később szintén a kronoszt vette át, amit latinul szaturnusnak hívtak. Julius Ceaser pedig a Naptár reformját a Gallok legyőzése után vezette be és tért át a 11+1 hónapos évszámításra.(Colingny calendar)

Végkövetkeztetés: Az 1000 előtti történelmi dátumokat mindig fenntartással fogadjuk, mert a konkrét évszámok nem a Gergely-naptár idővonalának beosztása szerint íródtak fel!

 Az időszámítási hamisítás fenti elméletének jogosultságának alátámasztásához példa: a 600 éveket kihagyták, mint ahogyan Manhattanben nincs 13. emelet és 13-s ajtó. De kihagyták az idővonalról 966. évet is, amelyet a korrekciók véget 1000 követhetett. Ezt alátámaszthatja Szent István és a Szent korona legendája is. (Megjegyezve: az idővonal konvertálásával mindjárt keletkezik az idővonalon beilleszthető hely Árpád és István közt lévő 5 fejedelmeknek, durván 150év.) A 6-s szám a keresztény (babona)karizma szerint a gonosz (Antikrisztus) mitikus száma. A 6 a hét hatodik napja - szombatista -adventista (magyar népi szójáték:”szombatista, adventista, ateista, péter nem pista.) hitvallás szerint Isten pihenő napja. (Lásd pl angol hét, mely a vasárnap nappal kezdődik.)  A zsidóknál hasonlóan, a babonás félelem száma a 13, Jézus keresztre feszítésének a napja.

 Mivel az európai történelemben az utókor a 600-s évekre datált történelmi eseményeket nem nagyon talált, ezért beírták oda a szlávokat és a Kazár-birodalmat. Így ezzel a történelmi rést utólag ki is töltötték. Ami még nagyon feltűnő, hogy a történelmi fámák közt Mohamednek a 600-s években nincs bejegyzett európai kortársa a történelmi személyek közt. Végezetül a világvége teórikusoknak üzenve a „Kairos tou poiesai to Kyrio” „Eljött az Isten végzésének ideje” még odább van, mert Kronosz ideje, az időugrások következtében várat magára, mert talán még a 2000. évet sem értük el Jézus születése óta. Sőt még az sem eldöntött tény hogy az „Új ember” (Jézus) születése a fogantatástól vagy evilági földre jövetelétől számíthatjuk-e. Kronosz az emberi élet kezdetét a fogantatástól számolta, és első 1 kronoszi év a fogantatástól  a földi születés elteltéig tart - vagyis a magzat kihordásának időintervalluma ( 10hónap) -a Gergely-naptár idővonalán.

Ajánlott: Eltévedt időszámítás.  http://www.eltevedtidoszamitas.hu/modules.php?name=base&PHPSESSID=sodl6puu1p1hn6a6uufcobsva2

 

Oldal: Kitalált idő és a Kronosz
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2024 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat