Történelem.hu-amit elhallgatnak

"Mert van az igazságba bújtatott hazugság, és van a hazugságba bújtatott igazság"

A horvát (állam) királyság kialakulása

 

A horvát nép és ország eredetére mind a mai napig nem adtak egyértelmű választ a szakemberek, pedig történelme ezer szálon megegyezik Magyarország történelmével. Egészen 1848-49-ig, amikor a horvátoknak is kitalálták a szlávelméletet, a magyaroknak pedig a finnugort. Nekik is lett honfoglalásuk és hét vezérük, azonban az első kezdetleges horvát államiság létrejöttét 900 körülre datálják. 900-ban Róma és Bizánc elismeri a horvátokat, mint fejedelemséget, de ennek a horvát fejedelemségnek nem területrésze a mai értelemben Szlavónia, és Dalmácia, amely akkor önálló városállamok közösségéből állt. Tehát a horvát állam keletkezésének teoretikus dátuma a történelem jelen ismeretei szerint kb. 100 évvel korábbi, mint a kitalált magyar államiság 1000-ben történő megalakulása. Holott térségünkben a legkorábbi közmegegyezésen alapuló egységes közigazgatású államalakulat a Magyar királyság volt.

Elméletek a horvát nép és államiság keletkezésére

A horvát nép és népnév eredete napjainkban is vitatott. Eredetükre, származásukra több elmélet is van.

1. A szlavisztika (szláv történelem) kutatók szerint avar, szláv és bolgár felmenőik vannak a horvátoknak, illetve a déli szlávoknak. Bizánc határvédelmi felkérésére a bolgár törzsekkel együtt költöztek 625-ben a Balkánra. Ez lenne a horvát honfoglalás.

Horvát  honfoglalás

Horvát honfoglalás - Oton Ivekovics festménye

A szlavisztikakutatók, akik előálltak e horvát honfoglalás elmélettel, ragaszkodnak a szláv eredethez. Elméletük szerint a horvátoknak is volt egy honfoglalásuk 626-ban, mely szerint a szláv Vislán törzs a bolgárokkal települt át a sztyeppéről a Balkánra.  Mint a magyar honfoglalás utópisztikus történetében, nekik is volt hét vezérük, 5 fivér és 2 nővér, és Hrvat volt a fővezér. A nem szláv eredetű Hrvat szóból eredeztetik a horvát nevet, mely család- vagy tisztségnév lehetett. A testvérek dinasztikus leszármazottaik a szerbek, a szlovének, a bosnyákok. A horvát történelemben ez a beköltözésük az elfogadott.

Régészek találtak egy IV. századi kőfeliratot, melyen görög betűkkel a „hrovathosz” szó olvasható, és ez 300 évvel korábbi, mint a 625-ös horvát honfoglalás. Tehát már ezen a kőfeliraton bukik a szláv-horvát honfoglalás-elmélet.

A hrovathosz szó latinosítva: chrovatus, chroatum, croatia, jelentése keresztségben élők. Jelenleg is Croatia Horvátország hivatalos önmegnevezése, de a Hrvatska is elfogadott. Pont úgy, mint hazánk esetében a Magyarország és a Hungária. A dux croatum jelentése kettős kereszt. De jelent kereszt államot is, mai értelemben korridort, zónát, régebbi megnevezéssel senkiföldjét, határvidéket, vendvidéket, karintiát, krajnát, melyen mindenki szabadon átvonulhatott. Jelenleg is Horvátországon keresztül megy az észak-déli Pán-európai kereskedelmi főútvonal, amelyet Krétai korridornak neveznek. Ezt a nemzetközi egyezményt 1997-ben, Helsinkiben rögzítették. Római kori neve a Borostyán útvonal, amely a 2015-ben kezdődő európai migráns áradat felvonulási útvonala az Égei-tengertől a Balti-tengerig.

A görög hrovathos szó keresztségre utal, tágabb értelemben a görög mithrasz szentély kultuszra, de utalhat a gót ariánus kereszténységre is. Más értelmezés szerinti jelentése „fehér Attila”. Azonban a Hrvat szó jelentése máig ismeretlen a tudomány számára. Egyes nyelvtudományi kutatók óskandináv eredetű szónak vélik, bizonyos norvég és délszláv szavak közös ősetimonja, szógyöke után.

A szlavisztikát, azaz a szlávkutatást 1848 júniusában a Habsburg uralkodói érában, Prágában alapították. Célja a Habsburg birodalomban lévő nemzetiségek hovatartozási és öntudati valamint az autonómiai törekvéseik visszaszorítása.

 A szláv szó jelentései:

 Maga a szlav = szó, beszélő ember.

 Jiddis nyelvben, szlov- szolga.

 Latin nyelven, slavus(slav) igazszavú, egyenes, őszinte, hiteles.

 Vallásban: Pravo-szlav, igaz-hitű, -szavú. Az „ortodox”szó jelentése igaz dogma, igaz hit.

A „szláv”-szó 1848-s üzenete: Igaz hitű, hű szolga(nép) vagy! Tehát másoknál alsóbb rendű. Ezt a nemzetiségi lingvisztikai kártyát Sztálin és Hitler is előhúzta, nem csak a Habsburgok 1848-ban….

2. A másik elmélet szerint, a horvátok az illír őslakosok leszármazottai, ám erről hallani sem akarnak napjainkban a történelemtudomány szintjén. Egyszerűen le horvát-nacionalistázzák az ezen elmélettel előállókat.

Az ősi gyökereikhez, az illír származáshoz való visszakanyarodásuk a török előretörésekor, az 1500-s években erősödött fel a horvátoknál. Gyakorlatilag a mohácsi vész után, amikor is a Habsburg dinasztia került végérvényesen 400 évre a magyar és a horvát trónra. A horvátok nem akartak Habsburg királyt. A török előretörésekor meggyengült magyar és horvát állam következtében, a horvát illírizmus másodlagossá vált. Mind a magyarság mind a horvátok a Habsburgoktól várták a török elleni harcukhoz a támogatást, de ez gyakorlatilag elmaradt minden téren. (Lásd pl. Zrínyiek történelmét). A török mindkét országnak java részét megszállta. A maradék Horvátország-i területekre még szerbeket is betelepítettek a Habsburgok.

A horvát illírizmus 1663-ban a Vasvári-béke megkötése után ismét fellángolt. A Habsburg-török paktum egyenes elárulása volt a horvát-magyar muszlimtörök-ellenes ügynek. (Napjainkban Angela Merkell német kancellárasszony migránspolitikáját lehet példának felhozni rá.)

Az összeesküvés vértanúi. Rusz Károly metszete (1871)

Az összeesküvés vértanúi. Rusz Károly metszete (1871)

A horvát és magyar nemesség összeesküvést szőtt Habsburg Lipót ellen, de az összeesküvés elbukott, a benne részvevőket pedig kivégezték. (Gyakorlatilag ezt tekinthetjük a Habsburg-ház trónfosztási kísérletének.) Innentől a lefejezett horvát (és magyar) nemesség apátiába süllyedt, teljesen elveszítették nemzeti önrendelkezési jogukat, melyet a magyar Szent Korona oltalma alatt bírtak. Napóleon (1804-1814) európai térnyerése alatt ugyan létrehoztak egy rövid életű önálló Illír királyságot, de a „nemzetek háborúja” után újból Habsburg irányítás alá került Horvátország. Ezután ismételten feléledt a horvát illírizmus, mely Ljudavit Gaj nevéhez kötődik. A délszlávok illírek elmélet tudományos formába öntését ellenben a horvát Katancsics Péter Mátyás régész, a pesti egyetem tanára már korábban kidolgozta. Azonban a Bécsi tudományos akadémia ragaszkodott a szláv-horvát elmélethez. Így az illír-horvát azonosság ismét a feledés homályába enyészett.

3. Harmadik elmélet szerint a gótok utódai ők, kik a IV. századbanRegnum Slavorum jelentek meg a Balkánon. A XII. században íródott Dukljai pap krónikája, a Regnum Slavorum  a gótokat és a szlavonokat ( értsd alatta a szlovéneket) egyazon népként írja le. Az V. századtól a XII. századig lajstromba szedi a gót-szlavon királyokat is. De ez sem szimpatikus elmélet az egyetemes történelem számára sem a vallás, sem az etnikai oldaláról, és a szlovén-horvát viszonyt is kiélezi. A gót betelepülés viszont történelmi tény, és letagadhatatlan. Volt vizigót invázió a hun korszak előtt és volt keleti gót királyság a hun-korszak után a mai Horvátország és Szlovénia területén. Ezt a gót időszakot ki lehetne nevezni éppen horvát honfoglalásnak, de az évszám 275, és 460 nem egyezik, továbbá mivel kötődik a hunokhoz ezért ez ördögtől való. És a gótok nem őslakosok!

További tárgyi bizonyítéknak tekinthető a Horvátország-i IV. századból való görög betűs hrovathosz felirat, mely a betelepült gótok Ariánus-kereszténység felvételének egyik bizonyítéka. Régészek szintén találtak hasonló „horoathos” véseteket a mai Azovi tenger vidékén – ma a Krím félsziget- mely egykor a Keleti-gót királyság Krím-félszigeti területe volt. Ő belőlük lettek a „krími tatárok”. A hrovathosz szó vélelmezhető jelentése keresztet felvevők. Nekik találták ki az úgynevezett gót (vagy szögletes) betűket. Az arianizmust később eretnekségnek kiáltották ki, viszont a gótok a Balkánon megtartották ariánus hitüket, és lettek pogány glagoliták. A feledésbe merült gót betűk titkosírásos alakját glagolitaírássá alakították, mely mások számára értelmezhetetlenné vált. Vallási üldöztetésük miatt a 800-s évekre asszimilálódtak, vagy elvándoroltak az ariánus gótokTheodorich  keleti gót uralkodó, titkos társaságaik azonban sokáig fennmaradtak a Balkánon. A mai Horvát-Szlovén országok és észak Itália területén, Attila a hun király halála után létrejött egy osztro-gót királyság 460-560 közt, mely Theodorich császár nevéről lett közismert.

A gót-horvát azonosság tudat a II. világháború, illetve a délszláv háború alatt tört felszínre, amiért nacionalizmussal  bélyegezték meg a horvátokat. További hátránya, hogy a gótazonosulás esetén elveszíthetik őshonos szarmata-illír gyökereiket a horvátok.

4. Felvetik a frank Nagy Károly által 800 után a Balkánra vezényelt kelta térítőktől, a szerviensektől való származtatást is. Ezt a megkérdőjelezhető frank Nagy Károly által történő kereszténytérítési kísérletekkel próbálják megmagyarázni, és alapja is van, de a kronológia szerint ez sántít. Bizonyítékként hozzák rá a horvátországi régészeti leletek közt kb 800-1000-ben megjelenő normann vagy germán kardokat. Erre alapozzák a frank hittérítést a horvátok között. De ezek a kardok normann és nem frank fegyverek. Géza és István királyok korára eső időszakban a magyaroknál is jelen van már ez a fajta normann kard. Történelmi feljegyzések azt is bizonyítják, hogy normann támadás is érte Dalmáciát. Sőt az első keresztes hadjárat idején normann hercegek, kis hercegségeket alapítottak a Balkánon (Hercegovina-k) és Görögország (Epiruszi despota) területén, akik Szentföldig már nem mentek el. Tehát a franknak nevezett régészeti leletek, amiket a frank Nagy Károlynak tulajdonítanak a normann hercegektől származhattak.

A horvát egy iráni eredetű kis kelta törzs volt, kiket a II-III. században telepítettek be. A légből kapott iráni eredet sem alaptalan, hiszen ez a terület átvonulási sáv, korridor volt kelet és nyugat közt a népvándorlások idején. És jelenleg is az. A szlovének viszont a keltákat tarják felmenőiknek és önmagukat szorboknak nevezik. A görög történetírás szerint a rómaiaktól i.e. 275-ben döntő vereséget szenvedő scordiskus törzs túlélői a Duna és a Száva folyók szigetein találtak menedéket. Ez a terület a későbbi Szlavónia néven íródik be a horvát és magyar történelembe.

A Balkánra több ízben betelepített törzsek története is tény: i.u. 275-ben, a római időszak alatt először a vizigótokat, majd Bizánc i.u. 375 környékén 5 Kis-ázsiai törzset telepített be, melynek neve is ismert: arumán, armán, macedoromán, armáneashce, morlják. 625-ben Bizánc ismét a balkáni betelepítéshez folyamodott, behívták a turk volgyárokat vagyis a volgai bolgárokat -  a szlavisztikusok innen eredeztetik a horvátok szláv gyökereit.

A mai Horvátország korai történelmi területének átfogó, rövid áttekintése

A horvát népnév és államiság kialakulásának megértéséhez elkerülhetetlen a korai nyugat-Balkán területének történelmi áttekintése.

Illyricum - horvátok eredeti  törzsterülete

Illyricum (Dalmácia, Illíria, Pannonia)-  a horvátok eredeti  törzsterülete

A történelemtudomány számára ismert, de nem elfogadott, hogy az ókorban a nyugat-Balkánt szarmata népek illírion törzsei lakták be. Történészek szerint genetikailag egységes „horvátok” nem léteznek, mert a terület történelme folyamán olyan nagy volt az etnikai kavarodás, hogy napjainkra feloldódtak. Már a Római Birodalom alatti szarmata-illírionok ellatinosodtak vagy elromanizálódtak. Valóban asszimilálódtak Róma provinciájaként? Nem! Oly annyira megőrizték illír gyökereiket, hogy több császárt is adtak Rómának. Pl  Hadrianusz,  Marcus Aurellius, Dioclianus, Illír császárok kora i.u. 260-280. Tehát az illírek ilyen jellegű ókori asszimilálódása nem történt meg. Az viszont igaz, hogy az ősi Illyriont Róma Dalmáciara és Pannóniara  szakította szét (i.e. 300-250).  E drasztikus lépés oka, hogy Róma követet küldött az illírionokhoz az alábbi üzenettel: „…hagyjanak fel a római kereskedőhajók elleni kalóztámadásokkal.” Az illírek lefejezték Róma követét, ezért kitört az illír-római háború. Róma megszállta és leradirozta a térképről Illyrion-t. Illyria, mint történelmi terület mindvégig háttérbázisa a római császárok közti viszályoknak. Legismertebb a Ceaser -  Brutus, Cassius - Antonius - Octavius közt i.e. 45-42-ben kitört római polgárháború „Találkozunk Philippénél!” szállóigévé vált mondata. Következő gyakorlatilag független Illír-római császárság, a római kor 4 társcsászárságának korára esik 275-305 évben. Horvátország mai területén ez az első vizigót korszak, akik fellázadtak és gyilkolva, rabolva, fosztogatva nyugatra elvonultak. Helyükön demográfiai vákuum keletkezett, a fél Balkán elnéptelenedett. Bizánc ezután telepítette be a Pártusok előretörése elöl a Kis-ázsiai törzseket határvédelemhez, akik azonban szétszóródnak a Balkán rejtett zugaiban. A vizigótok vérengzései és az arumánok betelepítése felért az illír őslakosok genocídiumával a III-IV században.

A hunok 400-450-ben történő megjelenésével nem következett be demográfiai változás, de a térség geopolitikai helyzete stabilizálódott. A hun utódok területfelosztása után az ostrogót királyság (Illyria és észak Itália) alatt Illyricum gazdasági és kulturális felvirágzásnak indult, melynek építészeti emlékei máig fennmaradtak. Vélhetően illír-ostrogót latin-gót nyelvcsere is történt.  Illyria és észak Itália együvé és hovatartozásának felvetődő kérdése okozta Trianon után, a XX. századi délszláv(Jugoszláv) olasz (politikai) konfliktusokat  (Mussolini, Tito), amelyek még napjainkban is léteznek.

Az Osztrógót királyság, a kelet és nyugat érdekszférája közé ékelődve lassan felőrlődött, de az illír őslakosság a természeti katasztrófák és járványok közepette is túlélte a megpróbáltatásokat. Az ostrogotók 600-ra elvesztették dominanciájukat, leszármazottai Ausztria és észak- Olaszország alpesi Tirol nevű tartományaiban élnek, valamint Svájc egyes részein.

A balkáni határának védelmében, Bizánc a 600-s években újra a betelepítéshez folyamodott. Ezúttal a Volga mentén élő turk törzset -  mai szóhasználattal a bolgárokat - „hívta” be a Balkánra. Kuvrátnak a bolgár törzsfőnek, a szláv honfoglalóselmélet szerint valóban 5 fia és 2 lánya volt.  A hét testvér közül Iszperik, vagy másként Aszparuh vonul be és telepszik le a mai Bulgária területén kb 650-környékén.

A horvátok hivatalos históriája két földbirtokos (zsupán) Borka és Ljudavit háborúba torkolló területi vitájával kezdődik. Az egyik horvát, a másik bolgár, de a történetben nem egyértelmű ki a horvát és ki a bolgár. Ez az az időszak, amikor Árpád fejedelem is hadat visel a bolgárok ellen. A végkifejlete mindkét esetben magyar-bolgár és horvát-bolgár békekötés, gyakorlatilag határrendezés: Szlavónia (Délvidék) visszakerült magyar fennhatóság alá, a bolgárok pedig nem csatolnak el illír (horvát) területeket.

A következő történelmi feljegyzés a dalmát-horvát háború és egy Gót-sah nevű szerzetestől származik. Ez tulajdonképpen az illír-horvátok első háborúja Bizánc ellen a függetlenségükért. A fennmaradásukért, 900-1100-ig tartó két évszázados harcukat mindvégig a magyar királysággal (pl. Álmos herceg, Szent László király) a hátuk mögött vívták. Végül a térség stabilitását Könyves Kálmán magyar király a Dalmácia-i hadjárata során teremtette meg 1102-ben. Legyőzte Dalmáciában a normann keresztes lovagokat, ezzel Velencét és Bizáncot meghátrálásra kényszerítette. A „12 viszálykodó horvát törzsből” létrehozott egy egységes Horvátországot, amelyhez visszacsatolta Dalmáciát. A horvát-magyar-bizánci-velencei béke-megállapodás értelmében, ekkor jött létre Raguzza (mint köztársaság) szabad kikötő és kereskedelmi város. A horvát fejedelmek tanácsa a Szábor horvát királlyá koronázta Kálmánt, ezzel létrejött a 800 évig fennálló Horvát-magyar perszonálunió. A Szent Korona törvénye alatt a Horvát királyság társult királysága lett a Magyar királyságnak. Ennek lényege a horvát-magyar közös külpolitika.  A belügyek intézése viszont saját privilégium volt.  A magyar király megválasztásában is szavazati joggal rendelkeztek a horvátok. Tehát egy új magyar király legitimitásához kellett a horvát Szábor jóváhagyása is. A korai középkor nagy Horvát királyság területe, a mai Bosznia-Hercegovina, Dalmácia, Szlovéniában és észak Horvátországban a Száva folyó vonaláig terjedt ki. A mai észak Horvátország, a Szávától északra eső területe Szlavónia is a Magyar Királyság déli határőrvidékének része volt. A horvát királyság székvárosa Biográd lett, mai nevén Zágráb. Később e Biográd (Belgrád) névre keresztelték át a szerb fennhatóság alá került Nándorfehérvárt a szerbek.

Magyar-horváth perszonálunió térképe

 Szerb és szlovén történelmi kitérő

A szerbek felmenői- jelenlegi történelmi ismeretek szerint – azok a normann hercegek és horvát bánok (szerviensek: papok, káplánok, harcos lovagok) , akik a bizánci (ortodox) kereszténység hatására kivonták magukat a nyugati kereszténység és a Magyar-horvát királyság fennhatósága alól 1100 után.  A mai Koszovó területén, történelmi néven Kenyérmezőn illetve Rigómezőn hoztak létre egy kis fejedelemséget. A szerbek mind a mai napig a „szerbek bölcsőjének” tartják Koszovót, amit napjainkra gyakorlatilag elveszítettek.

"Szlavónia" az ókorban Róma Pannónia provinciája volt és katonacsászárokat is adott Rómának: Flaviusok, Severusok. A mai szlovének vagy szlavónok felmenői és a területük is, azaz Szlavónia a Magyar királyság része volt Árpád királytól 1868-ig. Nagy Konstantin bizánci császár A birodalom kormányzása című írása szerint a magyarokat nem a Száva folyó, hanem a hegyek (lásd térképen a Gozd hegység.) választották el az illírektől a X. században (900-ban). A Habsburgok az 1867-s kiegyezés után, 1868-ban az Osztrák császári korona tartományai közé annektálták a szlovénokat. Gyakorlatilag ellopták a "szlavonokat" a Magyar Szent Koronától. (A szlavón nevet pedig szlávként egyetemesítették a Kelet-  és Déleurópa-i népekre.) Ennek hivatkozott történelmi háttere, hogy a Mohácsi-vész után a török hódítások elől Szlavóniából a szlovének nyugatabbra települtek a Mura folyó felső vidékére, mely az osztrák tartomány határrésze volt. Akkori hivatalos indoklás szerint elmenekültek a Magyar királyság területéről az Osztrák császárságba, mely befogadta és annektálta őket Habsburg alattvalóként. Majd az első világháborúban győztes nagyhatalmak, a Habsburgok jogfosztása után egy Délszláv Szerb-Horvát-Szlovén királyságba tömörítették a szlovéneket is.

A horvát (alkotmányos) állam kialakulása

Alkotmányjogi értelemben az államiság onnantól számítható, amikor egy közösség szabad akaratából közmegegyezésre jut, milyen normatíva szerint kíván élni a jövőben.

A horvát törzsek vagy fejedelmek legelső ilyen közmegegyezése Kálmán horvát királlyá választása és a magyar-horvát perszonálunió 1102-ben. Ez a horvát törzsek közti közmegegyezés tekinthető a végérvényes horvát állam létrejöttének. Alapalkotmányuk a korabeli magyar közjogi rendszer átvétele lett. Áttérés a római-jogról a Szent-korona alkotmányára!

Ezt megelőzően a római-jogrendszert alkalmazták, vallási alapon történő ítélkezési gyakorlattal, az inkvizíció és a rabszolgatartás alkalmazásával. A horvát legitim és illegitim királyok, fejedelmek, bánok, hűbéruralkodóként saját hatáskörben egymásnak ellentmondóan hoztak és alkalmaztak törvényeket. Azonban van két nagyon fontos esemény a horvát államiság és nép kialakulásában.

Az első, mely szerint a horvát történészek egy Tomiszlav (magyarulTomiszláv szovra Zágrábban a szlavóniai Tamás) nevű hadvezérhez kapcsolják a horvát királyság születését, aki a Bizánccal szövetséges bolgár Simeon cár serege felett hatalmas győzelmet aratott 925-ben. Innentől a horvát-bolgár határ a Vadar, Morava, és a Drina folyók völgye lett. Ez történelmi tény, melyet pápai elismerés is bizonyít. János pápa egyenesen Rex croatorumnak (keresztségben élők királyának) ismeri el Tomiszlávot (kép: Thomiszláv lovas szobra Zágrábban), bár koronázása nem történt meg. Ennek a pápai elismerésnek máig kiható jelentősége, hogy a horvátok és a szlovének a nyugat római kereszténység közösségéhez tartoznak. De Tomiszláv nem illír, hanem szlavón, már a neve után is. Mindenesetre az 1100-ig fennálló horvát királyi dinasztia alapítójának nevezik. Őt a horvát királyok listáján Trpimir követi. Az illírt egy szláv és így tovább váltakozva. Attól függően éltek, házasodtak, uralkodtak és haltak, hogy dux-ként (másoduralkodóként)  Róma vagy Bizánc „hűbéresei” voltak. Lényegében 200 éves vallási háborúval („strigaizmus”, boszorkányüldözés. Ajálott olvasmány: Milorád Jankovics, Omisi gályák) és törzsi dinasztikus hatalmi viszálykodással lehet jellemezni a horvát történelem ezen időszakát. Tomiszlávot mindenképp tekinthetjük dinasztia-alapítónak, és a pápai legitimáció alapján a nyugati kereszténységhez való hivatalos csatlakozást vallásfelvételnek, mely formai és névleges volt. Ez pontos mása, kortársa, a magyar Géza (fejedelem)király politikájának.

A história magasztos másik epizódja, Zárai Jelena (magyarul Jolán, horvátul Jelena Slavna) anyakirálynő uralkodása (946-976), kit a „horvátok hitvesének” tartanak. Ő hozta el rövid időre a békét és a törvényt Illyriában.

Natpis na sarkofagu kraljice Jelene

Kőszarkofágjára (kép) az alábbi feliratot vésték: „Ebben a sírban nyugszik a dicsőséges Jelena, Mihály király felsége, István király anyja. Ő hozott békét, jogot (törvényt) a királyságra. Életében királynő és anya, az árvák és özvegyek védelmezője. Urunk kegyelmével Őt itt temették el 976 október 8-án. Isten irgalmas lelkéhez”.

A szlavon Zárai Jelenát a horvátok királynőjévé, és férjét az illír Kresimir Mihályt a horvátok királyává koronázták 946-ban. A királyi pár idejében jelenik meg a horvát népnév önelnevezés alkalmazása. Ők a horvátok első közmegegyezéssel felkent és megkoronázott legitim uralkodói, az első egységes horvát nép védelmezői és ország megteremtői. Zárai Jelena joggal kiérdemelné a „Horvátok védőszentje” titulust.

Halála után ismét kelet és nyugat küzdőtere lett az egységes horvát állam. Egy erős horvát királyság fennállása nem volt érdeke, sem Bizáncnak, sem Rómának, de még Velencének sem. Ezért később még a dél-illír Dalmáciát is kettéosztották.

A korai Horvátország mindvégig megosztott Kálmán király beavatkozásáig. Kálmán király Árpádházi vérvonalon történő fellépése, a 12 horvát törzs kompromisziumának kikényszerítése, a horvát királyság központosítása 1102-ben megteremtett egy erős Horvát királyságot. Tehát van 3 dátumunk.

925: Vallásfelvétel. A Római pápa elismeri Tomiszláv fejedelmet keresztény királyként, ez azonban nem jelent közjogi megegyezést. Csak annyit, hogy a horvát törzsek közül Tomiszláv fejedelem a nyugati kereszténység vallási irányzatát „megkapta” a római pápától. Ez azonban csak névleges és ezzel valóságos boszorkányüldözés (striga) indult el, amelyben a normann keresztes lovagok inkvizítorként részt vettek. Továbbá Illyriában Bizánc és Velence is területi igényekkel lépett fel illetve területeket csatolt el.

 946-976: Nemzetté válás. Jelena királynő időszaka, ki az illír törzseket, családokat horvát nemzetté, néppé fogta össze.  Gyakorlatilag 950-től jelenik meg a horvát népnév a történelemben. Horvátországban Mihály és Jelena az első legitim királyi pár. Alkotmányjogi  össz-nemzetkonszenzus még mindig nincs a horvát törzsek közt. 

Horvát-Dalmát-Szlavon címer a Szt. Korona oltalma alatt

1102: A magyar „Szent korona alkotmány” átvétele. Kálmán magyar király horvát királlyá koronázása – Magyar-horvát perszonálunió. Kálmán horvát királlyá koronázása után, felvilágosult uralkodóként a vallási alapon nyugvó ítélkezési szokást eltörölte, helyette törvényi jogalapra helyezte,  és kihirdette a horvát nép lelkét felszabadító törvényt a „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat”.  „A strigákról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék”. Kálmán király Horvátországot a Szent Korona törvényi oltalma (alkotmánya) alá helyezte.

Magyar-horvát kettőségeredet és folytonosság.

-nemzetté alakulás:

Szarmata – illír-görög- latin – hun(gót)    –  horvát   – horvát-magyar perszonálunió

Szarmata  –   szkíta   -   hun – hun(turk)  -    magyar – magyar-horvát perszonálunió

-államiság kialakulása:

Horvát államiság: Nyugat-római keresztény vallás felvétele- (horvát)nemzetté  válás – alkotmány elfogadása.

Magyar államiság: Alkotmány elfogadása – (magyar) nemzetté válás - nyugat-római keresztény vallás felvétele

Krónológia, viszonyított évszámok a jobb áttekintéshez

i.e. 300-250 Illír-római háború. Róma a scordiskuszokat is legyőzi i.e. 275-ben.

i.e. 250 után Róma megszállja Illyriont, amelyet Dalmácia és Pannónia provinciákra oszt.

i.u. 260-280 Illír római-császárok kora.

i.u.  275 Vizigótok betelepülése a Balkánra.

i.u. 280-325 Illyria a római 4 társcsászárság egyik császársága.

i.u. 325-375 Illyria Nagy Konstantin császár alatt ismét a Római-császárságtól függő terület.

i.u. 375-400 Illyriát a Bizánci császársághoz csatolják. Kis-ázsiai arumán törzsek betelepítése.

i.u. 400-460 Hun-korszak.

i.u. 460-560 Ostrogót, Keleti gót királyság.

i.u. 600-900 Illyria Bizánc fennhatósága alatt.

i.u  650 Bolgárok betelepülése a Balkánra.

i.u. 800-900 bolgár, normann, arab betörések Illyriába, konfliktusok

896. Dux Croatorum - Horvát dukátus. Kettős ütköző(kereszt)állam létrehozása. Értsd  alatta, Szlavónia

925 Tomiszláv fejedelem legyőzi a bolgárokat. Pápai elismerése, névleges nyugat-római kereszténység.

946  Zária Jelenát a horvátok királynőjévé férjét Kresimir Mihályt a horvátok királyává koronázzák. A törzsek egységes önmegnevezése horvát nép vagy nemzet néven.

976 Jelena horvát királynő halála után fellángol az inkvizíció és a törzsi viszálykodás. Horvát kettős társkirályságok kora.

1000 Velence elfoglalja Dalmáciát. Velence Dalmácia helytartójává Orseolo Ottót nevezi ki. Ottó felesége Szent István király testvére, Ilona. Gyermekük Orseolo Péter ki kétszer is a magyar trónra tört.

1067 Zvonimir Dömötör, a horvát társkirály harca Velence ellen. Felesége I. Géza magyar király leánya Ilona hercegnő, horvát nyelven Jelena Lijepa. Zvonimirt Ilona testvérei Géza és László hercegek is támogatják. Zvonimir trónra jutása után eltörli Horvátországban a rabszolgaságot.

1089 Koszovóban meggyilkolják Zvonimirt. Halálának egyik legendája szerint a szerviensek (szerbek). Halála után szétesik a Horvát királyság. Ilona a megözvegyült horvát királyné László testvérétől, ekkor már magyar királytól kér segítséget: „Előbb Dalmáciát, aztán Horvátországot csatolta örökös jogán a királyságához. Mikor ugyanis Zolomér király gyermekek nélkül halt el, a felesége, László király nővére, sokat szenvedett férjének ellenségeitől, és Jézus Krisztus nevében segítséget kért fivérétől, László királytól. A rajta esett jogtalanságokat a király keményen megtorolta, Horvátországot és Dalmáciát teljességgel visszaszerezte neki, majd az említett királynétól a saját uralma alá vetette. Ezt a király nem kapzsiságból cselekedte, hanem azért, mert a királyi törvény szerint őt illette az örökség: Zolomér királlyal ugyanis első fokon rokonságban állott, és annak nem volt örököse.”– Képes krónika (Geréb László fordítása)

1091 Horvát dukáttus. Szent László király visszaállítja a rendet Horvátországban. Álmos herceget teszi meg kormányzójává.

1093 Szent László király halála után, Álmos herceget Szvacsics Péter horvát bán elkergeti Dalmáciából. Álmos és Kálmán közt trónviszály tör ki.

1102 Horvát-magyar Perszonálunió. Kálmán király miután megerősítette magyarországi politikáját bevonult Horvátországba, leverte a dalmáciai lázadókat, összehívta a horvát törzsek tanácsát a Szábort és megkoronázták a horvát királyság vérszerinti örököseként. Kálmán király Horvátországot a Szent Korona törvényi oltalma (alkotmánya) alá helyezte.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 102
Tegnapi: 107
Heti: 209
Havi: 1 682
Össz.: 211 062

Látogatottság növelés
Oldal: Horvát (állam) királyság kialakulása
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2021 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »