Bolgár nemzet és állam kialakulása

 A bolgár néperedet és államiság létrejötte nem is tűnik elsőre történelmi rejtvényfejtésnek. Vagy mégis? A történelemírók nagymértékű hun-magyar jogfolytonosság hamisítására bizonyíték a korai bolgár államiság kialakulása.

Bulgária történelme magyar szemmel

Nekik tényleg volt „honfoglalásuk” 626-ban, vagy 632-ben.(https://www.youtube.com/watch?v=YRqVgGvW6Vc)  Viszont a jelenlegi magyar tanított történelmi információink alapján: a bolgárok is egy dél-szláv nép. A bolgárok egy Belső-ázsiai mongoloid népcsoport, az évszázadok folyamán vándoroltak át a Balkánra. Antropológiai közös vonásaik vannak a finnugor magyarokkal, sőt vannak közös vérrokonsági uralkodóink is. A szláv bolgárok, mint a finnugor magyarok, rokonai az Altáj-i turkoknak (törököknek). A kora középkorban olykor hadat viseltünk egymás ellen. Az 1970-s években dívott a magyar-bolgár rokonság, mely a kommunisták internacionalista szövetségét volt hivatott erősíteni. A bolgárok, lehet azt mondani, hogy az orosz nyelvet beszélik balkáni nyelvjárásban. Mi magyarok pedig a török szavak átvételével a finnugor nyelvet.

Ezek az elmúlt 100-200 éves magyar általános köz-ismereteink a rokon bolgár népről. Mivel ez a hazai történelemtanítási böszmeség már tarthatatlan, ezért: némi magyarázat. A magyaroknak, „a korai bolgárokhoz hasonló jellemzői nem feltétlenül jelentik a két népcsoport azonosságát, legfeljebb azt, hogy mindkét népcsoport ugyanabból a genetikai bázisból „merítve”, ugyanolyan antropológiai jellemzőkkel bíró alcsoportok keveredésével alakult ki.” - Fóthi Erzsébet antropológus.

A bolgárok által elfogadott történelmük, eredetük dióhéjban

Eredetük: Bolgár történelemtanítás szerint a bolgárok három népelemből alakultak ki: Trákok, szlávok és ősbolgárok. Történelmük folyamán, hogy mikor melyik népelemtől való származás volt kiemelve, az mindig az aktuális uralkodó bolgár politika (elnyomás) függvénye volt. A török hódoltság alatt az altáji-turk(török) rokonság, a II. világháború alatt az ősbolgár mongoloid származtatás volt kiemelve. A kommunizmus alatt a szláv származást hangsúlyozták ki. (Kép: Bulgária címere 1971-1990 között.) Napjainkban azonban egyre fontosabbá válik, a bolgár őslakosok trák-macedónoktól való eredete. Annál is inkább, mert a mai Bulgária területének őslakosai a (király-szarmata)trákok voltak. Ennek egyre több bizonyítékát tárják fel bolgár régészek. A jelenlegi szlávbolgár történelemokítás szerint azonban az őshonos trákoknak egy része előbb elgörögösödött, majd a szláv bevándorlás után elszlávosodott. A szlávok a VI. században az ősbolgárok előtt érkeztek a mai Bulgáriába, belakták a területet, de államot nem hoztak létre. A szláv törzseket és az elszlávosodott őslakos trákokat 632-ben betelepülő (nevezzük honfoglaló) ősbolgárok szervezték állammá, Aszparuk cár alatt. Az antropológiai ősbolgár szkíta, ázsiai-hun származtatást nem hangsúlyozzák, de a bolgár királylista i.u 156-tól kezdődik. (i.u.146-156, a kelet-Balkán, Trákia, Római-birodalom provinciává válásának időszaka.) Az európai történelemírásban viszont csak 354-ben jelenek meg a „bolgárok”. A "bolgárok" az a turk „ouar” népcsoport, akik 354-375-ben jelentek meg a Volga folyónál. Az egyetemes történelemtanítás szerint ezek az ázsiai (magyar) hunok.

 Történelmük: A bolgár történelmet több „államra” tagolják.

Az első 626-1018-ig. Alapító Aszparuk kagán,  Kuvrát kagán egyik fia. Az államalapítás éve 632 illetve 681. Az évszám vitatott.  A szlavisztikusok a horvátok történelmében 625-re, a kommunista Bulgáriában 681-re keltezték az első bolgár állam létrejöttét a Balkánon. Bizánci források után 681 az Al-dunai Bolgár állam létrejötte, és „nemzetközi hivatalos” elfogadása is jelenleg ez,  mind a bolgár nemzet, mind a bolgár állam létrejöttére. A bolgár történészek szerint az első Al-dunai bolgár állam azonban 632-ben jött létre a sztyeppei „Magna Bulgária” balkáni hódítása nyomán. Egyes elméletek szerint a Kárpát-medencei területek is az Al-dunai nagy Bolgárország része volt. Egyetemesen a medence ezen időszaka, 625-850-ig avar-kor néven lesz ismert. A Kárpát-medencei „avar”-kornak több gazdája is van: magyar, bolgár és frank, illetve morva. A bolgárok kereszténység-felvétele 864-ben történt. Írásuk turk nyelven görög betűk.

A második, a bolgár középkor 1187-1422, alapító Péter-cár. A kun-besenyő seregek segítségével kivívta a bolgárok függetlenségét Bizánctól.

A harmadik, 1878. március 3-tól. Bulgária felszabadulása a török uralom alól. Orosz-török háborúk békeszerződése szerint Bulgária önálló független állam lett. Ekkor hozták létre Romániát is, mint államot. Bár a nyugat-európai országok hivatalosan ezt jóval később ismerték el.

És van a nulladik, a sztyeppei proto- vagy ősbolgár állam ?- 632-ig, a  Kuvrát kagán által egyesített törzsek Magna-Bulgáriája. Ám ezt nem legalizálják, mert történelmi bizonytalansága miatt mind a mai napig vitatott. 

A köztes időszakokban Bulgária, mint állam nem létezett

A magyar-bolgár közös szkíta-hun gyökerek

A legendárium a bolgárokat egy közös ősapától (gót-atya) nevezetten egy Mundzuk nevű uralkodótól származtatja. (Mundzuk, feltételezések szerint Attila a hun király felmenője volt.) E névvel kezdődik a protobolgár királylista i.u. 156-tól. (Trákia, a mai Bulgária területe Római tartománnyá válásának időszaka, i.u. 156, ez az utolsó trák királyság.) Mundzuknak volt két fia, egyiktől a fehér hunok, a másiktól a fekete hunok származnak, ám ez nem bizonyított. A meseszerű történetben a testvérek és leszármazottaik szétválnak, de a valóságban nem beazonosíthatóan fel-felbukkannak a történelem lapjain. A történelemírás által elfogadottan, 354-375-ben jelenek meg a Volga folyónál a (turk)hunok,  pontosítva az ázsiai „volgai bolgárok”, eredeti nevükön ouarok. Királyuk a hun Balambér király. Balambért halála után a hun királylistában Bendegúz ( a bolgároknál Mundzuk) követi. Az ő fiaik Buda és Attila. Attila azonban nem szerepel a bolgár királylistán. Helyette „Onogur” (jelentése: egynépből származók, de 10 törzs/nyíl szövetsége) uralkodók következnek, amelyek közt ott szerepel Attila harmadik fia Csaba vagy Ernák, a bolgároknál Irnich. A bolgár királylajstromban Irnichket Kuvrát kagán követi a „dulo” nemzetségből. A dulo-gyula viszont a szkíta közigazgatási hierarchiában a „szélső szárny” katonai vezetője, és ez lehetett éppen Csaba királyfi is. A bolgárok, Kuvrátot  a „dulo” uralkodói dinasztiába sorolják és egyes történészek ezt egy Dulo nevű alán fejedelemhez kötik. Ha alán, akkor szarmata (rox)alán, és a római kor előtti ősi törzsi területük az al-Duna vidéke illetve Dobrudzsa volt.  Ha ezt tényként elfogadjuk, akkor a bolgár uralkodói dinasztia a szarmata népek alán törzséből származott. Az Irnich név vitatott, de egyetértés van abban, hogy Attila király fia. Kuvrát kagán felmenője viszont „dulo”. Ugyanakkor Csaba, azaz Irnich vagy Ernák leszármazottja a magyar Álmos fejedelem-király is.  Tehát a magyar Álmos(?-895) és "bolgár" Kuvrát (602-630) rokonságban álltak. A „magyar” Álmosnak nem egyenes ági felmenője Kuvrát.

Királylajstromok, a történelemírás által ismertek után, melyeknek csak egy része hitelesített.

(hun)Magyar 375-től: Balambér - Bendegúz(Mundzuk) – Buda – Attila(meghalt 456) – Csaba (Irnich) meghalt 514 – Ede(Csaba egyik fia) – Ügyek(?) - Előd – Álmos(819-894) - Árpád.  976-tól „Árpádházi uralkódók”

(hun)Bolgár 375-től: Balambér - Mundzuk(Bendegúz) - Ruga(?)- Irnich(Csaba)514 - dulo(gosztum) – Kuvrát 602-632. - Isperich(Aszparuk 632-től) -  (…)  - 976-tól Macedón uralkodóház

Kárpát-medencei (hun)gepida királyok 400-tól: Buda – Attila 456 – Ardarich 460  –  Gutherich 500 –Waldarich 540 (…) – Elemund vagy Előmén, Csaba királyfi másik fia (514-546) – Thurimund, Előmén fia (546 -551) – Kunimund, Thurimund fia (551-570 ) – Kunimund leánya a szépséges Rosamunda és a longobárd Alboin (570-576) – Baján kagán(562-602) -  (…) -  Árpád 867-től

Szkítiai -hun királyok 375-től: Balambér – Bendegúz – Ruga – Buda – Attila - Csaba(Irnich) (?-514) – Kuvrát(?-632)  – (bat)Baján (632-690)  - Kijevi turk-varég fennhatóság: Aidar - Lakin - Askold - Rurich  – Álmos(867-894).  892-894-től kijevi Russz vagy kijevi Nagy fejedelemség.

Csaba királyfi, mítosz vagy történelem?

Csaba királyfi bár a magyar történelem része, de kikerülhetetlen a bolgárok történelmében. A bolgár történelemben Csaba királyfi székely vitézei "zekilek" néven vannak legyezve. Kálváriájának története 80%-ban hasonlít a bolgár Kuber hercegéhez. Erről majd később.  Ugyanakkor Csaba a bolgár történelemben – nem elfogadottan – Kuvrátnak, a sztyeppei bolgár állam létrehozójának felmenője. Bár ennek történelmi igazsága csak kikövetkeztethető és nehezen bizonyítható. De ami tény, legendája igaz történelmi eseményeken alapszik és nagymértékű történelmi hamisítás áldozata. A történelemíróknak, a hun Attila király dinasztikus-folytonosságának történelmi megszakításhoz pont jól jött Csaba királyfi  vesszőfutása. A bolgárosítással gyakorlatilag kiírták a hunokat a történelemből, és ezzel megszakították a hun-magyar jogfolytonosságot. A hun utódokat, avarosították, törökösítették, bolgárosították, szlávosították… De nézzük Csaba királyfi vesszőfutását! Piszkosz rétor lejegyzése szerint „Attila halála a népeknek megkönnyebbülést, de rettegést is hozott”. A rettegés oka, hogy a trón jogutódlásáért Attila gyermekei közt pártállást kellett foglalni. A 3 trónörökös 3 anyától született: gót, germán, Csaba pedig görög anyától, és nagy háború dúl majd köztük. Nos ebben a nagy véres hun-germán-gót háborúban Csaba királyfi féltestvérei elestek, Detre árulása miatt azonban ő is elbukott. Menekülnie kellett, ám fogadalmat tett, hogy visszatér apja örökébe. Mivel anyja görög volt, így hát a görög nagyapjához menekült. Maroknyi túlélő vitézei pedig a gepidák közt Erdélyben húzták meg magukat ”Csigle mezején”.  Csaba egy évtizednyi görögföldön való tartózkodás után visszatért szittyaföldre. A görögföldön hun volt, a hunok közt görög, feleséget egyik helyen sem kapott. Ezért keletről a Hvárezmi- királyságból, más elmélet szerint turk (kusán, kabar, besenyő) feleséget hozott magának, majd az új népével, törzsével szittyaföldre költözött. Történelemkutatók szerint a kabarok törzse, illetve a magyar Aba-nemzetség innen származik. Két fia született Előmén és Ede, a magyar népmondák szerint Hunor és Magor. Csaba királyfi népe megerősödött, de neki nem adatott meg hogy visszatérjen a Kárpát-medencébe. Ezért fiait eskette fel, hogy szerezzék vissza nagyapjuk, Attila király örökét. Csaba királyfi 514 környékén halhatott meg.  Fia Előmén (Elemund) apjának tett esküje értelmében (kabarok) hadával és népével a Kárpát-medence visszavételére indult. Az ős-Gestánk szerint „Attila király halála után 104 évre rá a hunok visszatértek”, és ez kb 550. évre esik. (Lásd fentebb a gepida királylajstromban.) Azonban ez a küldetés rövidéletű volt és csúfos véget ért 565-re. Ez volt a gepida-longobárd háborúk időszaka. A következő hun hadjárat - melyet avarkornak neveznek már a történészek - Csaba királyfi „kabarjainak” a megsegítésére indult 568-ban, melynek hadvezére Baján kagán (562-602) volt. Az előző győztes csatáiktól megittasult longobárdok Baján kagán hun seregét meglátva, a meggyilkolt Kunimund király lányát elrabolva, jószágaikat hátrahagyva észak Itáliába menekültek. A királylányt elrabló longobárd Alboin herceget utolérte a sorsa, Rosamunda kiszabadítása azonban tragikus véget ért. Ezzel együtt Csaba királyfi családfájának ezen ága két emberöltő alatt kihalt. A másik ága tovább erősödött szittyaföldön.

A bolgár őstörténet...

Theophanes Isauros (817) és Nichephoros patriarcha (829) legendás elbeszélései Kuvrát kán öt fiáról: „Kuvrát ("Onogur") államalapító halála után az öt rivális örökös viszálya miatt az állam egysége felbomlott" .  Azaz az onogur törzsi szövetség. népe ennek következtében öt részre bomlott, minden rész egy-egy örököst követve.

1. Isperich (Aszparuk 635- ?) átkelt az al-Dunán, elfoglalta a mai Északkelet-Bulgária és a mai román tengerparti (Dobrudzsa) területet. Belőlük lesznek az Al-dunai bolgárok.

2. (bat)Baján helyben maradt szkítiában (értsd, ma dél Ukrajna). /E területen  születik meg a későbbi Magna Hungaria./

3. Kotrag( és/vagy Tervel) a Volga-Káma-Ural folyók felső folyására vonult népével. Ők a kutri-gurok(két-nép) vagy Volgai bolgárok. Leszármazottjaik a csuvaszok és a volgai tatárok. Nyelvük gyakorlatilag egyezik az ősbolgár nyelvvel. A volgai tatárok ma is bolgároknak, a csuvaszok pedig a magyarok rokon népének tartják magukat. Ez lehetett a "Magna Bulgária". A Domonkos rendi szerzetes, Juliánus barát őrájuk találhatott 1235-ben, (és a kaukázusi Balkárokra is). A volgai bolgárok államát a mongol hódítók verték szét.

4. Tervel(vagy Kotrag) népével  a Kaukázus északi lejtőin honosodik meg. Ma ők a Balkárok, de saját magukat az alánok utódaiknak tartják.

5. Kuber a rejtély. Bár Nichephoros szerint ő Aszparukkal tartott, de a köré szőtt történet nem egyértelmű. És neve is vitatott, azonosítják Csaba királyfival is. Mindenesetre sok történelmi azonosság fedezhető fel a két név Kuber és Csaba illetve a szinonimáik köré írt történetben, mind a görög, mind bolgár, illetve Kézai és Anonymus Gestájában egyaránt. (Érdemes utánuk olvasni!) Másik korabeli görög históriában nem is említik Kubert, abban ismeretlen az ötödik fiú neve, és csak annyit jegyeztek le, hogy Kuvrát egyik népe(gur-ja) keletre vonult el. DE: Van egy nép, az ujgur Kelet-Turkesztánban, jelenleg Kína egyik „autonóm tartománya", mely „mostoha gyermeke” megannyi népi rokonításnak és történelmi eredeztetésnek. Ők magukat a hunok leszármazottjának, a magyarokat rokonnépüknek tartják. Nyelvemlékeik is ebbe a korba nyúlnak vissza. Ilyen például Bilge kán apja, Tacsam rovásos sírfelirata 692-ből. Kultúrájuk, „népművészetük” hasonló a hun-magyar kultúrához, genetikai vizsgálatok alapján a rokoni kapcsolat is bizonyított. Ennek ismeretében feltételezhető, hogy a mai nevükön az ujgurok ősei Kuvrát szkíta-hun király felbomlott központi szárnyának ötödik népe. Mivel ők kiestek az európai történelemírás látóteréből, az ázsiai népekhez nem kötődnek, testvérnépként számkivettek mind a mai napig.

Kuber herceg

A vitatott Kuber nevű herceg neve köré szőtt (itt nem részletezett) történet egyik elmélete hasonló Csaba királyfiéhoz, és közös bennük, hogy ő is népével görög földre menekült. Az egyik történet szerint Aszparuk Bulgária-i hódítása után az ott élő őshonos trák lakosság fellázadt a bolgárok ellen, amit véres harcok árán levertek. Kuber a trákok oldalán állt. Ez a vélhetően Kuber és Aszparuk között 630-640-ben lezajló trónharc hasonló az Attila fiak közt 200 évvel korábban dúló hun háborúhoz. Kuber, aki itt állítólag Aszparuk fiatalabb testvére volt, a megmaradt trákokat görög földre vezette, a mai görögországi Thesszália régióba, ahol macedónok éltek akkor. A görög-macedón nép pedig mivel megelégelte a Bizánci függőséget szövetkeztek Aszparuk bolgárjaival, és közéjük települtek. Lényegében a macedónok és trákok területet cseréltek. A bolgár-macedón hegemónia később a bolgár királylistán feltüntettet macedón-királyokat is adott. Innen ered az a valós bolgár elmélet, hogy Macedónia a történelmi nagy-Bulgária része. Ami történelmi tény, hogy a történelmi koraközépkori Macedónia kettészakadt, és ezt a bolgár-macedón területet Trianon után a délszláv királysághoz, majd Jugoszláviához csatolták. Ma önálló független kis balkáni állam Bulgária szomszédságában. A görög-Macedónia és (bolgár)Macedónia közt mind máig él ez a történelmi feszültség.

 Ennek ismeretében a bolgároknak nincsenek trák gyökereik, hiszen honfoglalóként az őslakos trákokat elüldözték.

 A másik Kuberes történet a longobárd-gepida háborúk időszaka. E szerint Kuber herceg avar(hun)jai egy vesztes csata után germán földön kértek menedéket. Ott fogságba ejtették őket, sokukat le is mészárolták, a túlélők onnan észak-Itáliába szöktek. Ez a történelmi esemény hasonló a longobárdok 560-s meneküléséhez.

 A Kuber-név mögötti személy kiléte a lejegyzett korabeli történelmi információk után mindmáig nem beazonosított, ellenben a köré írt események valósak.

Baján és (bat)Baján

 Egy név két személy! Ki volt Baján és ki volt (bat)Baján? Egy és ugyanaz a történelmi személy, vagy kettő egy néven? Szinte egy időben éltek, de Kuvrát köztük van a kronológia szerint. Baján (avar)kagán az, ki 570-ben a Kárpát-medencébe vonult kiverni a germán longobárdokat és uralkodott 562-602 között. Uralkodása alatt Magyarországon az „avar”-kor a fénykort élte. Baján kagán cselekedeteiről, ami történelmi tény, harsognak jót, rosszat a krónikák. A magyarországi „avarkori” régészeti leletanyagok logikus paraszti ésszel sem tűnnek turknek, azaz töröknek. (László Gyula kettős honfoglalási elmélete szerint is az avarok hunok.) Bajánt mind a törökök és mind a bolgárok is egyik legnagyobb kagánuknak tekintik. (Képek:  Kunbábonyi avar kagán sírlelet arcrekonstrukciói.) A magyarországi Kunbábonyi (Kunszentmiklós - Bösztörpuszta) „avar”-kagáni sír, a felfedések és leletelemzések értelmében Baján kagán sírja. A koponya rekonstrukció is inkább hun, mint török. Antropológiai jellemzői alapján azonban tekinthető a bolgárok és a magyarok genetikai hun felmenőjének.

A bolgár Kuvrát uralkodott szkítiában 602-632 vagy -683 között és „fellázadt az avarok ellen” ?. Őt szkítiában fia (bat)Baján kagán követte az uralkodók lajstromán. Kuvrát datálása hozzávetőleges, batBaján tetteiről alig írnak. Sebaj, majd utólag kreálnak rá a szlavisztikusok vagy a finnugoristák.  Mindenesetre a kronológia hitelessége nem meggyőző. Kuvrát kurgánjára 1912-ben leltek rá Kijevtől délre. Az itt feltárt leletek modernkori vizsgálata cáfolhatja, illetve bizonyíthatja jelen történelmi ismereteinket ezen időszakról.

Kuvrát

Kuvrát  (kép: Kuvrát monogramja.) története jobban mondva halála, hasonlóan Attila királyéhoz, történelem-formáló volt. A népi emlékezet szerint őt is megmérgezték, mint Attila királyt. Kuvrát kovácsolta össze azt a tíz szkíta törzset, amelyet onogur vagy unugurként jegyezték be a történelembe. Szkítaországban a törzsek közti feszültséget a közéjük települő varég zsoldosok, turk és kaukázusi népek jelenléte illetve törzsi pártütéseik okozták. Erre vonatkozik Kuvrát 10 nyílvessző eltörésének regéje, mely 10 törzs szövetségre-lépésenek mondája, akik egy-nép-ből ono-gur-ként származónak vallották magukat. A tíz törzs neve csak részben ismert vagy eredetük inkább vélelmezhető. Szarmata, turk, alán, kabar és Csaba királyfi népe, „ma-gur-jai”. A korabeli Bizáncnak nem volt érdeke egy megerősödő szkíta állam létrejötte és a bevált cselszövésekhez folyamodott ismét. Bizánc szövetséget és nyugat-balkáni területeket ajánlott fel a Kuvrát örököseink. Aszparuknak kedve kerekedett a vállalkozáshoz. Apja Kuvrát király - tanulva a történelmi előzményekből - óva intette Aszparukot és testvéreit Bizánctól. Kuvrát miatt az onogurok és Bizánc közt nem jött létre az egyezség. Az egyik legenda szerint, Kuvrátot fia Aszparuk azért mérgezte meg, mert nem engedélyezte a vállalkozását. A másik szerint Bizánc mérgeztette meg és ezért Aszparuk Bizánc ellen vonult, majd a trákok földjén letelepedet a hadával.

Összegezve: a bolgár királyi dulo dinasztia a szarmata népek (rox)alán törzséből származott,  és a turk(török) felesége révén pedig Csaba királyfi rokonnépe. A két szarmata nép között, trák-alán viszony megromlását, a törzsek közti (hun) hierarchia felborulása okozta. Az alánok nomád állattartásból, míg a trákok  udvartartással városokban élő királyságok, hercegségek összességeként éltek. Ezért egy trák-szarmata nem szívesen fogadott el egy alán-szarmata uralkodót.

A bolgár és avar népnév kialakulása, eredete

375-400 környékén a Volga folyásához érkezik három törzs, akiket Priszkos rétor „onogur”, „ogur”, „saragur” néven jegyez le. Őket a hunok uralmuk alá veszik, az Ural déli vidékén, amely ma Tatárföld. A „gur” „gar” jelentése „tibeti”nyelven egyértelműen (ázsiai) népet (törzset) jelent. Turkológusok szerint a szó török eredetű és színt illetve számot jelöl. Ezért a„saragur” „fehér ogurt”, az „onogur” „tíz ugort” jelent. Archaizált magyar nyelvi logika szerinti jelentése pedig „egy népből való” „sárganép” és „óidői népet” jelenthet. Korai kínai történelmi források szerint belső-Ázsiából, a turkok fennhatósága alól nyugatnak kivonuló óidői nép neve kínai átiratban a (h)uar. A latinban az u’-t v’-nek írták így a hangképzés u=v  uar= var ouar= ovar, avar. Tehát ezt a logikát követve az „avar” ázsiai „gur”(nép). De Sevillai Szent Izidor (560–636) ókeresztény író Etymologiarium c. művének fennmaradt másolataiban ugn, ung, ugri illetve ungri néven szerepelnek. Szerinte korábban hunoknak hívták, míg királyukról (aki, feltételezve, nem lehet más, mint Csaba királyfi és új turk népe az) avar-oknak, aba-roknak el nem nevezték őket. Lakhelyük az Meotisz (Azovi-tenger) északi része, "a Jeges Tanaisz, meg a Masszagéták kegyetlen népei közt" van, azaz a szkítiai Etel-, folyóközben, a Don és Dnyeper folyók vidékén. Ebből levonható az a következtetés, hogy Szkítaország beli hun utodókat kvázi átnevezték avarnak azon turk "ouar"-ok után akik a Volga folyó mentén éltek. Majd ebből az  "avar" népnévből lesz a "bolgár".  A bolgárok a „bolgár” szó alatt minden esetben a Szkítiában (Ukrajnai - Don és Dnyeper folyók meg az Azovi-tenger vidéke) élő „egy népből származó” tíz törzset, az onogurokat értik. A „bolgár” szóban a „gar” népet is jelent, akik a folyó(k) mellett laknak. Voda-víz, volgyjár-víz mellett élő, keményített kiejtéssel volgár-bolgár… De a nyelvtudományi téziseket félretéve az onogur-avar-bolgár egy és ugyanazt a szkíta-hun népet jelöli: Szarmata-trák, szarmata-alán, és turk-alán.  Az „onogur”, szó eszményien találó fordulat az „egy néptől”, azaz a szarmatáktól való származás kifejezésére. Az „onogur” szövetség a hun utódok első kísérlete volt egy új nemzet megteremtésére, mely „alkotmány” nélkül darabokra töredezett.

 Bolgárok nemzetté válása, első állama

Bolgárok nemzetté válása, első állama, a nemzet, a vallás, és az alkotmány viszonylatában.

Az első, a 600-as évek elején elfogadott „onogur” közmegegyezés nem tekinthető alkotmánynak, és a fentiek értelmében tisztán a bolgár állam létrejöttének sem. Ez csak az „onogur” tíz törzs laza szövetsége volt. Az elnevezésben csak származtatást jelöl, de mind ez alapja a későbbi Ural vidéki Magna Bulgáriának és az Etelköz-i Magna Hungáriának. Ez az onogur szövetség nemhogy megvédte volna vívmányát, hanem belső feszültség következtében szét is hullott rövid idő alatt. A szövetség bomlását, a megkérdőjelezhető létű Kazár birodalom külső geopolitikai nyomásának is betudják a történészek. A szövetség szétesése két Bulgáriát eredményezett, egyik a volgait, a másik az Al-dunait, valamint 6 nemzet magjának vetését. Ezek a bolgár, a magyar, a horvát, a lengyel, a cseh, és az ukrán. Számunkra itt az Al-dunai bolgár-állam a lényeges, a 625 vagy 632-s honfoglalásuktól. Történelmük 632-től 681-ig gyakorlatilag csak a balkáni terület megszerzése és megtartása körül forgott. Oly annyira, hogy az őshonos trák lakosokat is elüldözték a 670. év környékén. Nemzetté válás ezután következett be, a görög-macedón népek befogadásával és asszimilálódásával – turk - alán - makedón - bolgár.  A nemzet élén kán, vagy kagán áll.(Kaganátus) Vallásuk a „Yotengri” vagy  tengrizmus ősvallás, nyelvük az ősbolgár, írásuk a rovás.

Következő történelmi fordulópont az európai keresztényvallás felvétele.(Kép: A bolgár cár, I. Mihály megkeresztelkedése -Manasses Chronicle.)

A hitcsere 864-ben történt az Al-dunai bolgároknál. Innentől írásjegyük a görög betűk és nyelvük a türk-görög. Megyjegyzendő, hogy téves az a ténybeli okítás, hogy az elgörögösödött szláv őslakosokat az Al-dunai bolgárok formálták államba.  Ellenkezője történt, az Al-dunai bolgárok kezdtek elgörögösödni, vagyis bizánciasodni, mind nyelvben, mind írásban, mind az Al-dunai állam-közigazgatás rendszerezésében. E folyamat megállítása 890-s évektől, a macedón uralkodók hatalomra kerülése után történhetett. Innentől az „aldunai bolgárból” elmarad az „aldunai” és mint Bolgárként jegyzik tovább. Élükön már cár (császár) állt, az alán törzs-, és családfőkből kialakult a  nemesség, a „bojárok”. Leszakadnak a keresztény bizánci hierarchiáról, saját független Bolgár keresztény-egyházat hoznak létre. Ekkor vehették át a cirill-betűket is. Majd később erre a teológiai irányzatra épül fel a keleti kereszténység az ortodox, illetve pravoszláv egyház. Korai nyugati megnevezése a „hungarus  ortodox slavus".  A korabeli archaikus nyelvek írott formája a Cirill (görög, latin és rovo írásjegyek kavalkádja) betűk lesznek, melyből  később a mai "szláv írás" született. Az első bolgár állam gyakorlatilag 890-900 közt jött létre. Bizáncnak azonban egyetlen célja az Al-dunai bolgárokkal, hogy északi határának védelmére, egy a függőségükben lévő ütköző területet alkossanak. Sőt 1018-1190-ig Bizánc függőségébe is került Bolgárország. A Bolgár állam „nemzetközi elismerése” viszont csak 1207-ben a pápai „koronával” vált kerekké. (Kép: Bulgária címere 1595-ből, rajta a korona.- Illír címerkönyv Korenič-Neorič példányából, Folio 12. ) A bolgárok felkent, királyt beavató történelmi koronája azonban nincs meg, nyoma veszett, holott történelmi tény a léte.  Ezért olykor a bolgár királyok megjelenítése a magyarok koronájának szimbolikus utánzatával is történik.  A balkáni királyságok abszurditása, hogy mind a horvát-szlovénoknak, illetve a bolgároknak volt koronázási koronájuk, de az nincs meg jelenleg. Azonban a szerbeknek van beavató királyi koronája, de korabeli szerb király illetve felkent szerb király koronázása nem ismert a történelem számára.

 

A folyamata: területfoglalás – elfogadás – nemzetté (néppé) válás – vallásfelvétel –önállósodás.

Kronológia:

625, vagy 632 aldunai bolgár (turk-alán) honfoglalás, területszerzések

670 A trák őslakosok száműzése, a macedónok befogadása.(őslakosság-csere)

670-681 harcok a fennmaradásért

681-től turk-alán-macedon „bolgár” nemzetté válás (kánság)

681-től területszerzések, önvédelmi harcok a függetlenségért.

861 a bolgár állam (kánság) elfogadása.

864 A turk-alán uralkodói dinasztia bukása - kereszténység felvétele.

890 Macedón uralkodói dinasztia, Bolgár cárság és az önálló bolgár egyház megteremtése.

1018 Az önálló bolgár államiság elvesztése, Bizánci függőség.

1186 Lázadás Bizánc ellen. Bolgár-kun-besenyő szövetségben Bulgária felszabadul.

1190 Új bolgár állam megteremtése.

1203 Az új bolgár állam pápai és bizánci (nemzetközi) elismerése.

1207 Kaloján bolgár cárt a „bolgárok és a vlachok (értsd kun és besenyők) királyává koronázzák.

Oldal: Bolgár nemzet és állam kialakulása
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2024 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat