Magyarország „Történelmi alkotmányának” tömör története!
A Történelmi alkotmányunk kialakulásának folyamata előtt ismerjünk meg pár alapfogalmat a tisztább joglátás érdekében.
Jog(törvény)alkotás folyamatai: szokás-jog, szerzett-jog, rendelet, törvény, alkotmány.
A rendelet nem törvény, a törvény nem alkotmányos passzus. A törvény változtatható, az alkotmány sarkaltos pontjai azonban örökérvényűek!
Rendelet általánosságban belső intézkedés elrendelése illetve válság, katasztrófa stb esetén hozható, amely nem törvényerejű, de közérdekből ideiglenesen kötelező érvényű lehet a betartása. Rendeleteket kiadhat a köztársasági elnök, a kormány, a miniszter(ek), Országgyűlés. (Pl a belügyminiszter elrendeli a tűzgyújtás tilalmát, útzár stb.) Olykor a rendelet szokás-jog szerint közbeleegyezéssel a törvény és az alkotmány passzusára is emelkedhet.
Törvényt az erre felhatalmazott szervezet, „állami törvényhozó testület” (jelenleg az országgyűlés), illetve tagjai 2/3-s, 3/4 és „feles” többségi jóváhagyással hozhat. A törvény, közös megállapodásból származó írott szerződés kvalifikált szintje. Megállapodás - szerződés - törvény! A törvény az ország belső államhatalmi, polgári, vallási stb szervezetek( pl.párt), intézmények( pl. bíróság), a társadalmi közösség tagjainak egymásközti kapcsolatát (ptk), és külső más államokkal, azok szerve(zet)ivel való kapcsolatát szabályozó közmegegyezéses alapon nyugvó kényszerítő jogszabályhalmaz.
Alkotmány és egyben a rendeltetése, olyan törvények összessége, amely a nemzetet, a nemzethez tartózók, az ország gazdasági, szociális, társadalmai vívmányait, az ország közigazgatási berendezkedését, az ország (a nemzetközösség) területi és nemzeti egységét, szabadságát, függetlenségét védi. Az alkotmány passzusainak módosításához, illetve a törvény alkotmányba emeléséhez a „nemzetgyűlés” beleegyezése kell, melyhez 4/5-s részvételi arány szükséges. (4/5-s törvény alkotmánymódosítás, ¾-s törvény a paragrafus alkotmányba emelése).
Az alkotmánynak több fajtája van! A teljesség igénye nélkül párat megpróbálunk definiálni.
Demokratikus (állam)alkotmány: gyakorlatilag egy kompromisszumus törvénykezési joggyakorlat. Az alkotmányozó hatalom, a hatalmat gyakorló államszervezet és a különböző társadalmi csoportok, közösségek, szervezetek közt létrejött társadalmi szerződés, melyben a legerősebb érdekérvényesítő fél elsőbbséget élvez. Ugyanakkor egyes érdekeltségi csoportok kénytelenek lemondani bizonyos (szokás) jogaikról a hatalmat gyakorló javára, sérülve ezzel bizonyos alapjogaik.
Oktrojált alkotmány (oktrojált=rákényszerít). Az uralkodó központi államhatalom, vagy az ellenérdekelt fél önhatalmúlag hoz törvényeket és kikényszeríti annak elfogadottságát a közösségekre. Diktátum! Legismertebbek példának kiemelve: Julius Ceaser „a kocka el van vetve”. Ferenc József Olmützi -alkotmánya 1849-ben. A szovjet „Buharin-alkotmány” „Aki Sztálin elvtársra szavaz az egyik kezét leteheti!”. Ide sorolható még pl az Eu Brüsszeli migránspolitikája, de a francia függetlenségi nyilatkozat sem áll messze az oktrojálttól.
Történeti alkotmány. Szögezzük le a történeti alkotmány nem azonos a történelmi alkotmánnyal! A történeti alkotmánynak nincs tradicionális szokásjogon alapuló (nemzet)történelmi múltja, csak a kialakításának írott története. Passzusait a közösség szokásjogaival és több, máshonnan átvett törvényi gyakorlatból rak össze írott formában egy alkotmányozó testület, majd elfogadtatják érintett közösségi csoportokkal. Nevezik írott vagy kartális-alkotmánynak is. Ilyen pl az USA alkotmánya.
Történelmi alkotmány: A tradicionálisan a történelem folyamán fejlődő, a szokásjogon is alapuló passzusok összessége, ezeknek íratlan és írott gyűjteménye melyet kötelező érvényűnek tart és fogad el a közösség.
Írott vagy íratlan alkotmány: Írott alkotmány mikor írásban rögzítik a törvényeket. Íratlan mikor a közösség a szokás és szerzett-jog szerint tradicionálisan alkalmazza a törvényeket saját normatíváik szerint.
Joggyakorlat: Európában kétféle joggyakorlat van. Egyik a történeti "Római jogon", a másik a történelmi szokásjog, a „Szentkorona” (? - nem lehet másként megnevezni) törvényein alapszik. Gyakorlatilag ez alapján is szétválasztható kelet és nyugat Európa. És van a sajátos az angol vagy brit íratlannak nevezett alkotmány, melyet az írott Magna carta ellenében neveznek így. Az orosz alkotmány írott alkotmány, őse a Kijevi aranybulla. A magyar Aranybulla és a Kijevi aranybulla közti mérvadó különbség az öröklés rendjének szabályozásából is adódik, de e fejezetben nem az örökösödési rendet, hanem az (magyar) alkotmányt taglaljuk.
Történelmi alkotmányunk legfőbb pontjai
A magyar alkotmány a történelmünkből olyan régről és erősen fakad, fejlődik, hogy még a mai napig is alkotmányjogi értelemben Magyarország államformája Király nélküli királyság. Ez az országló főméltósági tisztség, jelen mai formában a köztársasági elnöknek lenne a hivatala, és nem főminiszteri szinten kellene gyakorolni. (lásd 1920. évi törvények az alkotmányos rend helyreállításáról) De erre lentebb még visszatérünk.
1. pontja a Vérszerződés, melyben meghatározták, ki lehet a (törzs-szövetség) királyság, ország, állam vezetője, irányítója, mi a kötelessége, joga, és felelőssége. Megnevezi a magyar nemzetséget és azokat a nemzetségeket, akik a magyar nemzethez tartoznak. Kimondják, hogy mindig a magyar nemzetségből olyan királyt, fejedelmet, kormányzót, elnököt kell választani, akinek fizikai, testi, lelki, szellemi és tudásbéli képességei megvannak ehhez, és erkölcsileg is megfelel a feladathoz. Kimondják a szerzett és a termelt javak egyenlő elosztását is. (Na ettől már messze-messze tartunk az áfa és a személyjövedelem adó bevezetésével! Ne tévesszük össze az áfát és az szja-t az adóval. Ha összevetjük a régi átkosnak kikiáltott középkori kilenced és tized egyházi és királyi adót a mai adóviszonyokkal, napjainkban ez már 50-70% közt mozog.) A „Vérszerződés” (lásd Magyar királyság alapításánál) datálása a Gergely naptár szerint 867. évre kalibrálható. Itt még nem beszélhetünk írott-alkotmányról
2. pontja az „államvallás. István király alatt meghatározták a magyar királyság államvallását - „Magyar” „Keresztény” „Anyaszentegyház”. Nem római katolikus, nem bizánci ortodox, nem ariánus- nem nesztoriánus- nem görög-, nem zsidó -keresztény, stb. Egy önálló és független Keresztény Magyar Anyaszentegyházat alapított. (Isten - Haza - Család.) Egységesíti az írást, és rendszeresíti a latin betűket. (A latin betűk illetve az írás egységesítése Romániában csak az 1800-s években következik be. Oroszországban az 1200-s évektől a cirill betűket használják.) Hozzávetőlegesen megjelöli a területet, mint a „Magyar Királyság és Részei”. Imre hercegnek írt intelmeiben István király megerősíti a Vérszerződés szerinti nemzetség-kötelékeket azon a nemzetségekkel, akik a magyar nemzethez tartoznak. Valamint figyelmeztet, hogy az uralkodói cím és rang csak szolgálat. (Sajnos identitásból fakadóan, magyartalanul sokan sokféleképpen értelmezik István király intelmeit.) Gyakorlatilag István király intelmei alkotmányunk 2. pontjának első írott passzusa.
3. II. András Aranybullája (oktrojált), mely 1222-ben az alkotmányunk 2. írott passzusának tekinthető, és az ősi törvények írott megerősítése. De van két sarkalatos plusz "záradéka". a.) a magyar hadak külhoni missziójáról, hogy ne az ország, hanem a király a magánvagyonából állja annak költségeit. (Lásd pl a „Don-kanyart”. A 2. magyar hadsereg, Hitler által kikényszeríttet külhoni szolgálatának ellátása e pont szerint a német hadsereg feladata volt.) Tegyük fel a kérdést! Vajon az ország házában megszavaznák parlamentereink a magyar katonai kontingensek külföldi misszióit, ha saját zsebükből kellene azt finanszírozni? b.) az Ellenállási jog. De polgári engedetlenségnek, vagy sztrájkjognak is nevezhetjük az uralkodó vagy hatalmi (törvényhozó) államszerv jog- és alkotmányellenes intézkedésének a teljesítés-megtagadását. Az ellenállási jogot nem szabad összetéveszteni a kormány-, katonai- és állampuccsal, illetve az anarchista lázadással. Jelenleg Magyarország lakosságának „menekült kvóta”-ellenessége az Ellenállási joggal való élés a migránsok betelepítése ellen, melynek ódiumát az Orbán-kormány vállalta fel és a „nemzeti konzultáció” keretében legitimálva 2017-ben meg is kapta ehhez a felhatalmazást, valamint a Fidesz-KDNP és a Jobbik pártok. Az Aranybulla Ellenállási joga 500 évvel előzte meg korát. Az 1700-s években a francia függetlenségi nyilatkozatban és az USA alkotmányában lesz alapjog.
4. Kálmán király törvényei 1095-1116: Vám és adók bevezetése ezek szétosztása, vallási üldöztetés megszüntetése. A Vallási türelem elrendelése évszázadokkal előzte meg a nyugati toleranciát. A korabeli passzusokban izmaelitaként (értsd alatta nem keresztény félig arab, félig zsidó identitású etnikumok, napjaink szóhasználatával migráció.), zsidó kereszténynek és keresztény zsidóknak megnevezett etnikumú népek közti összeférhetőséget szabályozza, illetve beilleszkedését, betelepülését, kitiltását az őshonos lakosság közé. - E törvényt tévesen nevezik Kálmán „antiszemita zsidótörvényének” is. Ezt volt az első „Idegenrendészeti törvényünk”. Azonban hivatalosan az első „Idegenrendészeti törvényt” 1903-ban hozták, melyet az 1879-s állampolgársági törvény bevezetése tette szükségszerűvé.
5. Nagy Lajos király 1351-s Ősiség törvénye. A birtok (védeleme az ország területi integritásának) nem adományozható-, nem tulajdonható-, nem zálogosítható el, de örökölhető, örökös hiányában visszaszáll a koronára (államra). Védi az ország nemzet-területi egységét a kiárusítástól és szétdarabolásától. Részben erről szól a Numerus claus is, de másik jelen pl rá a Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt hozott és élő törvény is, mely szerint a nemzeti örökségvédelem alatt álló ingatlant nem lehet eladni, csak max 99 évre bérbe adni. Birtok védelem- birtoklevél - bérleti szerződés! Birtoklevél nem azonos a tulajdonlappal, amely az ingatlan tulajdonlását igazolja. Egyes államokban külön földtörvény védi az ország területi integritását - Magyarországon a jelen földtörvény lenne erre hivatott (sicc). És mivé vált napjainkra alkotmányunk e passzusa a devizahittel és jelzálog bevezetésével. Szégyen!
6. Luxemburgi Zsigmond, 1405. Röghöz-kötés eltörlése, Jobbágyok szabad költözése. Szabad-mozgás jogának törvénye! Ehhez idővel társul a zárt területen való átengedés kötelezettsége a „szolgalmi jog”- Ha a magántulajdonon közművezeték megy át, a tulajdonlapon be van jegyezve a szolgáltatónak ezen szolgalmi joga, csak most nem ennek hívják.
7. Werbőczy 3-s törvénykönyve a Tripartitum, mely a „Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve”. Webőczy 1504-ben elkezdte kigyűjteni a szokásjog szerinti ősi törvényeket melyek 1848-ig éltek és alkalmaztak, de még ma is vannak érvényben lévő passzusai. És akkor mondja valaki, hogy nem ősi a mi történelmi alkotmányunk. A Tripartitum nem más, mint az ősi szokásjogon élő (alkotmányos) törvények restituciója (visszatérés) a jogi deformációk megszüntetésére.
8. Mária Terézia szociális, oktatási, egészségügyi rendeletei. Bevezette a szociális-, egészségügyi- és árva -ellátást, valamint az oktatás állami intézményét. 1777, Ratio educationis - „állami oktatási rendszer” létrehozása és az oktatási rendszer szabályozása. Azonban nem tette kötelezővé a rendeleteit. Egy egyszerű legfőbb uralkodói rendelet mely, mint népjóléti vívmány Alkotmányszintre emelkedett. Ezzel szembeállítva a tandíj, a vizitdíj, és a kórházi napidíj 2007-s törvényi bevezetése az alkotmányos jog megcsonkolása volt, amelyet a 2008-s szociális népszavazás eredményeként visszavonásra került.
9. 1848 április 11. „Áprilisi törvények” egyes pontjaival bővül az alkotmányunk. A kor előrehaladtával a fejlődések következtében új elemek kerülnek előtérbe. A sajtószabadság és a cenzúra eltörlése, a választójog, azaz az országgyűlési követválasztás népképviseleti szavazójogának kiterjesztése. (A nemzetgyűlés intézményét a választójog váltja fel .- Ennek következtében később sérül az alkotmányos-jogfolytonosság.) A VII. törvénycikkely kimondja a „két testvérhon” Magyarország és Erdély - Partium Magyar korona alatt történő egyesítését a nemzetegység és jogazonosság elve alapján.
Az áprilisi törvények többi passzusa az ősi jogok megszüntetését és új jogi deformációkat eredményezett. Ilyen volt pl a közteherviselés, mely a termelt és szerzett javak szétosztása helyett a nép lerablásának intézményesítésévé vált a napjaink magán-hitelfelvételi lehetőséggel együtt. Az „Áprilisi törvények” célja az Államszervezet és az ősi alkotmányunk polgáriasodott átdolgozása lett volna. Innen származó jogi és alkotmányos anomáliákat 1867 után igyekeztek rendezni - sokszor érdem és eredmény nélkül. (Liberalizálodás)
10. 1879-ben megtörtént az állampolgárság bevezetése, mely alkotmányjogi értelemben a „Vérszerződés” „ki a magyar, ki tartozhat és miként, illetve ki nem tartozhat e közösségbe” pontjának magasabb szintre emelése. Ennek lényege az eltérő nemzettségek (ma etnikum) erőszakos asszimilációja magyar állampolgárként Habsburg alattvalóvá.
A korabeli állampolgársági törvény szerint „1. § A Magyar korona összes országaiban az állampolgárság egy és ugyanaz”. Magyar állampolgár lett a román, a szerb, a német, stb. Gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy pl egy német nemzetiségű, erdélyi szász identitású ember magyar állampolgár lett, de az Osztrák-Magyar monarchia állampolgára. Azonban e törvényből egy asszimilációs törvény lett!
Az állampolgársági törvény értelmében magyar állampolgárságot a.) magyar nemzetiségi leszármazás szerint, b.) honosítással, c.) törvényesítéssel d.) házassággal lehet megszerezni. De el is lehet azt veszíteni, illetve le lehet mondani róla. (Az állampolgársági törvény még ma sincs toppon!) Az állampolgársági törvény hatására, a magyarnyelvben használatossá válik a „nemzettpolgár” szó, így téve különbséget a Monarchia nemzetei közt. (Megfontolásra ajánlott a „nemzettpolgár” jogi fogalmának újbóli bevezetése jelen magyar állampolgárosítási lázban.) Az állampolgárság jogi illetve alkotmányos anomáliáját az okozza, hogy a Habsburgok egy államként kezelték a Monarchiát. A Kiegyezés értelmében a magyar jogalkotási szemlélet a Monarchiát az (osztrák, cseh, bosnyák, dalmác, magyar, horvát-szlavon, galícia/lengyel-rutén) államok szövetségi rendszerében a tagországokat egyenlő feleknek tekintette, míg az osztrákok a nekik alárendelt szövetségi államoknak. Az osztrák-magyar kettősség mellett még párhuzamosan fut több különböző jogalkalmazási szemlélet is. Kihagyják a „nemzet” szót is, és a Monarchián belül ezzel kezdetét veszi a liberalizmus globalizációja. Magyarországon e törvény eredménye lett 1940-45-re kb 3-400ezer hontalan állampolgár. Ennek a Habsburg féle állampolgárosítási törvénynek pontos képmása az Eu-állampolgársági politikai szemlélete. Jelen pillanatban az Eu katarzisét az állampolgárság és nemzetség antagonisztikus ellentéte okozza, mert a nemzet fogalma nem használatos, helyette az etnikum, kisebbség és az állampolgár, illet Eu-s és nem Eu-s állampolgár jogi-szóhasználat él az uniós joggyakorlatban.
11. 1920-s törvények, mely az 1918-s Wekerle féle (Népköztársasági) kormány a titkos választásjogi, a nőkre is kiterjesztett rendeletét a (szokásjog szerint) gyakorlatban is alkotmányszintre emeli: „Nőkre is kiterjedő általános, titkos, egyenlő, közvetlen és kötelező választójog.” Továbbá a történelemi alapokon nyugvó magyar alkotmányos rend helyreállítását tette lehetővé.
1920. évi I. törvénycikk „2. § A nemzetgyűlés a magyar állami szuverenitás törvényes képviseletének nyilvánítja magát, amely alkotmányunk értelmében az államhatalom gyakorlásának további módját is jogosult rendezni.” „9. § Az úgynevezett népköztársaság és tanácsköztársaság szerveinek néptörvény, rendelet vagy más elnevezés alatt kibocsátott mindennemű rendelkezései érvénytelenek. Hasonlóképen érvénytelenek az úgynevezett nemzeti tanácsoknak és szerveiknek mindennemű rendelkezései és határozatai is. Az Országos Törvénytárból az oda beiktatott úgynevezett néphatározat és néptörvények töröltetnek.” - Ez a Werbőczy féle hármas törvénykönyv magasabb szintű, modernebb restituciója. Erre azért volt szükség, mert a Monarchia széthullása és Habsburg IV. Károly lemondása után bebizonyosodott, hogy 1918-1920 közt az ország működésképtelenné vált. 1920. évi I törvény cikkelye kimondta (kivonatolva) „Magyarországnak és társországainak a volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal fennállott feloszthatatlan és elválaszthatatlan együttbirtoklása a bekövetkezett események folytán megszűnt”. „1910. évi június hó 21. napjára törvényszerűen összehívott országgyűlésnek képviselőháza az 1918. évi november hó 16. napján hozott határozatával önmagát feloszlottnak nyilvánította. Mindezeknél fogva az állami főhatalom gyakorlása az alkotmány rendes formái között lehetetlenné vált.” 1920 február hó 16.-án a „nőkre is kiterjedő általános, titkos, egyenlő, közvetlen és kötelező választójog alapján” választott képviselők útján összehívott nemzetgyűlés a magyar alkotmány helyreállítása mellett döntött.
12. 1967(1968-1969)-s törvények. Lakhatáshoz, munkához, az (nem csak az elemi szintű) ingyenes képzéshez és egészségügyi ellátáshoz, nyugellátáshoz való (szerzett)jog, - és ezek a szokásjog alapján válnak az alkotmány passzusává. (Mária Terézia szociális, oktatási, egészségügyi rendeletének magasabb szintre emelése.) Ez lényegében nemzeti kiegyezés a Kádár-kormánnyal, mely az ellenállási-jog, a földtörvény és államosítás kihatásának következménye. 1967. évben törvényi rendeletben megtiltották a (termő)föld örökölhetőségét, a lakóingatlanok és más (ingatlan)vagyonok tulajdonosi (vagyon)halmozását (Ősiség törvényének szélsőséges diktátuma), valamint az ellenállási jogot (sztrájktörvény). A nemzeti felháborodás és az akkori (csehszlovák, lengyel, és nemzetközi) politikai viszonyok vizionáltak egy esetleges ’56-s eseményeket, melyben a Kádár-kormány engedményekre kényszerült. (Oktrojált-passzus!) Ehhez kapcsolódik a rendszerváltás utáni alapjogok legérzékenyebb közvetlen megnyirbálása. Csak egynéhány szópár szemléltetésként: Lakhatási jog - munkásszállók - kilakoltatás - hajléktalan szállók. Munkahely - munkakerülő - munkanélküli - munkanélküli segély. Munkakönyv kivezetése egyenlő a munkához való jog megszűnésével. Oktatás - tandíj - diákhitel - OKJ-s képzés. Egészségügyi ellátás - paraszolvencia - egészségügyi illetve szociális kiszolgáltatottság. Államosítás - kárpótlás - (magán) vagyonfelhalmozás. Vagyonvédelem - „megélhetési bűnözés”. Mi is történt a rendszerváltás címszó alatt? Az (párt)államosított magán és köztulajdon magánkézbe juttatása kárpótlás címén. Leterheltetve (és ellehetetlenítve) visszaszolgáltatták az államosított „magántulajdoni egyrészt” és cserébe sunyin kivezették a népjóléti alapjogokat. Következtetés: Az Alkotmány jogértelmezése szerint a szociális alapjogok visszakerültek az 1967-s előtti szintre. Az 1949-50-s kommunista alkotmány reorganizációjával (újjászervezés) a nemzeti vagyont „szétprivatizálták”. Az 1949-50-s kommunista alkotmányból párt szinten vezetik ki az 1990-s alkotmányt, amely egyik hivatkozási alapja lett az úgynevezett 2011-s Alaptörvénynek. Az Alaptörvény azonban nem ismeri el az 1949-50-s alkotmányt. (Sicc!)
+1. 2011-s Alaptörvényben, a család, mint a társadalom legkisebb intézményének védelme. Bár eddig is volt család és gyermekvédelmi törvény, illetve a vérségi leszármazás szerinti öröklési rend is erről szóló passzus. Alkotmányba emelése az idők folyamán „a nemzet alapja a család” társadalmi intézményének Kádár-rendszerben történő lezüllése és a genderelmélet következtében is szükségessé válik.
Alaptörvény L) cikk (1) Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
Bár ez még nem kiforrót tétele az alkotmányunknak, de a magyar szokásjogban mindig is élő íratlan passzus volt család fogalma. A "Nemzeti hitvallás" ezen "Alapvetése" csonka, mert a tradicionális magyar szokásjog alapján a család fogalmába tartoznak nagyszülők, szülök, gyermekek, és egyenes ágon a vérszerinti leszármazottak.
Az USA alkotmányába is bekerült egy hasonló családvédelmi passzus, - lásd Rayn közlegény megmentése c. filmet.
Jelen Alkotmányunk anomáliái
A köz nyelvére nem könnyű laikus értelmezhetőséggel formába önteni az 1944-45-töl alkotott törvények halmazát. A 2011. évi Alaptörvénynek nevezett passzus - mely az alkotmányunk újra írásának célzata - ki mond egy történelmi tényt. „Hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990 május 2.-tól az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számoljuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokratikus és alkotmányos rendje kezdetének.” Elismeri, és passzusba foglalja végre azt a történelmi tényt, hogy 1944 márc.19-én a német csapatok megszállták Magyarországot, majd ezt 1945. április 11.-től felváltja egy szovjet katonai megszállás az 1990. év március 10-én kötött csapatkivonás megállapodásáig. Az utolsó szovjet katonai szerelvény 1991. június 16-án hagyta el Magyarországot.
A rendszerváltó pártok az 1990-s alkotmányt a III. Köztársaság alkotmányaként aposztrofálják és az 1945-46-s II. Köztársasági alkotmány folytatásának. Az 1945-46-s alkotmány - mint ahogyan az Alaptörvény is hivatkozik rá - egy katonailag megszállt ország alkotmánya, melynek hivatkozási jogalapja az 1918-s I. Köztársaság, amelyet 1920-ban legálisan, jogszabályszerűen (nem történt alkotmányos mulasztás) végérvényesen töröltek a jogtárból.
Az 1949-50-s magyar - szovjet „Buharin -(kommunista párt) alkotmány” legitimitását az 1990-s alkotmány, és a 2011-s Alaptörvény sem ismeri el, de nem törlik a „jogtárból” sem, csak hatályon kívül helyezik. - ennek pártvagyon politikai okai vannak,- lásd majd alább!. Ugyanakkor a szovjet katonai megszállás alatt 1945-46-ban életbeléptetett, erőszakosan megváltoztatott ("csonka")alkotmány legalitását elfogadják, az 1967-től megszerzett jogokat 1990-től kivezetik. 1945-től „sorozatosak a törvényhozói mulasztások és az alkotmány erőszakos megváltoztatása”. Az „alkotmány erőszakos megváltozatása” jogi fogalom nem azonos az „államhatalom erőszakos megváltoztatásával”. „Jogtalanság illetve törvénytelenség nem szülhet jogot elv! Márpedig az 1944-45-s törvények, az 1945-46-s alkotmány bevezető passzusa, amelyek az „alkotmány erőszakos megváltozatása”-nak az előkészületei. Az akkori Kisgazdapártnak köszönhetően ez a totális „alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása” a választásokon „néphatalmi” vereséget szenvedett még a szovjet fegyverek árnyékában is!
/A Kisgazdapártra, a liberális és kommunista eszmék követői ezért ragasztották rágalommal a „fasiszta” „náci” stb szinonimákat. Mert Pestiesen mondva 1946-ban a „kisgazdák megszívatták a "liberál-kommunizmust”. De a fagyi visszanyalt 1949-ben a „kékcédulás választási csalással”, és 1967-ig egy totális kommunista pártállami impérium volt Magyarországon! Kihagyhatatlan magyar népnyelvi élcek: „Magyarországon három dúlás volt, a tatár, a török, és a felszabadulás”. „Magyarországot, a keletről érkezők feldúlják, a nyugatról érkezők megszállják”/
1944 december 22.én - mikor az ország keleti fele már „szovjet megszállás” alatt van, de az ország fővárosa és nyugati része még „német megszállás” alatt, az akkori kormány sem mondott le , a legitim országgyűlés sem oszlatta fel önmagát - Debrecenben az alábbi passzussal a magyar kommunista főtanács legitimitását (jogszerűségét) a meg nem történt „ideiglenes nemzetgyűlésre” hivatkozva emeli törvényerőre. És a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjének nyilvánítja önmagát. - Ez egyszersmind így „államcsíny”! 1945. évi I. törvénycikk: „1. § Az ideiglenes nemzetgyűlés - törvényerőre emelve a Debrecenben, 1944. évi december hó 22. napján tartott ülésében hozott határozatát - a magyar állami szuverénitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánítja magát.” 1945. évi III. törvénycikk pedig az alkotmány erőszakos megváltoztatása: „2. § (1) Addig, amíg a magyar nép az államfői hatalom gyakorlásának módja felől nem dönt, az alkotmány szerint az államfőt megillető egyes jogokat a következő §-ok szerint háromtagú Nemzeti Főtanács gyakorolja.” stb. 1944 decemberében, Debrecenben létrehoztak egy ideiglenes „árnyékkormány”, amely jogi konfrontációt nem okozott volna, ha nem kiáltja ki önmagát a legfőbb államhatalomnak. Majd ez a Nemzeti Főtanács, mint legfőbb államhatalom a legalitását az 1945-s választásokon akarta megerősíteni. Amit ezzel elértek egy kényszer szülte (oktrojált) alkotmány, amit II. Magyar köztársaságnak neveznek, és erre hivatkoznak a rendszerváltó kormánypártok.(sicc!)
Ennek eredménye lett az alkotmány jogi-deformációja, alkotmányos és törvénykezési mulasztások és jogsértések sorozatával. Nem rendelkezik az 1920-s törvényekről, nem reaktiválja az 1918-s Köztársasági törvényeket. Az 1918-1919-s törvényeket az 1920-s törvények végérvényesen töröltettek (kivéve a választói jogot), így nem lehet alkotmányos hivatkozási jogalapja az 1945-46-s törvényhozói hatalomnak, sem a törvényalkotóknak.
De még a Buharin-féle 1949-50-s magyar-szovjet alkotmánynak sem, amely részben, történelmi hivatkozási alapon visszatért a Tanácsköztársasági passzusokra, mint jogfolytonossági elődjére, de ez a társadalmi berendezkedés erőszakos megváltoztatása. Állampuccs!
Időrendi sor:
1944 március 19, német katonai megszállás. A kormány elrendeli, az ország megszállása alatt a be és kifizetéseket, a belhoni és külhoni teljesítéseket. Ez a rendelet a szovjet katonai megszállás alatt is működik, annak ellenére, hogy ország gazdaságát mind a német mind a szovjet kifosztotta. 1945-re hasonló gazdasági helyzet következett be, mint az 1919-s román megszálláskor, de akkor a gazdáság összeomlott.
1944 október 15-16, Kormánypuccs - Szálasi Ferenc és kormánya átveszi az ország irányítását. Legalitást Horthy Miklós kormányzóval kényszeríttetik ki.
1944. decemberében Nemzeti Főtanács néven megalakul a magyar kommunista ideiglenes kormány. Legalitását egy meg nem történt „ideiglenes nemzetgyűlésre” hivatkozva kiáltják ki. 1945 januárjától átveszik az ország irányítását. Kormánypuccs!
1945 április 11-től, az ország területének teljes szovjet katonai megszállása.
1945-46, Államcsíny. Az alkotmány erőszakos megváltoztatása.
1949-50, Állampuccs! A társadalmi berendezkedés erőszakos megváltoztatása - kommunista-pártdiktatúra. A Magyar kommunista párt állami és társadalmi berendezkedése. MKP
1967-68-s kiegyezése a nemzettel. Az ország legfőbb irányítója a Magyar Szocialista Munkás-párt. A pártállam marad, de a Kommunista párt az MSZMP-n belüli frakció lesz.
1989, az egypár-rendszer felosztása több pártra, a párt vagyon szétosztása.
2011 április 16, az Alaptörvény életbeléptetése.
Mi jelenleg Magyarország államformája?
A történelmi alkotmányunk jogfolytonossága értelmében „Magyarország király nélküli királyság”!!! Az 1944-s ideiglenes (kommunista)kormány 1945 márciusában kiadott (539/1945. M. E. r.) rendelete szerint „mindaddig, amíg a nép az ország alkotmányos berendezése és az állam formája kérdésében nem határoz, töröli a királyi jelzőt a hatóságok, intézmények és a bíróságok használatából”. Ezzel be is szüntették a Magyar királyság államformát. A hozzáférhető passzusok alapján az alkotmányjog-szerinti királyság államforma megszüntetésének becikkelyezésére jogi értelemben soha nem került sor. Erre emelték rá a (II.) Köztársaságot azon 1918-19-s törvényekre hivatkozva, amelyeket a „működésképtelensége miatt a törvényhozás feloszlatta önmagát” értelmében az 1920-s törvények végérvényesen töröltettek a nemzeti jogtárból. Laikusként értelmezve: Ha a motorkerékpár szóból lehagyjuk a kerékpárszót lesz belőle motor, amit később autónak nevezünk el, ettől még a motorkerékpár motorkerékpár maradt.
„Király nélküli Magyar királyság” államforma alkotmányjogi és történelmi tudatlanságból sokakban visszatetszést válthat, de itt nem az ideológiai és politikai érzelmek, hanem a jogfolytonosság alapján analizáljuk az alkotmányunkat a törvény és a jogfolytonosság szemszögéből. Igen, a Magyar királyság jogtörténelmében vannak királynélküli időszakok. 1446-1458, (Hunyadi János, kormányzó 1446-1453), 1705-1711, (II. Rákóczi Ferenc, országló fejedelem). Királynélküli királyság 1848 dec-1867-ig, a Kiegyezésig, alkotmányjog szerint 1849-1867 Kossuth a kormányzó. 1918-tól, Habsburg IV. Károly lemondása után szintén király nélküli királyság Magyarország államformája és Horthy Miklós 1920-1957-ig, a haláláig szintén kormányzó.
/Történelmi tévhitek, illetve más királynélküli királyságok időszakai: Alkotmányos jogértelmezés szerint Habsburg I. József osztrák császár 1705-1711 közt nem volt magyar király. Habsburg II. József 1780-1790 közt szintén nem volt magyar király, de ő saját elhatározásából nem koronáztatta meg magát. Habsburg Ferenc József osztrák császár 1848-1967-ig szintén nem volt magyar király. 1848 decemberében Habsburg V. Ferdinánd lemondott császári és magyar királyi címéről, azonban utódját, Ferenc Józsefet csak 1867-ben koronázták magyar királlyá. Ezen időszakok alatt is Magyarország államformája király nélküli királyság volt. Sőt 1849-1867-ig élt a Habsburg-ház trónfosztottsága is.)/
Nincs, nem lelni jelenleg olyan passzust melyen ezen állításokat cáfolná. Hunyadi János és Horthy Miklós státusza halálukkor szűnt meg. II. Rákóczi Ferenc országló fejedelemsége Habsburg III. Károly magyar királlyá koronázásakor szűnt meg - ez volt az első Kiegyezés a Habsburgokkal. Kossuth kormányzói státusza Ferenc József 1867-s koronázásakor szűnt, és 1879-s állampolgársági törvény bevezetésével a „magyar állampolgárságát” is elvesztette és lett hontalan.
Párt-állam-vagyon és az alkotmány viszonyának alakulása
Az ország alkotmányos rendjének és államháztartás helyreállításához nélkülözhetetlen a nemzeti vagyonleltár. Horthy és kormánya ezt 1920-ban nem mulasztotta el. „Nem az a kérdés hogy mi nincs meg, hanem hogy mi maradt, abból kell gazdálkodnunk” - Ez eredményezte az akkori Magyarország gazdasági talpráállását. Horthy-kormánya a semmiből 5 év alatt építette újjá az országot, 1990-után a rendszerváltó pártok a van-t verték szét 20 év alatt.
1990-ben egy nemzeti vagyonleltárt kellett volna készíteni. Mennyi a magántulajdon a párttulajdon és állami-tulajdon, ebből mennyi van külföldön nem magyar tulajdonban, mennyi a magyar állam kintlévősége és teljesítési kötelezettsége. Ez a nemzeti vagyonleltár a nemzet vagyonának alkotmányos védelmét szolgálhatta volna. Ennek elmaradása az ország gazdaságának szétzilálását és államháztartásának csődjét eredményezte 2006-ra. A rendszerváltó pártok és törvényhozó testület alkotmányos törvényi mulasztása és személyi felelősei is még tetten érhetők lehetnének csak szándék és akarat kérdése. Sajnos ez idáig, 2017-ig elmaradt!
Amit hozzávetőlegesen tudni lehet a nemzeti vagyonról az a 22 milliárd(?) forint, ami az úgynevezett TB-kasszában volt és kiszivattyúztak. A 65 tonna arany-tartalék, az ország aranyfedezete, melyből 1990-től eladtak 60-63 tonnát. Valamint bizonyos harmadik világbeli kintlévőségek (Irán, Irak, Indonézia, Kuba, stb.) melyet a fáma sosem említ. Továbbá az egykori KGST-országok közti gazdasági mérleg elszámolását sem. Németország sem rendezte Magyarország felé II. világháborús tartózását a mai napig. Adósságállományunk 1984-ben 6 milliárd dollár volt, és 84-re kinyögtük a II. világháborús jóvátételeket is. Nem volt agyonterhelve az ország gazdasága, de a 6 milliárdból 1990-re 20 milliárd dollárt csináltak az IMF közreműködésével.
/Számottevő gazdasági fiaskó a Bős-Nagymaros vízlépcső megépítéséhez felvett államhitel volt. - Ez anno törvényi (alkotmányjogi) védelem alatt is állt. A vízlépcső építését az SZDSZ megfúrta, a kölcsönt pedig vissza kellett fizetni, valamint a félbe maradt beruházási terület rehabilitálásának költségei is komoly terheket róttak az országra, továbbá a kivitelező kötbérigényének kielégítése is. - Ebből a liberálisok profitáltak. Ennek népi elnevezése lett a „Strabag-nemzet”. Ez a történet - melynek lehetnek, söt vannak BTK alá is tartozó tételei - a mai napig nincs jogilag lerendezve! /
Ekkor Sarlós András és Soros György felajánlották Antall József miniszterelnöknek, hogy felvásárolják Magyarország államadóságát, Antall ezt nem vállalta be. Vélelmezhetően Ő sem hitte el, hogy az országot ekkora fizetési kötelezettség terheli, amit majd kőkeményen behajtottak, és behajtják az országon. 2006-ra a nemzeti vagyonleltár elmaradása már a magyar állam csődjéhez vezetett. Simon Perez izraeli államelnök 2007 október 10-én Tel-Avivban a Kereskedelmi Irodák Szervezetének éves közgyűlésén mondott beszédében kijelentette „Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot”. Magyarország pedig elveszítette gazdasági függetlenségét! Ha egy ország gazdasági függőségbe kerül, akkor is elveszíti szuverenitását. Ha nincs meg a gazdasági (és politikai) szuverenitás az 1990-s Alkotmányosság is kérdéses. 1989-re az össznemzeti vagyonnak - (köz)gazdasági kutatók és elemzők által becsültek szerint - kb 60% lehetett a pártvagyon, a maradék úgynevezett állami és magánvagyon. 2006-ra a nemzeti összvagyon több mint 90% már magánkézben és külföldi befektetők tulajdonlásában van. Az állam fizetési kötelezettségeit IMF és EU-s hitelből finanszírozza. De mi vezetett ide?
1989. október 7-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XIV. kongresszusán új párt létrehozásáról döntöttek. Az MSZMP XIV. kongresszusa egyben az MSZP I. kongresszusa is. Az újjáalkult párt, a Magyar Szocialistapárt (MSZP) nem tekinti magát az MSZMP ideológiai utódjának, de párt(állam)vagyon felett továbbra is ők rendelkeznek. (Az MSZMP tagjai, akik nem lépnek át az MSZP-be újjáalakítják a magyar kommunista pártot - ma Munkáspárt.) Az MSZP saját bevallása szerint az MSZMP vagyon 8 és 10 milliárd forint közé esik, és mint a párt gazdasági jogutódjaként a saját tulajdonának tartja. Ez nevetségesen bagatell ahhoz képest, hogy az össznemzeti vagyon 60%-át MSZMP pártszinten kezelték. Utoljára 1987, vagy 1988-ban (?) volt vagyonösszeírás. Az akkori pártállamnak pontosan és így az MSZP-nek is tudni kellett mekkora a nemzeti összvagyon.? Erről pontos utalás nincs közszemlére adva, de kútfejből sokan emlékezhetnek még e vagyonösszeírásra.
Ugyanez a párt (állami) országgyűlés 1989 dec. 21-én, 1990 március 16-i hatállyal feloszlatja önmagát. Ezzel megszűnt a nemzeti vagyon feletti kontroll, ideiglenesen nincs sem alkotmány (vagyon)védelem, sem törvényhozó testület. Az 1990-s képviselői választások után a törvényhozó testület nem rendezi sem az alkotmány, sem a nemzet gazdaságának és infrastruktúrájának sarkalatos kérdéseit, a társadalmi berendezkedés alkotmányos újjászervezése el sem kezdődött, és a mai napig sem történt meg. Továbbra is párt-állami társadalmi berendezkedés van Magyarországon, mind a mai napig. Ekkor születik a népi bölcselet a nemzeti összvagyonelosztásáról: „Az MSZP-é lett a tőke, a kommunisták-é Marx, a Fidesz-é a KISZ, az SZDSZ-é Bős-Nagymaros, a Kisgazdáknak a háztáji jutott”.
Az 1990-s országgyűlés törvényhozó testületének az alkotmányban kellett volna megvédeni Magyarország gazdasági pioritásait, de helyette a Párt „8-10 milliárdos” vagyonán civakodnak miközben az ország nemzeti vagyona eltűnik a privatizáció alatt! Az elszámoltatást követelő Kisgazda pártot lenácizva és fasisztázva kikiáltották bűnbaknak és korrumpálták és szanálták.
A folyamat: A magántulajdon államosítása. A állami és államosított magánvagyon pártvagyonosítása. A pártvagyon szétosztása és felélése. Az állami vagyon magánosítása, mely még ma is tart. A 2011-s Alaptörvénnyel e folyamatok legalitását próbálják igazolni, mint azt az „…1990 május 2.-tól az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számoljuk.” jelenleg.
Összességét tekintve - a jogtalanság nem szülhet jogot elv alapján - jelen alkotmányunk egy jogi-szemétdomb, amelynek tetején mindig az a párt kukorékol, amelyiket az általános és titkos szavazati jog szerinti néphatalom odajuttat, nem nemzeti, hanem haszonleső érdekből. És ez így is lesz mindaddig, míg nem lesz össznemzeti vagyonleltár, elszámoltatás, és nem történik meg Magyarország alkotmányos rendjének restituciója, ősjog szerinti történelmi alkotmányunk helyreállítása. Miért jogi szemétdomb? Justitia szerint, ahol a kötelezettség ott a jog! Jelenleg a jogok érvényesítése szinte lehetetlen, a kötelezettségeket kőkeményen behajtják. - A „Jog és jogtalanság” „diszharmóniában van.” Jogértelmezési hivatkozások szerint, a törvénytárból bármikor előhúzhatok paragrafusok igaztalan védelmi érdekekből - „törvénnyel való visszaélés.” A törvény és az igazságosság nincs szinkronban. A bírói testület ítélethozóinak emiatt olykor fáj is a fejük.
A magyar nemzeti valuta a Pengő bedöntése
Minden állampuccs egyik legfontosabb törekvése és sikeressége az állam pénzügyi felügyeletének megszerzésén múlik.(Lásd Soros György, 1992 angol font bedöntésének kisérlete -fekete szerda. Vagy az OTP-n keresztül a forint bedöntése.)
A Nemzeti (kommunista) Főtanács 1944-ben a pénzrontás és hamísításának bűntettét is elkövette. Már 1944-ben kiadták az új magyar fizetőeszközt „A Vöröshadsereg Parancsnoksága” megnevezésű pengőt, melynek „Elfogadása minden fizetésnél kötelező. Hamisítása hadtörvények szerint büntetetik.” Majd Budapest és a Nemzeti bank elfoglalása után 1945 áprilisában úgynevezett „hamispapír” pengőt gyártattak.
/Azért hamispapír alapú pengő, mert nem volt bankjegypapír - az úgynevezett „Szálasi-kormány aranyvonatán” kimenekítették, a jegybankot (jegybankpapírt, 29 tonna arany, illetve valuta-, részvényállomány, illetve a koronaékszereket és a Koronát stb.), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aranykincsét, a közgyűjteményi javakat (Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia értékei stb.) és egyes állami kezelésű letétállományokat. Ezt az amerikai hadsereg 1945 májusában lefoglalta./
Mikor az ideiglenes kommunista kormány bankjegy-papírhoz jutott, akkor arra nyomtaták a pengőt fedezetlenül, amelyet már a magyar nép elfogadott fizetőeszközként. A fedezet nélküli pengőkibocsátás és a mesterségesen gerjesztett áruhiány 1945-1946-ra hiperinflációt generált. Az amerikai hadsereg 1946 májusában visszaszolgáltatta a Magyar Nemzeti bank arany, ezüst valuta és részvény állományát (a Koronát és korona ékszereket nem), hogy stabilizálják az ország gazdasági helyzetét. Az ideiglenes kommunista kormány azonban hogy végleg bedöntse a Pengőt, nemzeti fizetőeszközként a Forintot vezette be 1946 augusztusában. A Pengő, mint fizetőeszköz és valuta bedöntése része volt a kommunista hatalomátvételnek, az ország gazdasági és politikai irányításához. 1945 vagy 1946 májusáig (?), az „aranyvonaton” az utolsó pillanatig, egy 1944-s rendelet értelmében működtették az állami tranzakciókat. Valamint másik szálon is működtették azon részvény és deviza kereskedelmet, amelyhez az „angolbarát körök” Angliába menekített magyar állami- és magán -vagyon biztosította a fedezetet. Az angolbarát-körök állami és magánvagyonának kimenekitése 1940-től az 1944-s áprilisi 1600/1944 ME sz. állami vagyonzár rendeletéig folyamatos volt. Ezt a rendeletet részben a „németbarát” kormány csakis „magyar náci zsidórendeleteként” misztifikálják, melynek célja a front közeledtével történő nemzeti vagyon nyugatra történő kimentésének megakadályozását szolgálta.
A háború alatt nyugatra mentett magyar állami és magánvagyonnak a letéteményes jogi kezelője Schwarz Teodor, (1894-1968, 1934-től Soros Tivadar) magyar ügyvéd, orvos, író, eszperantista, Soros György üzletember apja. 1946 májusig nyugaton a Pengő volt a hivatalos magyar valuta, majd a Forint hazai bevezetése után átváltották Dollárra és Schwarz Teodor az 1968-s haláláig működtetett. Majd Soros György vette át apja örökét. Ennek a történetnek a további sötét oldalát a III. Orbán-kormány Soros György elleni kampánya igyekszik megvilágítani, egyenlőre bizonytalan végkimenettel.
A forintot, mint magyar nemzeti valutát, 1968-69-ben ismerte el a nyugati nemzetközi pénzpiac.
/1944-s áprilisi 1600/1944 ME sz rendelet „náci zsidótövény” történelmi tényét cáfolja, hogy „Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese, aki Lektor fedőnéven jelentett a Belügyminisztérium II/4-es hírszerző osztályának, kétkötetes munkadossziét hagyott hátra, amely az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található. A Kádár-kor emblematikus bankára 1958-ban izraeli illetékesekkel tárgyalt. A tét 4,5 millió amerikai dollár, amit az izraeli fél úgymond kártalanításként ajánlott fel az innen (Magyarországról) kicsempészett (magyar nemzeti) javak ellenében.” - MNO 2013, Fekete János sötét múltja./
1946-tól a magyar valuta az államvédelmi osztály (ÁVO) illetve államvédelmi hivatal (ÁVH) által Ausztriába és Svájcba csempészet és külföldi valutákért eladott magyar dohány volt. Ezt a Hír-tv által leadott dokumentumfilmben szintén feldolgozták, mint a nemzeti vagyon 1990-s évek privatizációjának trükkös folyamatát.
Amit köztudomás szerint visszaszolgáltattak az „angolbarát körök” és a „németbarát kormány” által az USA által lefoglalt Magyarországról kimenekített nemzeti vagyonból: Egyik az MNB likviditási fedezete, 1946-ban. Másik a Szent Korona a hozzátartozó koronázási jelvényekkel, amelyek 1978 január 5-n 22 órakor érkeztek a Budapest Ferihegyi repülőtérre.
Az 1990-n után köddé vált nemzeti (párt)vagyon egy-egy ikonikus tétele hol itt, hol ott tűnik fel, kerül elő különböző bankok széfjeiben, és egykori pártemberek örököseinél.
A végére pedig egy bölcselet: „Magyarországon nem értékteremtés folyik, hanem pénzcsinálás.” És egy verdikt: „Magyarország jelen (oktrojált) alkotmánya nem szuverén és nem legitim”!
Köszönjük a megosztást és lájkot!