Kassa bombázásának előzményéről és következményéről, amit tudni kell!

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta Kassát. E-napon szovjet vadászgépek géppuskával lőtték Rahó közelében a Budapest-Kőrösmező gyorsvonatot is. További hasonló jellegű bombatámadásokat hajtottak végre szovjet repülőgépek román és szlovák városok ellen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kassai légitámadásnak 32 halálos áldozata és 82 sebesültje volt, 24 lakóházban, a Postapalotában, 2 laktanyában, az út- és közműhálózatban 3 millió pengőre becsült kár keletkezett. A bombázókötelék vezérgépe Enyickére dobott le még egy bombát, amely nem robbant fel. Korabeli beazonosításuk ez alapján történt melyen cirill betűk voltak. A hadsereg akkori hivatalos közlése szerint az akciót szovjet gépek hajtották végre.

A kassai repülőtér-parancsnokság jelentése szerint, Krúdy Ádám repülőtér-parancsnok német típusú gépeket ismert fel. Erre a hiteltelen jelentésre alapozzák a német provokációt, melyet a németbarát magyar katonai körök összeesküvésére követtek volna el ismeretlenek, hogy Szlovákia és Románia után a németek oldalán Magyarország is belépjen a szovjetek elleni háborúba. Sokáig ezt a verziót kötelezően tényként kezelték a háború után, egészen az ezredfordulóig. 

Következő verzió szerint német vagy román parancsra német vagy román gépekkel hajtották végre Kassa bombázását, így kényszerítve ki, hogy a magyar kormány belépjen a szovjetek elleni háborúba. A német vezetés 1941-ben, Kassa bombázás idején nem igényelte még Magyarország belépését a szovjetek elleni háborúba. Nem is volt érdeke, hiszen a nyugati hadszíntérhez a magyar mezőgazdasági termékekre, illetve a román kőolajra volt szüksége. Sőt Hitler a román-magyar konfliktust is igyekezett diplomáciailag, engedményekkel és politikai nyomásgyakorlással elsimítani. Tehát német oldalról semmilyen érdek nem fűződött Kassa provokatív bombázásához, a románok pedig a szovjet katonai fenyegetés árnyékában nem merték megtenni, és ez ellenkezett volna a németek érdekeivel.

  Kassát a 26-n ért bombatámadást megelőzően, a június 22-i keletfront megnyitása után 1 nappal, június 23-n Molotov külügyi népbiztos Moszkvában közölte a magyar nagykövettel, hogy a szovjet kormánynak nincs támadó szándéka Magyarországgal szemben. Támogatják Magyarország romániai revízióját, észak-Erdély mellé dél-Erdélyt ígérték.  Bárdossy László (kép) kormányfő ezt a moszkvai jelentést a kormányzó és az ország előtt eltitkolta. Magyarország felé a molotovi kinyilatkozásnak hátterében a román olajmezők szovjet megszállásának a terve állt, amikor is a mai moldovai (akkor Besszarábia) területek szovjet bekebelezése után a Duna-deltában a román hadihajókkal szemben a szovjet Fekete-tengeri flotta nézett farkasszemet.  Szovjet érdek volt a magyar román szembenállás fenntartása.

 

Előzmény és következmény

Japán a britekkel, franciákkal és az Usa-val szemben, 1922 február 16-i   washingtoni öthatalmi flottaegyezmény értelmében hátrányba szorult a tengereken,- ez volt Japán Trianonja. A britek, és Amerika sem volt hajlandó utána kereskedni Japánnal (blokád).  Japán szigetország lévén, a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen volt mind a kereskedelmi, mind  a haditengerészeti kapacitás növelése.  Hogy sikerrel fel tudják venni a brit és az amerikai tengerészettel a kereskedelmi és a haditengerészeti versenyt, a japánok technikai vívmányokat forradalmasítottak, hogy hajói, repülőgépei és fegyverzetük jobbak legyenek, mint bármely más haditengerészeté. Ehhez ötvözték a hajót és repülőgépet repülőgép-anyahajó formájában. Ezt a repülőgép-hordozó hadihajó technológiát - ipari kémkedés és más információk útján - esetlenül próbálta lemásolni a szovjet hadiipar és felhasználni a román olajmezők elfoglalásához.  A terv szerint a szovjet feketetengeri flotta felhajózva a Duna-deltán vadász- és bombázó repülőgépeket is hordozó hadihajókkal szállta volna meg a román olajmezőket. Így a szovjetek előtt megnyílt volna az út a Balkánra. A német hadigépezet a román olajmezőktől elesett volna. Hitler fel is szólította a szovjet kormányt, hogy a Vörös Hadsereg és a Vörös Hadiflotta ne fenyegesse a német érdekeltségbe tartozó román kőolajforrásokat.

/ kép:a szentpétárvári Haditengerészeti múzeumban külön termet szenteltek a II. világháborús szovjet Dunai Flotillának./

Sztálinnak a román olajmezők megszerzése mellett internacionalista politikai érdeke is fűződött a mai földrajzi értelemben Román-alföldnek nevezett térség megszállásához. A bolgár és görög kommunista állampuccs kirobbantását, és az ekkor már a jugoszláv kommunisták belgrádi állampuccs általi kormányhatalomra kerülését (1941 április 2) közvetlen támogatva. Görögországi brit kudarc után, a román alföld szovjetek általi megszállása haditerv ugyanúgy a briteknek is érdeke volt, mégpedig keleten egy második front megnyitása bármi áron. Csökkentve így a szigetországra nehezedő német háborús katonai nyomás, mert a román szövetségesének védelmére Hitlernek csapatokat és hadi erőforrásokat kellett átcsoportosítani nyugatról keletre. Ennek a vörös vagy ki tudja milyen hátterű, stratégia tervnek vette elejét a német Barbadossa hadművelet június 22.-n. (Barbadossa hadművelet a Szovjetunió német megszállása a Volga vonaláig.)  Szovjetunió elleni támadás helyszínét  Hitler úgy választotta meg, a szovjet katonai vezetést arra kényszerítse, vonja vissza a Románia ellen felvonultatott szovjet csapatokat. Ha nem támad Lengyelországon keresztül, akkor Sztálin vörös hadserege rohanja le a németek számára nélkülözhetetlen román olajmezőket. Az ördögi-terv bevált, ha nem is úgy, ahogyan elképzelték. A Molotov-Ribbentrop paktum ellenébe Németországot szükségszerűen belekényszeríthették egy a soron kívüli keleti front megnyitásába. Sztálin a Jaltai konferencián ragaszkodott is az 1939-s, németekkel való szovjethatár rendezési megállapodáshoz. Lényeg: nem a Szovjetunió szegte meg Molotov-Ribbentrop paktumot (szovjet-német területrendezési és megnemtámadási egyezmény), a britekre nehezedő német katonai nyomás csökkent a keletfront megnyitásával, Magyarországot akarata ellenére belerángatták a 2. világháborúba

De tekintsünk egy picit megint vissza történelembe: Az I. világháború után Törökország arab (ma Egyiptom, Irak, Szaud-arábiaként  jegyzett terület)  és a Közel-keleti(ma Szíria, Izrael, Libanon) hódoltsági területei  brit fennhatóság alá került melyet az ott létrehozott báb-kormányokon keresztül gazdaságilag kizsákmányoltak. A Földközi-tenger keleti medencéjében és a Szuezi-csatorna védelmében, Fölközi-tengeri kereskedelmüket óvandóan szükségük volt, és még napjainkban is van, Görögországra. Churchill, Sztálinnak ez tudtára is adta 1945-ben Jaltán: Görögország brit befolyás alatt marad és maradt is (ma Brüsszel, illetve Eu.), cserébe megkapta Lengyelországot. Magyarországot 1956-ban áldozták be a Szuezi-csatorna válság idején, ugyan ilyen nagyhatalmi felosztás alapján.  

 Hitler balkáni hadjárata: 1940. október 28-án Görögország ellen indított olasz támadást követően, okt. 29-én az a brit katonaság szállt partra Kréta-szigetén, majd november 3-án a görög szárazföldön Athén térségében, amellyel Németország hadban állt. Az olaszok balkáni kudarca miatt a stratégiai fontosságú román olajmezők védelmében Hitler 1940. december 13.-án kiadta az utasítást a Görögországba irányuló „Margarita” fedőnevű hadműveletre. Megszállva Görögországot, délről biztosítva lett a román olajvidék védelme, keletről a Vörös Hadseregtől továbbra is fenyegetve volt. Hitler ekkor adott utasítást a Barbadossa-terv kidolgozására. Ez vezetett 1941-ben a keletfront, azaz a második front megnyitásához melybe Magyarországot is belesodorták Kassa bombázásával.  Ez a keletfront volt a 2. német front és nem az elmúlt félévszázad alatt köztudatba sulykolt Normadiai partraszállás.  Az elmúlt évtizedekben több nemzedék nőtt fel úgy hogy céltudatosan elferdítették a tényszerű történelmi ismereteiket, mely a II. világháború utáni időszakokban szereplő aktuálpolitikusok ténykedéséhez fűződik.

Kassa bombázásakor Románia és Szlovákia, a németekkel együtt már hadban állt június 26.-n a Szovjetunióval. Szovjet repülőgépek június 22-én román és szlovák területeket bombáztak, németet nem. Gyakorlatilag egy időben, június 22-n indult szovjet támadás Romániai ellen délen és a német támadás északon a szovjet határ mentén. Középen volt a magyar-szovjet határ, Kárpátalja. Szlovákia, Kárpátalja Észak-Erdély, a Prut folyó völgye vonalon keresztül volt a német felvonulási terület, szlovák területen, Eperjesen a német logisztikai központ.  Kassa bombázása  kétség kívül dél-keleti irányból, vélhetően a Duna-delta vidékéről érkező elvétett szovjet támadás volt. A Kárpátok és a Prut folyó közötti irányba vezetett a németek fő bázisköre, erre akartak csapást mérni. Akkor még nem volt GPS, a térképek is felületesek és pontatlanok voltak, nem követték a területi átrendeződéseket. A rutintalan és tapasztalatlan szovjet pilótáknak tájékozódási pontja a folyóvölgyek, városok, pontatlan térképek, iránytű - ezekkel rendelkeztek. A tévedés és pontatlanság esélye több tíz kilométerekben volt mérhető. Mivel azonban a németek előnyomulása a Barbadossa hadműveletben annyira gyors volt, Sztálin kénytelen volt feladni a britek által megcsillogtatott korábbi romániai terveit.

   Horthy kormányában a németbarát körök mellett ott volt az angolbarát csoportosulás is. A magyar katonai vezetés németbarát oldala erős nyomást gyakorolt a kormányára, a háborúba történő mielőbbi bekapcsolódásra. Holott Hitler hivatalosan nem kérte Magyarország hadba lépését. Szovjet bejelentés szerint Sztálin sem kívánt hadat viselni Magyarország ellen. Az angolbarát körök már mentették a vagyonukat Angliába. Az ország tartotta magát korábbi bejelentéséhez mely szerint  Magyarország nem hadviselő féllé nyilvánította önmagát. Ebbe a magyar kormányzati belpolitikai patthelyzetben eltévedve pottyantak Kassára a bombák, annak ellenére, hogy Horthy és kormányának külpolitikája kiegyensúlyozott volt. Tanulsága Kassa bombázásának:  Horthy-kormányát lépre csalták ugyanazon körökhöz tartozók, akik érdekeltek volta 1941 április 2-n Gróf széki Teleki Pál meggyilkolásában és 1956 eseményeiben is,  és ezek a szálak Nagy-Britanniáig nyúlhatnak. Ez nem összeesküvés-elmélet. Tények amiket az idő és történelmi tényfeltárások, részben megnyitott titkosított levéltári adatokkal történészek által is igazoltak. Csak eddig mindig mindenki, kik elemezték, kutatták Kassa máig tisztázatlan bombázását leragadtak a részleteknél. Ahogy mondás is tarja nem látták a fától az erdőt, vagy talán nem is akarják.

  Két hiba melyet elkövetett 1941 júniusában a magyar kormány. Először is nem tiltakozott írásban Moszkvánál Kassa bombázása miatt. Másodszor az országgyűlés felhatalmazása nélkül üzent hadat a Szovjetuniónak, melyhez nem volt és még napjainkban sincs joga egyetlen egy kormánynak sem dönteni a magyar nép jóváhagyása nélkül. Tehát a hadüzenet és a 2. világháborúban való részvétel illegitim volt. Pont annyi köze volt a magyar népnek a második világháborúhoz, mint az elsőhöz. Semmi!!! De a balkáni szindróma még ma is működik

 Talán sikerül Kassa bombázásának okára választ kapni, ha átfogóan nézzük a világtörténések akkori eseményeit nem csak kiragadva egy epizódként vizsgáljuk.

Oldal: Kassa bombázásának előzményéről és következményéről, amit tudni kell!
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2024 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat