Történelem.hu-amit elhallgatnak

"Mert van az igazságba bújtatott hazugság, és van a hazugságba bújtatott igazság"

Magyar állam (királyság) alapítása.

Hány éves vagy Magyarország?

Alkotmányjogi értelemben, a történelemi-alkotmányjogászok szerint egy új „állam”alapítása onnantól számítható, mikor egyöntetűen, szabad közakaratból egy közösség (népcsoport/ok etnikum/ok, stb.) megállapodik, „szentesíti”, ha kell írásban is lefekteti jövőbeni szándékát, milyen normatíva szerint kívánnak élni a jövőben. Ebben meghatározzák, a vezető/k, és a közösség jogait, kötelezettségeit, a társadalmi berendezkedés formáját, ki lehet az „állam” vezetője. Megvédése, elfogadtatása és elismertetése más geopolitikai hatalmakkal, az már egy másik folyamat.  Ezen elsődleges magyar alkotmány pedig nem más, mint a Vérszerződésben szentesített közmegegyezés, amit Anonymus így fogalmaz meg:

Az eskü első szakasza így hangzott: Hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük.

 Az eskü második szakasza így hangzott: Hogy ami jószágot csak fáradalmaik árán szerezhetnek, mindegyiküknek része legyen abban.

 Az eskü harmadik szakasza így hangzott: Hogy azok a fejedelmi személyek, akik a tulajdon szabad akaratukból választották Álmost urukká, sem ők maguk, sem fiaik soha, semmi esetre ki ne essenek a vezér tanácsából és az ország tisztségeiből.

 Az eskü negyedik szakasza így hangzott: Hogyha valaki utódaik közül hűtlen lenne a vezér személyéhez, vagy egyenetlenséget szítana a vezér és rokonai között, a bűnösnek vére omoljon, amint az ő vérük omlott az esküben, melyet Álmos vezérnek tettek.

 Az eskü ötödik szakasza így hangzott: Hogyha valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa.

Ez az „eskü” nem más, mint a Magna-Hungária. És Anonymus meg is nevezi az alapítókat.

 Ennek a hét férfiúnak (államalapítónak) a neve volt: Álmos, Árpád apja; Előd, Szabolcs apja, kitől a Csák-nemzetség származik; Kend, Korcán apja; Ond, Ete apja, akitől a Kalán- és Kölcse-nemzetség származik; Tas, Lél apja; Huba, akitől a Szemere-nemzetség származik; a hetedik Tétény, Horka apja, s Horkának a fiai voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód-nemzetség származik.

Székely Bertalan Vérszerződés(1895) freskója, Kecskemét városháza diszterme.

/Az esemény „szentesítése vérrel” történt: A táltosok szkíta szokás szerint az egyesült törzsek családjaiknak örömére áldomást rendeztek, ünnepére ezen egyezség napjának. Öblös serlegbe bort töltöttek. A vezérek meghasított karjaikból egy csepp vért csorgattak a borral teli kehelybe és aztán ivott mindenik belőle. Nem mondottak hangzatos szavakat, nem írtak szerződést, hanem megízlelték egymásnak a vérit, hogy, miképpen vala vérök egyesül, úgy egyesülnek a törzsek is egy nemzetté. Többé nemcsak rokonok, de egy nemzet immár, jó és balsorsban összetartó. És mindez nagy esemény történik Etel-közben. A hét nemzetség vezére, táltosok tanácsára és eddigi múltbéli tapasztalatokon okulva, újabb egyezségre lépett./

A „Vérszerződés”, ha elfogadjuk Anonymus feljegyzéseit, kikövetkeztetve a 884. év előtt történt, de erről majd később. „Nem írtak szerződést”? Minek is írtak volna, hiszen ezek a „hungarusok  ortodox slavusok”. Pejoratív görög-latin jelentése: A hunok ivadékai hagyományaikhoz ragaszkodó szavatartók, azaz szavukat megtartó óhitűek. Nos így lettek a sztyeppei szkíták szlávok – de ez megint egy másik történet.

Előzmény

 Attila a nagy hun király halála után, 460-ra a központosított európai hun birodalom törzsi szövetségekre esett szét. Utódlásért a törzsek közt belviszály keletkezett a Kárpát-medencében, - ostrogót és gepida alkirályok kora. A legenda szerint Attila legkisebb fia Csaba keletre menekült, kinek vérszerinti leszármaztatottja Álmos és Árpád nemzedéke.

A hun birodalom egy központból és két szárnyból állt. A két szárny egyike volt a Kárpát-medence és az Al-Duna – nyugati szárny. A másik szárny a Kelet-európai síkság – Keleti szárny: a Keleti-Kárpátoktól a Volgáig, a Fekete tengertől Kijevig.

A Kárpát-medence (szárny)területi felosztása a hun közigazgatásrend szerint tovább aprózódott nyugati (Pannónia) és keleti(Tiszántúl, Erdőelve-Erdély) részekre. Kezdetben az Ardarich király vezette keleti rész, a gepida-szövetség központosítási kísérletei sikeresek voltak. Megszerezték az ostrogótoktól mai földrajzi nevén a Dunántúlt és a Délvidéket. A Dunántúlt azonban nem bírták megvédeni a betörő germán longobárdoktól. Bizánc kérésére, az Alduna vidékére Asparuch vezetésével betelepültek a volgyárok azaz a volgai bolgárok - korabeli önmegnevezésük szerint o-uar-hun =avar-hunok. Majd Baján kagán vezetése alatt kiverték a longobárdokat és elhódították a Délvidéket. Így vált a Dunántúl a hadak útjává. A gepida-szövetség (ismét) törzsekre hullott, elveszítették hatalmi befolyásukat a térség felett, de nem váltak a Bolgár birodalom területrészévé.

 A Kelet-európai síkságon a hun-birodalom utódtörzsei szintén kísérleteztek önálló államalakulatok alapításával. Ilyen volt a Kuvrát fejedelem vezette türk volgai bolgártörzsek „Magna Bulgária”-ja, a szarmata-szkíta-hun „Magna Hungária” (közismertebb történelmi nevükön Etelköz, Szkítia, Dentu-mogyari, Levédia),  a Kijevi varég vagy ó-russz fejedelemség, a „krími ostrogót királyság”, és a történelmi létében már vitatott Kazár-birodalom. (Orosz történelemkutatók szerint a Kazár birodalom jelenformájában leírva kitaláció.)

Álmos király szobraÁlmos (kép: mészkőszobor a Halászbástyán) hun királynak, a megyer nemzetségből sikerült egyesíteni a keleti szkítatörzsek egy részét, és annyira megerősödtek, hogy a Kijevi russz fejedelmet is hatalmuk alá vetették. Álmos összefogta a Kárpátoktól keletre lévő hun kisállamokat és Kijevet tette meg székhelyévé, Anonymus szerint 884-ben. Tehát a „Vérszerződés” 884 előtt történt. Kijevben nevelkedett fia, Árpád is. Ez volt az utolsó fennmaradt hun szövetségi rendszer kései keleti-sztyeppei szárnya, akiket korbeli feljegyzések hungárusoknak, azaz a hunok ivadékainak neveztek. A központi vezető törzset pedig a Dentu-megyeri nemzetség adta. Az Európai szkíta-hun birodalom keleti-sztyeppei szárnya ismét egységessé és erőssé vált. Számolni kellett vele, mind Bizáncnak, mind a volgai bolgároknak, mint geopolitikai nagyhatalmi tényezővel.

Nemzet és ország születése!

A Kárpát-medencében a hun utódtörzseknek nem sikerül létrehozni a sztyeppeihez hasonló egységes rendet. A belső konfliktusok, a germán-törzsi betörések, valamint Bizánc áskálódó politikai közbenjárása, és később az aldunai Bolgár birodalom árnyékában egyre jobban ellehetetlenült a gepida-szövetség. Az ősi terület lakossága gyérült, gazdasága, kereskedelme hányatatottá vált.

Az idők múlásával egyértelművé vált, a helyben maradt szarmata őslakosság önerőből képtelen visszaállítani területi egzisztenciáját.  A Déli-részek a bolgárok hűbére lett. A Nyugati-részeken a Felvidék morva megszállás alá került , a Dunántúl (Pannónia, a saaravar ősi területei) a folyamatos fosztogató rablóhadjáratok miatt ismét elnéptelenedett. Kárpát-medencei Őshaza ismét segítségre szorult!  Ekkor fordultak a sztyeppei keleti részekhez. A követek közt ott voltak a rutének és a székelyek is. (Ez a követségi történelmi esemény megismétlődik majd Rákóczi idejében.) Álmos király már öregember volt ahhoz, hogy a nyugati részek, a Kárpát-medencei törzsek felkérésének eleget tegyen. De „van egy fia Árpád, kire büszke, legyen Ő a fővezér! Tanácsban megfontolt, előrelátó, harcban kitartó és bátor, tekintete nyílt és bizalomgerjesztő.” A követség elfogadta Árpádot, és pajzsra emelve választotta vezérlő fejedelmükké, és így tettek fogadalmat a Vérszerződésre.

Mi is történt Kijevben? Hun törvények szerint Árpádot  gyulává, a Kárpát-medence hadvezérévé választották, és esküt tettek a Vérszerződősre Álmos királynak, mint szakrális vezetőnek, azaz a kendének. Árpád, apjától megkapta a hun királyok szkíta kardját is, melyet útja során elég volt felmutatnia, hogy ő Attila örököse. (kép: Árpád emeltetése. Kovács Mihály festménye Kisfaludy Károly 1825-ban készített rajza után)

Vörösmarty verse  Árpád emeltetése kép alá.   Pest, 1825

"Nézz Árpádra, magyar, ki hazát állíta nemednek;
Nézd, s tiszteld képét Álmos fejedelmi fiának.
Őt magas Ung mezején vérontó férfiak, és bölcs
Hadvezetők szabadon választván harcos urokká,
Bátor örömriadás közepett pajzsokra emelték.
Mint kel erős viharok tetején a sziklai nagy sas,
Úgy kele a fejedelmi fiú országos erőben,
Párduca lebbenvén és kardja az égre ragyogván.
S amint lelkében végigpillanta temérdek
Hunnia térségén, láng lett egyszerre szeméből,
És rettentőbben rezegett buzogánya kezében. -
Úgy lőn, mint érzé. Tisza boldog partjait és a
Nagy Duna mellékét ellepték gyenge fiakkal
S hó kebelű deli hölgyekkel diadalmas apáink,
S a bús csendbe merűlt országok puszta határit
Napkelet ifjainak dobogó paripái tiporták."

 

 Árpád a vezérlőfejedelem :  Árpád vezérlő fejedelem fegyveres kíséretével és szűkebb udvarnépével a Vereckei-hágón rendben bevonult a Kárpát-medencébe és azonnal hozzálátott az uruszág rendbetételéhez. De ez a folyamat - mint ahogyan eddig ezt nekünk tanították - nem egy elhúzódó, a Kárpát-medencét visszahódító „896-s honfoglaló” hadjárat volt, mert történelmi krónikákban komolyabb csatákról nem írnak. Vélhetően a területek visszacsatolása 1-2 év alatt megtörténhetett, ám a pontos évszám kérdéses. Egy azonban biztos, hogy ekkor Álmos király még élt, halálának évét a történelemkutatók 894-re datálják.

Puszta-szere: Mikor ezeket megcselekedték, Árpád összehívta a törzsi vezetőket, nemzetségfőket a mai Pusztaszerre, hogy annak rendje és módja szerint szerét vegyék ország dolgainak. Anonymus Gestaja szerint is, Árpád itt tartotta meg az első „alkotmányozó-nemzetgyűlést”, melyben rendezték az országnak minden szokástörvényét, jogát, kötelességét minden vezetőnek, nemesnek és a népnek a pusztai törvények szerint.  Közkézen forgó történelmi feljegyzés erről nem található, de mindenjoggal feltételezhető, hogy a Vérszerződésben tett eskü elfogadtatása, kihirdetetése és megerősítése ismét megtörtént Pusztaszeren.

 Szkíta-hun-magyar „alkotmányos”-jogfolytonosság, kiegészítve mai nyelvhasználati magyarázattal:

 1. Fejedelmet mindig a magyarok törzséből származó Árpád nemzetségéből választatnak. Országló király, fejedelem, stb csak magyar lehet.

  2. A szerzett javakat, mit vérrel szereznek, és mit e föld ad, mindnyájuk közt igazságosan osztassék szét. Társadalmi szociális gondoskodás.

 3. Azok, kik a fejedelmet szabad akaratukból választották, vegyenek részt az ország dolgaiban. A vezető (kormány) és a nép együtt törvénykezik, kormányoz. Parlament vagy Országgyűlés.

 4. Vezetők megesküvének ország javára, melyben e pillanattól kezdve minden jelenlévő törzsi- és nemzetségvezetők, családfők egy testté, egy lélekké váltak.  Magyarrá!!!

5. Ki hűtlenné válik esküjéhez, nemzetben viszályt kelt, annak vére hulljon. Hazaárulás.

6. Kik esküjüket megszegik, akár a fejedelem vagy akár a vezérek is, átok alá vettetik. Számkivetetté ( görögül piréz), lenézetté, a gúny tárgyává válik. (Történelmi példa rá „ferencjóska” is)

Miért volt szükség a Puszta-szeri országgyűlésre?

 Először a törvények szerint az ország közigazgatási rendszerét kellett felállítani. Másodszor, a „kende” Álmos királyt követségi útján az áruló bolgárok orvul meggyilkolták 894-ben, az Aldunánál. Szó sincs a „véráldozati szakrális meggyilkolásáról ” mint feltételezve állítják. A törvény szerint Álmos helyére fia, Árpád került, és Őt ebben a tisztségében megerősítették. Tehát a Pusztaszeri országgyűlés után nevezhetjük Árpád fejedelmet már királynak, az országot pedig Magyar királyságnak, alaptörvénye a Magna-Hungária, azaz a Vérszerződés, mely jogrend biztosítja a szkíta-hun-magyar folytonosságot. A Magna –Hungária mindvégig az alapja a magyar alkotmányos-rendnek. Szent István korában ezen alaptörvényt majd a Szent-koronával is szentesíthették. Az máskérdés, hogy külső hatalmi érdekek igyekeznek időnként „átreformálni”, beleültetni római, brüsszeli jogcikkelyeket,  a saját kaptafájukra szabni az ősi alaptörvényt. Ezért az alap-alkotmányunkba  anno bekerült az uralkodóval szembeni ellenállási jog, mai szóhasználattal a polgári engedetlenség, ill. modernebb kifejezéssel sztrájkjog. A katonai/rendőri szabályzatba is bele van foglalva a parancs felül bírálata, mely nem azonos a parancsmegtagadással. – ezeknek is érdemes utána olvasni.

 Hány éves vagy Magyarország?

2000-ben az államalapítás ezeréves évfordulóját tartottuk, 1896-ban pedig a „Honfoglalás”(Országfoglalás vagy magyar honalapítás) 1000 éves évfordulóját. Mindkét alkalomból törvénybe foglalták az évfordulók jelentőségét, és az évszámokat igyekeznek a magyar nemzet történelmi öntudatban kőbevésni.

A 2000. évi I. törvény alapján 1000 éves! ???  Dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter T/1816. számú törvényjavaslata szerint  „2000. évben kerül sor a kereszténység felvételének és Szent István államalapításának ezredik évfordulójára”. Ennek emlékére 2000. augusztus 20.-án pl., a Szent Koronát is felúsztatták a Duna vízén Esztergomba, az első Orbán-kormány idején, mely nem váltott ki nagy közérdeklődést a magyar nemzet részéről.

Szent István 1000-ben történő, magyar állam alapításának anomáliája: A lengyel állam keltezését 966-ra datálják. I. Mieszko fejedelem (960–992) összefogta a keleti szkíta szarmata-gót törzsek többségét, és 966-ban felvették a római kereszténységet, a türk, a germán és a bizánci hittérítők befolyásának ellensúlyozására. Feladták a „hungarusok, ortodox slavusokat”, de a „szláv” csak rajtuk maradt. - 1966-ban, a lengyel millenáris alkalmából Varsóban nagy katonai és történelmi parádét is tartottak. (linkvideó). A krónikák szerint Szilveszter pápa a lengyeleknek akarta adni a „magyarok koronáját” de meggondolta magát és Istvánnak adományozta. Viszont a lengyelek a magyarok után vették fel a római keresztet. Tehát már itt kiütközik az 1000-ben történt magyar államalapításnál 34 év.  Róma már 966 előtt elismerte a Magyar Királyságot, mint államot.

1896-ban tartották a „Honfoglalás” ezeréves évfordulóját. Az akkori „képviselőház 1896. április 21-én, ünnepélyes ülésen tárgyalta és egybehangzóan elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az ezredéves ünnepet törvénykönyvbe iktatja, s a törvény az 1896. június 8-ai ünnepélyes ülésen felolvastattatik.” A Magyar Tudományos Akadémiát vezette Hunfalvy kör 1896-t jelölte ki a Magyar állam alapításának. Ekkor emelték az http://opusztaszer.hu/pics/cikkek/42/arpad_emlekmu2_0~250.JPGÓpusztaszeri, régebbi nevén Sövényházi Árpád-emlékművet is. (Kép: 1896-ban készül fotó, Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula alkotásáról.) Itt már 104 év eltérés jelentkezik az 1000-hez, de 896. évben semmilyen honfoglalós történelmi esemény nem történt. Jól bizonyítja ezt a köznép, a nemzet passzív, érdektelenségbe torkollott ellenállása a millenáris ellen. 1898-ban sikerült is két év csúszással megtartani, amit pénzhiánnyal magyaráztak. Továbbá a Pusztaszeri turulos Hétvezér emlékmű felállításának kikényszerítése, ahol kardinális kérdéssé vált, hogy ezen obeliszken mely égtáj felé (Róma, Bécs, Berlin, Jeruzsálem, Kijev/Moszkva) nézzen a turulmadár.  Majd megállapodtak és elfogadták, Szent István után, hogy Rómára.  Ennek szimbolikus jelentősége volt más-más töltettel, mind a magyar nemzet, mind az egyházak részéről.  Milyen történelmi esemény kapcsolható 896-hoz? Így semmilyen, viszont  894-ben meggyilkolták Álmos nagy királyt, Árpádot fejeledelemből királlyá választották Pusztaszeren az Országgyűlésen. Ennek emlékre köznemzeti akaratból és pénzből állították fel a „Pusztaszeri Hétvezér emlékművet”.

/Kecskemét város közgyűlése 1896. április 23-án megtárgyalta az Országos Diákszövetség által felállítandó emlékoszlop és ünnepély tervét. 1896. június 20-án helyezik el Pusztaszeren, Kecskemét város birtokán felállítandó emlékmű alapkövét (2 héttel hamarabb, mint Sövényházán az „Árpád-fejedelem” emlékművet). Azt is közlik, hogy az emlékművet 1897-ben kívánják leleplezni. Az erre szervezett gyűjtésből viszont nem jött össze a tervezett 13500 Ft. Le kellett mondani a drága emlékműről. Ezért tervet készíttettek egy egyszerűbb obeliszkre Pataky Imre kecskeméti rajztanárral, aki az emlékoszlopra a turulmadarat és a hét vezér arcképét is megmintázta.
1898. januárjában megbízták Gerenday Antal és Fia budapesti szobrász és kőfaragó céget a mű kivitelezésére. 4970 Ft-ért vállalták az emlékoszlop elkészítését. A nyugatra néző oldalra Árpád vezér alá került a nagy márványtábla rajta a felirat: "Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emelte a Magyar Országos Diákszövetség!" Az obeliszk többi oldalán a vezérek kettesével: Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm. A 12 méter magas obeliszk tetején, a turul látható/ - ide tartozik, kiegészítésként, a kezdeményezés 1861-ben indult, alapkövét 1896-ban helyezik el, az obeliszket viszont1898-ban sikerül felállítani.

Másik évszám 1867!  Ez a kiegyezés, Habsburg Ferenc-József magyar királlyá koronázásának éve. A XIX. század végi és XX. század eleji köznép és köznemesség úgy deklarálta, hogy „Árpád apánk pajzsraemelésének", azaz vezérlőfejedelemmé választásának ezeréves évfordulóján történt, 1867. június 8-án. A Habsburg-ház és a magyar nemesség közti kiegyezést a Deák Ferenc-féle liberális párt fogadtatta el az országgal. Ferenc-József magyar királlyá koronázását a magyar nép egyenesen az ősi törvények és a Vérszerződés árulásának tartotta Habsburg Ferdinánd 1848-s lemondása és az 1849-s Kossuth-féle Habsburg-ház trónfosztása után. Ferenc-Józsefet az ezeréves évforduló napján történő megkoronázásával gyakorlatilag Árpád vezérlőfejedelem helyére szándékoztak beírni a magyar nemzet történelmébe. A Vérszerződés 6. pontja értelmében a köz, nép és nemzet szemében ezért lenézetté és a gúny tárgyává is vált. Helyette a  feleségét Erzsébetet, Sziszit  fogadták be és  tisztelték. De mi történt ezer évvel korábban, 867-ben és június 8-án, ahogyan és amiért erre a napra tették Ferenc-József megkoronázását? Mert az egyik "Magyar nemzeti történelmi esemény", hogy 867-ben  a Kárpát-medencei népek a  Vezérlőfejedelmükké választották Árpád herceget. A másik, hogy 907-ben e napon, június 8-án ért véget a  dicsőséges  pozsonyi csata, mellyel  megvédte Árpád  király  az országot.

A magyar, mint nemzet a IX. század második felében jelenik meg külső krónikákban.

Nyugati írott források 862-től említik a „Magyart”. A magyar nemzetnév pedig vitathatatlanul Álmoshoz és Árpádhoz kötődik.

Ibn Ruszta (élt a 9. század végén) arab (persza) földrajzíró ezt írta le IX. század második felének politikai viszonyairól. „A magyar pedig a turkok egyik fajtája. Vezérük húszezer lovassal vonult ki”. Tudni illik Árpád Kijevből. Sajnos évszámot nem ír, de kiderül belőle, szó sincs nagy, a 300ezer főre becsült nép honfoglalásáról, migrációs beköltözéséről a Kárpát-medencébe.

VII. Konstantin (905-986) leírásában „a türkök pedig jobbnak tartották, hogy Árpád legyen a fejedelem, mintsem atyja, Álmos, minthogy tekintélyesebb volt, egyaránt nagyra becsülték bölcsességéért, megfontoltságáért, valamint vitézségéért, s rátermett volt erre a tisztségre. Így a kazárok szokása és törvénye szerint pajzsra emelvén fejedelemmé tették. Ez előtt az Árpád előtt a (Kárpát-medencei) türköknek más fejedelmük sohasem volt, s ettől fogva mindmáig az ő nemzetségéből lesz Turkia fejedelme”.

„Görög” krónikák szerint „Niketas Skleros (?-921) császári követ 894 körül találkozott a Kusánnal, a magyarok fejivel”. ??? –Kusán feltételezhetően Álmos király, és a bizánci császár meghívására történő látogatásának során gyilkolták meg az aldunai bolgárok.

 Anonymus a Gestájában 895. évet ír a bolgárok elleni hadjáratra. – Ez igaz, tény! Ok-okozat. A történelmi események összefüggése, amely évszámban is megáll. Álmos királyt orvul meggyilkolják 894-ben. Árpád herceg és fejedelem ezért hadat indít, majd leveri a bolgárokat és visszaszerzi a Déli-részeket. Mindez 894-895-ben történik. Álmos halála után „Kendét” (király) kellett választani. A Vérszerződés törvénye szerint a „gyula” Árpád herceget Pusztaszeren megválasztották királlyá, az apja helyére. Innentől, 966-tól jegyzik bizánci és római írások a Dux Croatorum azaz a Horvát dukátust is, azt az ütköző államot, mely a szkíta-hun közigazgatási rendben a déli határ védelmét látta el. A „dukátus rex” keresztállam intézménye, latinul Dux Croatorum. A két állam között lévő ütköző övezet létrehozását jelenti.  –  Ez a nagy esemény történhetett a Pusztaszeri országgyűlésen 894-895-ben. Tehát 896-ban nem lehetett a kitalált „Honfoglalás”. Mert Árpád már a magyarok „gyulája” azaz a vezérlő fejedelme, illetve országló királya volt a Kárpát-medencei „magyar” törzseknek.

Akkor most honnantól számoljuk a magyar államiságot? Semmiképp sem Szent Istvántól!

860-tól!? Az Alaptörvény, azaz a Vérszerződés 860. év táján történt eseményétől, Álmos királynak köszönhetően – Magna Hungária.

867-től!? Árpád herceg vezérlőfejedelemmé választásától Kijevben.

884-től!? Mikortól Álmos király Kijevbe teszi át székhelyét.

894-től!? Árpád fejedelem királlyá választásától.

907. június 8-től!? A Pozsonyi csatától.

https://encrypted-tbn3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTtyqwEVOPDOs9DCSqFm7VnGYhxgnCaZuRX1VEg04xnNapKBdQZ

Van egy alaptörvényünk is már 862-ben, a „Vérszerződés”, és  által vállik 860 - 884 közt egy nemzet a „magyar”. Szakrális vezetője, Kendéje vagy Kusánja Álmos király. Vezérlőfejedelme, gyulá-ja (katonai vezető, hadvezér) Árpád herceg, kinek Kárpát-medencei országlása már maga a Magyar-királyág. Megvédése a győzedelmes és dicsőséges Pozsonyi csatában történt 907. június 4-8.-én. Az egyesült Nyugat-európai  frank-germán-római seregek támadást indítottak a Magyar királyság ellen.  Céljaként Germánia királya Lajos (Ludovicus Rex Germaniae) elrendeli: “decretum… Ugros eliminandos esse, - rendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak”. A dekrétum szerepel a Bajor-krónikákban, az annalium Boiarum-ban.

A magyar államalapítás évszámának pontos meghatározása az MTA magyartörténelem kutatóinak feladata lenne, a finnugor honfoglalás erőltetése helyett. Ami azonban biztos, és kiindulópont lehet: az Osztrák-Magyar monarchia, 1896. évi VIII. törvényben rögzítette a magyar államiság 1000 éves fennállását. Ez viszont talmi évszám a finnugor Honfoglalás történelmi eseményeinek töltetével együtt.

Álmos király született 810-820 környékén, meghalt 894-ben.

Vérszerződés 862. év előtt.

Árpád herceg született 840 körül, megsebesült a pozsonyi csatában és meghalt 907-ben. Vezérlőfejedelem, 867-894, országló király 894-907 között.

 A mai magyar történelemben, Álmos és Árpád nagy királyok elhallgatása önbeszédes. A köréjük húzott magyar történelemtanítás mély hallgatása, a történelmi nagyságukról árulkodik. A magyar államiság nemzetközi elismertetése már utódaira várt. Jelentősebb Géza király, kinek nevéhez a magyar –germán hegemónia köthető, befejezése viszont már István érdeme Róma és Bizánc meghajlításával.

Feszti-körkép, a magyar történelemhamisítás egyik legszebb XIX.- századi tárgyi bizonyítéka. A Honfoglalás című film pedig már XX.-é.

 Feszti Árpád Honfoglalás című festményéből, csak a tájkép a valódi, a Habsburg-udvar megrendelésre készült.  Feszti-t kérte fel a bécsi császári udvar tudományos társasága, hogy készítsen egy monumentális festményt a Honfoglalásról. Feszti e történelmi információk hiányában, elment a szoroshoz, leskiccelte a tájat és gyakorlatilag erre festette rá a bécsi akadémikusok által vizionált "honfoglalás" eseményt. Azonban bajban voltak a portrékkal. Ezért még Feszti feleségének arcképe is rákerült több korabeli akadémikus, politikus portréja mellett. 1848-49 eseményei után a Szent korona passzív ellenállási jogán Ferenc-József császári és királyi fenségének hitelessége ellehetetlenült. Ezért tanácsadói 1861-ben elhatározták, hogy ezeknek a magyaroknak, ezeréves fennállásukra rendeznek egy milleniumot. Hosszadalmas előkészületekkel 1898-ban sikerült is megtartani –közbeiktatva Habsburg Ferenc-József császár 1867-s magyar királlyá koronázását. A korabeli magyar értelmiség igyekezett a finnugor honfoglalást kompenzálni. Pl Munkácsi, Árpád bejövetele c. festménye, vagy a Pusztaszeri Hétvezér emlékmű, a Turulus obeliszk felállítása. A Feszti-körkép a XX. század elejétől a felejtés homályába enyészett, majd a rendszerváltás előestéjén előszedték. És megalkották hozzá a Honfoglalás c. filmet is.  A magyar történelem nagy hamisításai már egy következő fejezet része.

867 a magyar nemzeti öntudatba kódolt szám.

A magyar államiság, napjaink időintervallum számítása alapján született 867-ben. Mire alapozható ez az évszám? Kihalófélben van, bár régiekben még él emléke a kishold vagy öreghold és nagyhold terület mértékegységeknek. Ma már hektárral négyzetméterben számolnak, ami régen hold és négyszögöl volt.  Hold hosszmértéke az öl, mely kb egy (magyar) ember kartávolsága. Egy magyar öl hossza az államiságunk megalakulásának évszámával azonos (hitelesített), de az évszám elé került az 1, mint méter. Így:  867 – 1867 – 1,867m =1 öl. Ezzel a mértékegységhosszal kimérve kapjuk a kimért föld területét négyszögöl mértékegységben. Ma 1600 négyszögöl = 1 kat.hold = 5755 négyzetméter.

Az 1860-s években, a bécsi tudományos akadémia a kitalált „magyar honfoglalást” 896-ra datálta.  És itt ütközik ki az ordító ellentmondás! A magyar nemesség és köznép ragaszkodik az állam és nemzet születésének valós idejéhez, mely egyben a (föld)terület hosszmértékét az ölet is adta. Tehát a 867-nek mint (év)számnak van(volt) egy szétválaszthatatlan kettős kötödése: egy nemzeti öntudati ( magyar államiság születési éve), és egy gazdasági, pl. a földterület mérés. (Erre ültették rá Ferenc-József meg koronázását is.) Mivel a mértékegységek akkor még nem voltak egységesek Európában, a párizsi egységes méréstan bevezetésével az öl hosszának átszámítása elkerülhetetlenné vált 1870 után Bécsben is. A magyar öl kiíródott, helyette „bécsi öl” néven kerül be a kor etelonjába, mely 1,896 méter. (896 viszont a horvát dukátus létrejöttének éve)  Ezt 1874. évi VIII. törvénycikkben rögzítik:

„1 méter annyi mint 0.52729: ötvenkétezer hétszáz huszonkilenczszázezredrész bécsi öl”

„1 négyszög miriaméter annyi mint 1.433: egy egész, négyszáz harminczhárom ezredrész magyar négyszög mértföld.”

„1 négyszög miriaméter annyi mint 1.738: egy egész, hétszáz harmincznyolcz ezredrész ausztriai négyszög mértföld.”

De ezek az ölek 1870-ben lettek méteresítve, a bécsi öl viszont 19 cm-rel hosszabb a magyar ölnél. Ránézésre, hozzáértés nélkül is, a számok bűvöletében, vagyis a  számnagyobbító matematika értelmében 300-al nagyobb a bécsi területalapú számítás, mint a magyar. Trükk benne, hogy ugyanarra a területre több kisebb négyzetet tudunk elhelyezni, mint nagyobbat. De ha a kisebb négyszögből is azt a darabszámot rakjuk össze, mint a nagyobból, a kisebbekből kisebb lesz az adott terület. A földmérés számolásának új tudományába nem belebonyolódva a rebellis magyarok ragaszkodtak a régihez. A  számnagyobbító szabály szerint a „fiktív” területnövekedés azonban tetszett a kor földbirtokosainak. A köznép és a paraszti réteg pedig vajmi keveset értett belőle, használták az eredeti ősi magyart. Így kialakult a népnyelvében a „ jó magyarhold föld” és a bécsi újhold vagy nagyhold. Szatírával élve, Bécsben „pártízcentiért” vették meg (vagy árulták el) „Magyarország” születési évét. Majd az SI-mértékegységrendszer 1970-s évekbeli bevezetésével végleg kitörölték az 867-t, „Árpád  apánkkal” együtt, de „ferencjóska” benne maradt örök mementóul.

KRONOLÓGIA

Kb. 860 alapszerződés (alkotmány),  „Vérszerződés”, Magna-Hungária

867. Árpád herceget (27 évesen) vezérlőfejedelműkké választják a Kárpát-medencei törzsek. A „magyar”népnév megjelenése a krónikákban

884. Álmos Kijevbe teszi át székhelyét

894. Álmos nagy király meggyilkolása. Árpád herceg büntető hadjárata a bolgárok ellen

894-895. Pusztaszeri országgyűlés, Árpád országlása, királlyá választása.

896. Dux Croatorum - Horvát dukátus. Kettős ütköző(kereszt)állam létrehozása

907. jún. 4-8. Pozsonyi csata. Árpádkirály halála.  Őt fia Solt  követi az országlásban



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 18
Tegnapi: 106
Heti: 231
Havi: 1 704
Össz.: 211 084

Látogatottság növelés
Oldal: Magyar (állam) királyság alapítása
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2021 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »