Cseh állam és királyság  kialakulása

Legelején le kell szögezni, hogy nemzet és nemzet felet uralkodó dinasztia nem minden esetben megegyező etnikumú. Ilyen például Magyarország történelmében a Habsburg dinasztia. Így van ez a cseheknél is, akik születésüket a szláv poláni(lengyel) Przemysl- dinasztiaalapításhoz kötik. De ez legyen a cseh és lengyel történészek problémája. A mai csehek annyira nem szlávok, hogy e kérdéskörre nem is térünk ki. A (szláv)cseh szó helyett Boiémia, Bohémia szavakat használja a korai történelemírás. (A jelenlegi szláv entitás legelső megkérdőjelezője  Szemerényi Oszvald volt, aki egy Balti-szláv elmélettel állt elő 1944-ben.) A csehek történelmét két szálon vizsgáljuk meg. Egyik szál a csehek történelme szerinti uralkodó Przemysl-dinasztia, melyet neveznek cseh Árpádházi-dinasztiának is. E dinasztia alapításához kapcsolják jelenleg a cseh nemzet születését, évszám szerint 884. évet. Másik szál, a mai Csehország földrajzi területére betelepült korai törzsek az őslakosokkal való asszimilálódása során történő etnikum kialakulása.

Cseh etnikum kialakulása

 A mai Csehország területét „honfoglaló” törzsek, i.u. I. században a boik (bojok),  a V-VI. században a morlják vagy morvák és germán népek lakták be évszázados eltérésekkel. A terület őslakosai a szarmaták saaravar (szavar, szabir)  törzsének leszármazottjai, a fehér avar nemzetségek és yazigok. Boi-któl származik a Boiémia (Bohémia=Csehország) és a Bajorország név, és nemzet. - Ezt a történelmi tényt a mai történelemtudomány is elfogadja. Az alábbiak ismeretében bárki felteheti majd a kérdést: hogy lehet a kelta (görög) bolyból szláv cseh, és germán bajor? Főleg akkor releváns a kérdésfeltevés, hogy a nemzetközi genomvizsgálatok eredményei szerint, a jelen Csehország lakosainak kb 20%-a magyar géneket is hordoz, - ez a modernkori ismereti információ is elhallgatva!

 - Kik a boi-ok (bolyok)? A boi-ok az Égei tengeren található görög szigetről,  Euboita-szigetéről vándoroltak északnak még időszámítás előtti időkben. Időszámítás előtt 275-ben vissza akartak ők térni a görög félszigetre de az athéni és római seregektől Delpoinál végzetes vereséget szenvedtek. Ők voltak az állítólagos nyugatról keletre vándorló kelták egyik törzse a történészek utópisztikus elmélete szerint. A boióta szó párja euboióta, jelentései rendetlenség és rend. Ehhez az euboióta-boióta ógörög szópárhoz a latin „face et no face”-t (jog és jogtalanság) lehetne társítani. E rend és rendetlenség Szophoklész(i.e.497-i.e.405) drámáiban tetten érhető. Az ógörög boiótákat (rövidített néven boi-ok)  i.e 275 után, a történelmi krónikák a Dráva-Száva vidékén élő scordiscusokként említik. A magyar Baranya-megyei Boly település név rájuk utal és talán a Baja városnév is. A nyugat Kárpát-medencei őslakos szarmata (saar)avarok szavar, szabir családokkal asszimilálódva alakult ki Boiavari, Bavaria névhasználat. E névből és néptől eredeztetik majd az osztrák(keleti trák) és ausztria szavakat is.

Nem tudni pontosan, de itt „Pannóniában” vélhetően kettészakadt a boióta-k. Egyik fele (nem elismerten a szlovének ősei) helyben maradt, másik fele tovább vándorolt északnak a Cseh-medencébe. Erre a későbbi történelmi eseményekből lehet következtetni: mint pl I. Ottó cseh király igényt tartott a mai Szlovénia-i területre, illetve ez a csehszlovák igény a történelmi Magyarország kárára Trianonban ismét felvetődött. Valamint a Habsburgok saját (törzsi-területükre) tartományukként tekintettek a korabeli Vend, majd Karintia néven említett mai szlovén területre, és a Csehország-i Morva vidékre is.

 Róma i.u.7. év utáni Kárpát-medencei terjeszkedésével a („kelta”) boi-ok apránként szorultak északnak, a Duna vonalán a Kisalföldre illetve a Bécsi-medencébe. Róma Dunántúl-i hadjáratai után, a krónikák e területet a boi-ok kihalt pusztájaként említik. A boi és saar-avar törzsek Róma fennhatósága elől menekülve kerültek a Duna északi oldalára és jutottak el az Elba felsőfolyásig. Itt megtelepedő germán svéb(d) (sváb) törzsekkel szövetkezve Róma ellenségeként háborúban éltek Róma bukásig. Boi-k, az északról érkező újabb germán törzsekkel néha szövetségben éltek, néha ellenségként tekintettek egymásra. Tény azonban, hogy a magyar történelemből is ismert (angolszász-dán) longobárdokat nagy nehézségek árán tudták csak kiverni, akik a cseh-medencéből kivonulva 500. év környékén a Dunántúlt szállták meg. A longobárdok helyére a Balkánról áttelepülő morvák, azaz az amorita morlják nemzetség költözött. Idővel más germán családok betelepüléstől ismét megerősödvén kiterjesztették területüket a Rajna, a Duna, az Elba (a mai Csehország) folyók felső folyásán, majd később a mai németországi Saar-vidékre is. (B)Avariaban 780-ban kitört belháború után, másodlagos(dux) frank-hűbéri hercegségek sorát hozták létre, a 800-s években. Felvették a római keresztény liturgiát és a mai földrajzi Csehország, azaz dux Bohémia a Frank(furti) birodalom ütköző területeként jött létre.  Ezt a folyamatot írja le a Annalium Boiorum azaz a Bajorok krónikája. Ebben van lejegyezve, „Ludovicus Rex Germaniae  …decretum Ugros eliminandos esse”, - „Germánia királya Lajos”  „..elrendeljük, a magyarok kiirtassanak”!  E dekrétum végkifejlete Árpád-királyunk dicsőséges győzelme a germánok felett 907 július 4-én bekövetkezett Pozsonyi csata.

- Kik a morlja-morva-k? A történelemtanítók szerint ők is „szlávok”, akik szintén a VI. században telepedtek meg a Cseh-Morva medencében a germán longobárdok kiverése után. Történetük levezetése szinte megegyezik a boi-okéval. És nekik is szép nagy Morva-birodalmuk van, mely mellett az írott történelem lapjain eltörpül a boi-k Bavariája. Volt alsó Morvaország (ma Bosznia-hercegovina) és felső Morvaország (ma a Cseh-morva medence) és „Pannónia” e két terület közé ékelődött. A szláv morvák kezdetleges vezetőjüket azonban tudun-nak nevezték, eltérően a cseh-szláv és lengyel-szláv kenéz, illetve hun-magyar harka tisztségnév helyett.

/  Tudun: „Fac tudun” (vezetői-jog) magyar népi nyelvben pejoratív latin megfelelője „totum faktum” vagy „todunfac” „todít”. A szó értelmezése egy olyan személy végleges döntése „dolgokban” (rzecz), aki együgyű  tódító (illetve lódítva) ítéletet hoz. - Vélhetően innen származik a „tót” elnevezés, aki mindenhez értő és mindent megcsináló „kontár”./

 A morvák történelmében hivatkoznak Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár morvákról szóló feljegyzésére is. Hogy Konstantin konkrétan a morvákat vagy morlja-kat érti-e alatt nem tudni. Földrajzi behatárolása szerint a Szerémségre és a scordiszkuszokra lehet következtetni. A morva(i), marót(i) boi vagy saaravar törzsi családok neveit  nem helyén való egy kategóriába sorolni a morlják-morvával.  A kettős balkáni Morava és csehországi Morvaföldrajzi, illetve a magyar Maros(i), Moldva(i) földrajzi elnevezések a szarmata törzsi családi nevek, melyek szolgálhatnak az „etnicitás” (közös származástudat) átfedésre. E formában a nagy Morva-birodalmak léte sem földrajzilag, sem történelmi elfogadottsága nem bizonyított a történelemtudomány számára. - Egyedül talán a szlovákok a kivétel, önös történelmi érdekből. Valami bűzlik nagy Morávia körül, de valami csak volt.

Először a Fuldai évkönyv említi a morva követeket (legationes Marvanorum) a 822-s frankfurti birodalmi gyűlésen. Ezt a Morva államot - krónika szerint 867-ben Szvatopluk idején - a magyarok eltörlik.  Ez a dátum nekünk „ 896-ban honfoglaló magyaroknak” meglepő, mert ehhez kötődik Árpád fejedelem Szavtoplukos legendája. A „magyarok honfoglalása” történelmi hazugság évszámban már itt is tetten érhető. De kezdjük az elején.

Bizánc, 275-ben KisÁzsiából (ma Törökország) a Balkánra betelepített öt amorita törzs egyike a morlják. A rájuk utaló régészeti leletek helyszínei Zalavár, Mocsárvár, Merseburg.

Fontos: Elkerülve az entitászavart a morlják nem tévesztendő össze a savar vagy boiavar Morva, Marót nemzetség névvel! A mai Csehország területén élő egymillió lélekszámú morva etnikum geopolitikai státuszkója  megegyezik a Román Erdély-i székelyekével, vagy a Moldova-i csángókéval.

Morljákok jelentéktelen kis népcsoport, amely meghúzva magát más népek közt, túléli az évszázadok vérzivatarait. Kereskedésből tartják fent magukat. A Hun-korszak, Attila király halál után a hunok nagy örökösödési háborúja alatt a boi-k nyomdokain és útvonalán a VI-VII. században megjelenek a Cseh-morva medencében. Az ezt követő században, 780-ra kitört a nagy boi-sváb háború Baváriában. A szász és a sváb törzsek fellázadtak! Elegük lett a felettük uralkodó, a bor és mámor istenének, Dionüszosznak hódoló boi hercegekből, akik vagyonukat adták oda a Samo dinasztia leszármazottjainak, a morlják kereskedőknek. Ez a sváb-szász felkelés a felső-dunai törzsszövetség, Bavária széteséséhez vezetett, ma sváb, bajor, cseh-morva, és osztrák részekre. A kirobbant konfliktusban a (saar)avarok részvételével  a morlják a háborúzó felek közé kerültek. Ekkora a Kárpát-medence (szűkebb értelemben a Dunántúl) uralkodó fejedelmi rétege is elzüllőt,  legyengült. Gyakorlatilag a védtelenné vált Dunántúlt is az ide betörő rabló hadjáratokban kifosztották. Az úgynevezett „avarkincsek” más történelmi értelmezések szerint a „szászok kincse” ekkor került a frank(furt)ok kezére, többek közt a magyar Szent Korona is. Ezzel a koronával koronázták 800-ban királlyá Frank(furti) Károlyt. Így viselhette a frank(furti) nagy Károly a magyar Szent koronát. Ez ismert, de nem legalizált történelmi tény.

A morlják  „tudunja” ekkor Mojmir, - nevének jelentése „ ez az én békém” - védelemért a frankokhoz fordult. A népi legenda szerint - nem bizonyítottan - a morljákhoz „ismeretlen úton” kerülő „avar kincsekkel”, köztük a Szent korona átadásával vette meg a morva-morlja „tudun” a frankok védelmét. Így a morva-morlja fejedelemség a frank birodalom védelme alá került, és „tudunja” megkapta frank zsoldosok mellé a Morávia őrgrófja titulust. Ahogy a mondás tartja a nagy „avar háborúban” a morlják lettek a nevető harmadik - legalább is azt hitték 50-60 évig. De ez már a Habsburg dinasztia nyitánya a francia Ile de franc és Habisburg várával együtt, mely talán megél majd egy fejezetett, az avarokkal együtt.

Bavar-avar  antagonizmus

A Kárpát-medencei  „avar” entitás olyan, mint a szláv, van is, meg nincs is. A köztudatunkban élő „avarral” az a baj hogy török, bolgár, de magyar, azaz  inkább hun. Tehát olyan hogy avar nincs de olyan van hogy  bavar.  A BAvar nem más, mint Attila a hun király birodalmának „germán hagyatéka”. Kép: Ausztria, Tulln. A hun Attila és Krimhilda házasága szoborcsoport.

Létezett ugyan egy (b)avar entitás, és erre a (b)avarra mondják a Kárpát-medencei „avar”-t, melyre ráültetnek egy morva etnikumot illetve birodalmat és egy bolgár birodalomat is. Hogy érthetőbb legyen az avar anomália, lásd: Encititás (közös származástudat) alakulása:

• Boi+saar-avar, szavar, szabir= Bavaria, latin írásmódban „Baiovarii”. Ma alsó és felső ausztriai tartományok.
• Boi+svéb(sváb)= Bajor (francia pejoratív nyelvben  BoS-ország), 555-től 1918-ig hercegségi tartományok szövetsége (Sváb-bajor medence földrajzi terület)
• Bavariai+morlja=bohémia 884-1026-ig. (Cseh-morva medence földrajzi terület) 
• Bohémia + (poláni-lengyel)Przemysl = 1026-tól cseh. A cseh történészek szerint 884-től (Ludmilla és Borivoj házzasága)
• A boi = ókori görög törzs.
• A svéb- sváb = ókori skandináv törzs
• A saar-avar  szavar szabir, =  ókori Kárpát-medencei „fehér-magyar” szarmata törzs.
• A morlják = ókori amorita zsidó-család nemzetsége.

Ajánlott cikk: (B)avar -bolgár ellentét.

A cseh történelem szerinti nemzetük születése és anomáliai.

A cseh medence ősidők óta lakott- erre a rengeteg régészeti lelet a bizonyíték. Régészek a La Tene (la-tin) és Halstatti kultúrának nevezték el, mely köthető a korábbi Neandervölgyi ősember élőhelyéhez is. - Ez viszont területileg nyugatabbra van a cseh medencétől: Svájc és a Duna felsőfolyása. Lásd térképen.

 Ez a „kelta kultúrkör  i.e. 500. év után  görög befolyás alá került”(?). Görögbefolyás alatt a boióta-k (bój) értendők. A cseh lakosság kb 70% ma is a görög eredetű agnosztikus vallásúnak tartja magát. (Lásd még gnoszticizmus - ókereszténység tudásalapú irányzata.) A térség nem volt a Római birodalom területrésze. Így a latin kultúrhatás nem érte a Cseh-medence lakóit - ezért nevezik görögnek. Rómaiak helyett a germán törzsek jövés-menése jellemző a területre. A bójok nevéből származtatják a mai Csehország egykori latin boiémia(bohémia) és a germán böhman elnevezést. Vélelmezhetően a germán törzsek a böhmannak csak morlja-morva etnikumot nevezték. 

 Itt a történelemtanítás valahogy kifelejti az észak és nyugat Kárpát-medencei szarmata (saaravar-szabir és yazig) törzsek ráhatását e területre. Pedig régészeti leletek bizonyítékul szolgálnak a Halstatt-i és bükki kultúra kései kő- és bronzkori kereskedelmi kapcsolatára. Ilyenek a kő és bronz eszközök, illetve egyező, vagy hasonló cseh-magyar földrajzi nevek, pl Eger (csehül Ohre vagy Éger).

 Attila a hun király idejében (450), Krimhilda  felesége révén ezek a bavar népek a hunok „germán szövetségesei”. A VI. századra eltűnnek és helyükre a  Pripjaty folyó vidékéről („Polje-vidék”, Kijevtől északra eső terület, ma Ukrajna és Fehéroroszország) ott teremnek a szláv morva és „cseh” törzsek, akik  létrehozzák az első kezdetleges kereskedő-államformát egy Samo nevű tudon vezetésével. Samo VI. századi - történelmileg nem bizonyított - kereskedő államát az (Boi)avarok elsöpörik. Ez után gyakorlatilag a következő 100 évben rendkívüli történelmi eseményről nem tudni a térségben. A 780-s években a szász törzsek fellázadtak a lezüllesztett boi és saar-avar fejedelmek (nemességek) ellen. Kitört a (Boi)Avarok nagy háborúja. A morva-morlja törzs szövetkezett a Frank(furti) nagy Károllyal. A frank-morlja szövetség, a (boi)avarok feletti nagy győzelmük után létrehozták a morva-fejedelemséget, akinek az első fejedelme Mojmir. (Boi)avariát, (értsd alatta a Duna  felsőfolyásának vidékét) frank-tartományi részekként fejedelemségekre tagoltak.

A (cseh)morva-állam alapításának dátuma bizonytalan. A krónikák 802, 822, 833. éveket jegyzik a frank birodalom hűbéreseként, mint Morva-őrgrófságot illetve fejedelmét őrgrófjaként. Bavaria a Frank birodalom részévé vált, majd a cseh-medence lakossága előbb a morva, majd a frankok területe lett. A Bohémiában 14 törzs 834-ben felvette a Római nyugati keresztséget. Cseh területen hitbéli nézeteltérések következtében a törzsek közt (gnosztikus-ókeresztény, zsidó-, római- illetve bizánci- keresztény és „pogány”) vallási konfliktus tört ki a törzsi dinasztiák közt. (Lásd Szent Ludmilla és Szent Vencel történetét.) A csehek történelmét a kezdetektől - elismerten - német és zsidó (morlja) befolyás kölcsönhatásai, és ütközései jellemzik. Ez IV. Vencel cseh király idejében is kicsúcsosodik. (Lásd: Nepomuki Szent János.) A cseh történelem szeretne szabadulni a morva-morlja történelmi múlttól, ugyanakkor a jelenkori szlovák történelem foggal-körömmel ragaszkodik a morva-morlja gyökerekhez. Mivel a Morva medence jelenleg is a cseh terület része, és korai történelmük alapjává is tették, ez a múlt napjainkban is kísértetként hatja át a cseh történelmet és politikát. A cseh nemzet születésének történelmi katarzisa a morlja nemzetség és a lengyel származású uralkodó dinasztia. A cseh encititás tisztázásához el kellene ismerniük a „baiovarii” származást, mely szerint Attila a hun király családfájának germán ágának hajtásai ők. Valamint a szarmata-alán („russzláv”) nemzetségű közös lengyel-cseh uralkodó (király) dinasztia létrejöttét, továbbá hogy a magyar-cseh rokonság a csehek történelmének kezdete előtti időszakától fenn áll a két nép között.

A nemzetté váláshoz két vagy több népcsoport huzamosabb ideig történő együttélése szükséges. Ez megtörtént az időszámozás szerinti VI. szászadig - ők az igazi avarok vagy (B)avarok. Majd e nemzet a történelem folyamán részekre esik, és 800-tól elkezdődik önálló, új nemzetté válásuknak a folyamata. Nyugat bavarok a germán svábokkal, a kelet bavarok a lengyelekkel, a déli bavarok pedig az osztógótokkal asszimilálódnak új nemzetté.

Cseh állam és uralkodó dinasztia kialakulása és ellentmondásai

A csehek, uralkodó dinasztiájukat a poláni(lengyel) przemysl törzs első ismert kenézéhez a hangzatos nevű Borivojhoz kapcsolják. A lengyel nyelvben a przemysl - magyarosítva „ravasz gondolatot” jelenet. Przemysl - ma Krakkótól keletre az ukrán határ közelében lévő kisváros - egykori lengyel kereskedőváros, piast, amit a legenda szerint egy Leszek nevű „lengyel” medvevadász alapított. E településről származtatják mind a lengyel mind a cseh uralkodó dinasztiát, amelyet áthat a morva-morlja családi dinasztia. Jehuda Kohen zsidó tudós (1085) írásos dokumentuma szerint Przemysl piastban már a kezdetektől zsidó negyed létezett. A lengyeleknek sikerült csöbörből-vödörbe alapon megszabadulni tőlük, de a csehek történelme nélkülük foghíjassá válna. A cseh-lengyel vagy lengyel-cseh uralkodó-dinasztiaalapító „királylista” problémája a kettőség, mely szerint azonos nevű dinasztiatagok mind két helyen előfordulnak, nem is beszélve a morva-morljákról, a Siemomyslokról. A névátfedéseket - ahogyan a magyar-bolgár történelemben Baján és Batbaján esetében - emberöltő különbséggel datáltak a történelemben. Kronológiáját nehéz lekövezni, olyan kaotikus.

Dinasztiaalapítónak - mindenesetben elfogadottan - a przemysl-i kenézt, Borivojt (850-894) tartják. Egyes elméletek szerint Borivoj kenéz a morlja Mojmir tudun vérszerinti leszármazottja, mely elvileg lehetséges. Borivoj egyik felesége volt a Boiémiai Melnikben született Ludmilla. A római (katolikus) keresztény bavariai (Szent)Ludmilla (860-921) miatt Borivoj is felvette a keresztséget. (Kép Borivoj megkeresztelése. festmény: Marakovszky Leopold, Václav Ignác (1789-1848) Krest knízete Borivoje.)  A történetük szerint ezért őket Przemyslből a „pogányok” elüldözték. A Nestor krónika szerint a közösség akkor űzte el vezetőit, ha elégedetlen volt tevékenységével, márpedig a Borivoj név a viselőjének tulajdonságáról árulkodik. A család az ekkor már a Frank birodalom Bohémia tartományába menekült, Ludmilla szülőföldjére. Források nem erősítik meg, de Borivoj és Ludmilla közös gyermekei Spytihnev(875-915) és Vratiszlav(888-921). Vratiszláv megöleti a bátyját és ő lesz a kenéz. Vratiszláv felesége a „Holováni”(jelentése talán „sárga-alán / lengyel lány”) Drahomira. Gyermekeik I. Vencel (911- vagy 921-935)  és (cseh)Boleszláv (922-967). Apjuk Vratiszláv 921-ben, a magyarok elleni csatában elesett. Vratiszláv anyja (Szent)Ludmilla, unokáját a kis Vencelt ellopta az anyjától és Tetinbe menekült vele. Menye a második gyermekkel várandós Drahomira ezért meggyilkoltatta és visszavette Vencelt. A legenda szerint az idős Ludmillát ima közben saját sáljával fojtották meg. Szent Ludmilla Csehország első védőszentje, szeptember 18 a napja. Ludmilla a csehek „mennyasszonya” vagy „szent anyácskája-kultusz” hasonló a magyar Szűz Mária tisztelethez illetve a horvát zárai Jolánéhoz. (Kép: Josef Mathauser, Ludmilla, Drahomira kenéz, és a gyermek Vencel)

Drahomira ezután a primogenitúra öröklési-rend szerinti kiskorú Vencel mellett régensként uralkodik. A kiskorú gyermekek felcseperedése után (kegyetlen) Boleszláv 935. szeptember 28-án meggyilkoltatta bátyját, Vencelt, és a helyébe lépett. Vencel  lesz a csehek második szentje.

/ Cseh(morva)ország nemzeti és állami ünnepe 2000-től szeptember 28. Fennállásukat a 884. évtől számolják és szeptember 28-tól. Államalapításuk napja (Szent)Vencel halálának napja, szeptember 28, a 935. évben. A cseh nemzet vagyis az uralkodó  dinasztia alapításának éve 884, Borivoj és (Szent)Ludmilla frigyének éve. Érdekes "bohém" viszonyulás az állami ünnepük behatárolásához! / 

Címerek  összehasonlításként.

Paradigma-váltásra van szükség, hogy megérsék az átlag emberek: az osztrákok és a bajorok pont annyira nem németek, mint amennyire a csehek és lengyelek  nem szlávok. A címerheraldika alapján érdemes még összehasonlítani etnikumok népviseletét is. Meglepő összefüggések vonhatok le.

Lengyel,  morva,  cseh és a Habsburg ősi címer.

Sváb, bajor és görög címer.

Hatalomba kerülése után I. (cseh) Boleszláv egyesíti a hercegségeket Sziléziában, Bohémiában és Morva földön. A frank hűbéri rendszertől azonban nem bírja elszakítani az által összefogott területi egységet. (Cseh)Boleszláv felesége Biagota (boi vagy bajor Ágota). Ennek egyetlen történelmi bizonyítéka a przemysli- dénár, mely érmék a házasságuk alkalmára készülhettek. Érmén lévő felirat: BIAGOTACOIIIIX vagy BIAGOTACOVIIX, vagyis BIAGOTA CONIVNX. A krónikák szerint 5 gyermekük született: 1. II. (jámbor)Boleszláv 927-999, a primogenitúra szerint apja örökét vette át. 2. Strahkvasz 929-996, szerzetes lett Prágában. 3. Dobrawaska 940-977, a lengyel piast dinasztia alapító, I. Mieszko felesége lett. 4. Mlada vagy Mária (?) apáca lett a Szent György kolostorban. 5. Oldrich. (Idevonatkozó forrás linkje itt)

II. (jámbor) Boleszlávot fia  III. (vörös) Boleszlav (csehül Boleslav III. Ryšavý = Russzin László) követi, aki ellen kegyetlenkedése miatt fellázadtak. Segítségül hívták a lengyel Boleszlo-t. A lengyel Boleszlo nem más, mint Mieszko és Dobrowa fia (lásd lengyel nemzetnél), aki egyesíti a Przemysl-dinasztia két területét, Bohémiát és Poloniát, és a morva nemzetséget (999-1026) Lásd alább a térképen!  (A Morva alatt nem a morlja-ház értendő) .

Ezzel Bohémiát leválasztja a német hűbéri függőségtől. Boleszlo gyakorlatilag 1025-ben Bohémia azaz Csehország és Lengyelország legeslegelső felkent és megkoronázott királya lett. 1026-ban bekövetkezett halála után - a primogenitúra-szeniorátus öröklésrend következtében történő testvérgyilkosságokat megelőzve - hatalmas birodalmát pápai legitimációval szétosztották a vérszerinti örökösök között.

 /I.(lengyel) Boleszlo egyik felesége a magyar Judit. Hogy István király testvére vagy Koppány esetleg Géza húga nem egyértelmű. (Judit kilétének történelmi tisztázása Koppány históriájában is fordulatot jelenthet.) Ami tény, Boleszlo-tól Juditnak született egy fia, Veszprém herceg, akit Boleszlo elkergetett még az 1000. év előtt. Boleszlo vérszerinti leszármazottjaként Veszprém herceget is megillette volna a juss, de ebben a kegyben nem részesítették a magyar ágat. Ebből később konfliktusok, és igények fenntartása is származott a cseh-lengyel és magyar dinasztiák között./

1026-tól fordult a morva-cseh viszony. Moraviát területileg, és mint etnikumot a csehek alá rendelték. A morlja-morva ágat, azaz a Mojmir-házat megfosztják az uralkodói örökös jogutódlásától. Gyakorlatilag a Przemysl dinasztia ekkor válik szét lengyel és cseh ágra. Bohémia azaz Cseh-morva ország, 1026-tól ismét a Német-római választó fejedelemségi szövetséghez tartózó egyik „municipium”. (Önálló jogkörrel rendelkező fejedelemség.) A közösség által szabadon megválasztott cseh uralkodói pozíció nem véglegesített és nem örökletes. Felkent királyként való megkoronázása (rang) nem elsődleges. Tehát a cseh uralkodót bármikor megfoszthatták tisztségétől. Azonban majd 300 évig a Przemysl-dinasztia tagjai közül került ki Bohémia uralkodója. Az utolsó Przemysl-uralkodót, III. Vencelt cseh-magyar-lengyel királyt 1306. augusztus 4-én Olmützben meggyilkolták, miközben az árnyékszéken tartózkodott.  A Habsburgok bejelentették igényüket a cseh-morva trónra Rudolf herceg személyében, aki Prága ostroma közben vérhasban elhunyt. Cseh uralkodókat a bajor ág követi. Dinasztiaváltás után Bohémia helyett a Cseh elnevezés honosodik el a köztudatban.A fent leírt történelmi folyamat: Bavariai hercegségek szövetségének szétesése (a „Nagy bavar háború” etnikumi és dinasztia harcok) - vallásfelvétel, területi viszonyok rendeződése - új nemzetek kialakulása (cseh, bajor, „osztrák” ) - uralkodó dinasztia megszületése (Przemysl) - területi egység megteremtése (Cseh-morva ország) - alkotmány.

 Alkotmány: A mindenkori szabadon választott cseh uralkodónak (herceg, fejedelem, király) német-római császár és római pápaválasztó jelölési és szavazati joga van. Továbbá a Morva-morlja medencét a cseh hűbérhez csatolták. Municipium principium: A hűbéri alattvaló ősi elven alapuló elsődleges joga. Magyarul állam az államban.

Megjegyzés: a magyar királynak (államfőnek még ma is) csak pápaválasztói vétó joga volt és van még ma is. Hogy érthetőbb legyen, pl. a magyar köztársasági elnök, megvétózhatta volna Ferenc pápa megválasztását.

 

A Mojmir-ház (?)

A morva-morlja dinasztia alapítója - nem bizonyított történelmi tény - egy Samo nevű zsidókereskedő, datálása 623-658. A legendaszerű történet szerint Samonak 12 felesége, 22 fiúgyermeke és 15 leánygyermeke volt. A népes család által létrehozott dinasztikus kereskedelmi („állam”)rendszert egy emberöltő alatt a Boiavarok felszámolták. A dinasztia ekkor háromfelé szakad majd a 800. évre ismét megerősödtek. A történelemkutatók szerint, a krónikák 12 ”nagybácsi”-ról írnak.

1. Párizsi medence (Il de franc) - a Meroving dinasztia (450-780)  (Dagobertek) hitelezője Rothbat, vagy Rathbot(n) „nagybácsi” azaz a Roth (Childerich)-család.

2. Pomeránia - Simeon, vagy Siemowit. A legenda szerint Ő volt I. Mieszko, a lengyel Piast dinasztia alapító egyik felmenője. Feltételezhetően a német Fugger bankárcsalád ősei.

3. Morva medence - Mojmir ki kísérletet tett egy saját uralkodó-ház megalapítására.

Mojmir a nagy bavariai-háborúban a Frank(furti) Károlyhoz fordult védelemért. A legenda szerint - mint fentebb már említve volt - az avar kincsek átadása mellett Bertán keresztül rokoni kapcsolatban is volt a két család. (Bertát a történészek nem morva-moljaként azonosítják.) Nem egyértelmű, hogy Berta a Frank(furti) Károly anyja vagy felesége volt, és az sem bizonyított, hogy Mojmirnak testvére vagy lánya. Ő volt a „nagylábú Berta” a nagy Frank(furti) Károly udvarában. Azért nevezték nagylábúnak, mert szkíta csizmában járt, míg mások római sarut hordtak. Másik anekdota, mely az I. világháborúban keletkezett. A német császárnak volt egy hatalmas nagyágyúja melynek lövedékei elérték Párizst. A németek Bertának nevezték el ezt az ágyút. A franciák az I világháborúban pejoratívszóval „bosoknak” nevezték a „boiavarok és svábok” után a németeket. Ekkor és innen származik a mondás: „A bosok nagybertával megint lövik Párizst”!

A „Mojmir ház” biztos alapokra helyezte Frank(furti) Károly udvaránál a család jövőjét, de a házon belüli nézeteltérések (kegyvesztettség, testvér és királygyilkosságok) valamint Árpád magyarjai áthúzták a számításukat. Ezért Károly fiával a szinte még a kiskorú német(bajor) Lajossal a magyarok kiirtásáról szóló dekrétumot rendeltették el. A Pozsonyi csata után a Mojmir-házra csúfos vég várt, mind dinasztikus mind vagyoni helyzetét tekintve. Ekkor a párizsi Roth „nagybácsi” sietett a segítségükre. Hatalmas pénzösszeget hitelezve, a svájci Alpokban felépítették a „Héjavárat”, a Habisburgot azaz a Habsburg dinasztia bölcsőjét. Első terjeszkedésük svájci kudarcáról szól Tell Vilmos története. Ezután a dinasztia a Duna felsőfolyása mentén sikeresen szerzett területeket. Dinasztiákban való házassági kapcsolatok révén Ausztria őrgrófjaként szerezték meg az egykori dél-Bavariát. Végül akkora birodalmat szereztek így, hogy Habsburg Károly(1500-1558) birodalmában soha nem nyugodott le a Nap” A Habsburg dinasztia Habsburg várától származtatja családi gyökereiket. Őseik eredetét ismeretlennek tekintik. A morva-morják és a Habsburgok közti vérszerinti kapcsolat történelmileg nem bizonyított - eddig. Ami e morva-morja-Habsburg tézis mellett érvként felhozható, maga a történelem, mely folyamán ma alsó és felső Ausztria és a Morva-medence a Habsburgok örökös tartománya (magán birtoka) lett 1919-ig. A Roth(schild)-ház 1848-ban nyújtja be politikai és gazdasági hatalmi igényét a Habsburgoknál, amit velünk, magyarokkal „fizettek ki”. Továbbá a magyar-cseh-lengyel királyságokban az uralkodók ellen elkövetett királygyilkosságok mind addig „divatban” voltak, míg a Habsburg dinasztia nem került végleg a trónra. A sok véráldozat ellenében a Habsburgok trónra kerülése csak 1526. augusztus 29.-i Mohácsi csatavesztésünk után következett be II. Lajos magyar-cseh király halálával. 1526. aug. 29-t a Magyar királyság első Trianonjaként is szokták említeni.

 Merész dolog így összekötni a Mojmir-házat a Habsburg-házzal, de ezerötszáz év történelmének átfogó áttekintéséből ez a következtetés vonható le.

Kronológia:

Időszámítás előtt 275, a görög Boióták betelépülése  Pannóniába (Dráva-száva folyók vidéke, scordiskusok)

Időszámítás után 10, (görög) Boióta (magyar) szavar asszimiláció: bavarok

I.u. 100, Róma által a Boi-avarok kiűzése a Kárpát-medencéből.

I.u. 200, bavarok letelepedés a Duna és az Elba folyók felsőfolyásánál.

I.u. 450, a Bavarok Attila hun király „germán szövetségesei”

I.u. 500,  bavarok harca a longobárd-törzsekkel

I.u. 600-700, fejedelemségek kialakulása és szövetség-rendszere. Bavar sváb-szász szövetség. A morlja nemzetség betelepülés a cseh-morva medencébe

I.u. 780, a nagy (B)Avar háború - sváb és szász lázadás- Frankok beavatkozása

I.u. 800, bavarok bukása, frankok hűbéresei lesznek. Keresztény térítések.

822, Morva-ország, mint ütköző állam létrehozása- Mojmir Dux-morávia őrgrófja.

834, Vallásáttérés: Bohémiai nemzetségek áttérnek a római keresztény vallásra.

867, (alsó)Morvaországot a magyarok eltörlik, és fennhatóságuk alá vonják.

884, melniki Ludmilla és a przemysli Borivoj frigye, jelen cseh történelemi álláspont szerint, a cseh nemzet alapításának éve.

890 (?) a poloniai Przemysl-ből elűzik Borivoj családját, nemzetsége „kenézként” a cseh  Przemysl dinasztiaalapító néven kerül be a történelembe.

890-921, magyar frank(bajor) háborúk Morva-országért.

907 július 4, Pozsonyi csata.

921 tavasza, Vratiszláv cseh kenéz elesik a magyarok ellen vívott Morvamezei csatában.

921 szeptember 18, (Szent)Ludmilla meggyilkolása.

935. szeptember 28, (Szent)Vencel meggyilkolása. Szeptember 28. jelen cseh történelmi álláspont szerint a cseh államalapítás napja.

935-996, przemysl-i I. (cseh)Boleszláv függetlenedési és országlási vállalkozása. Bohémia, Szilézia és felső-Morvaország egyesítése

999 -1026, (cseh)Boleszláv unokája I. (lengyel)Boleszlo Bohémiát és Sziléziát fennhatósága alá vonja.

1025 I. (lengyel)Boleszlo-t (cseh-morva, lengyel és pomerán uralkodó) királlyá koronázása.

1026 I. (lengyel) Boleszlo halála, birodalmát szétosztják.

1026-tól Bohémia és felső-Morvaország (Cseh-morva medence) önálló fejedelemség a Német-római császárság feudális hűbéri rendszerében. (Alkotmány)

1026-tól, Csehország uralkodóit mindig a Przemysl-házból választják.

1306, jogutód nélkül, gyilkosság révén kihal a Przemysl dinanasztia.

 

---

 

 

Oldal: Cseh (állam) királyság kialakulása
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2024 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat