Történelem.hu-amit elhallgatnak

"Mert van az igazságba bújtatott hazugság, és van a hazugságba bújtatott igazság"

Lengyel  nemzet (állam) kialakulása

A lengyel nemzet születésével, eredetével és a lengyel népnév kialakulásával egyetemes szinten igen nagy bajban vannak a történészek. A „lengyel-magyar két jó barát” és a „testvérnép”, mind nekünk magyaroknak, mind a lengyeleknek többet jelent a két nemzetet összekapcsoló szállóigénél. Genetikai-testvér a magyar és a lengyel nép! Táblázat: Haplotípus %-os megoszlás:

Gén
EU4
EU7
EU8
EU9
EU10
EU11
EU13
EU14
EU17
*EU18
*EU19
Lengyel
3,6% 
 23,6%
 0%
 0%
 0%
 0%
 0%
 0%
 0%
 16.4%
 56,4%
Magyar
 8,9%
 11,1%
 0%
 2,2%
 0%
 2,2%
 0%
 0%
 2,2%
 13,3%
 60%

A lengyel nép és nemzet születésének kutatása nem a lengyel történelemben, hanem a Nesztor krónikában, valamint a Kijevi russz, a cseh és az ukrán történelemben keresendő. A lengyelek történelme túlburjánzik a „szlávizmustól”! És ez felveti a szkeptikus kérdést, hogy lehet a „finnugor” magyar a „szláv” lengyelnek testvérnépe?  Rá a válasz egyszerű: ebben a szláv és finnugor történelmi tévhitben sehogy! Mert se nem szláv se nem finnugor, hanem szarmata-(rox)alán-szkíta-hun leszármazottak a lengyelek is, pont úgy mint mi magyarok. A lengyelekben nincs turk(török), viszont van baltikumi vonás. A korai magyar-lengyel dinasztikus és történelmi kapcsolatok mindvégig követhetők, - akár a cseh, akár a podóliai (Ukrajna)  részek történelmén keresztül - addig, míg  Lengyelország függetlensége fennállt. De a lengyel magyar testvériség továbbra is él…

 Különbség a két nép  entitástudatában van, a lengyel rzeczpospolitai (közösen intézett dolgok, tanács) és a magyar királysági szemléletmódban jól tetten érhető. 

Egy kiragadott történelmi példa a lengyel-magyar testvériségről: Az Angliába menekült lengyel pilóták a II. világháború alatt nem voltak hajlandók repülőgépeikkel felszállni, hogy Magyarországot bombázzák. Egyszerűen megtagadták Magyarország bombázását.

A szlávelmélet szerinti lengyel szláveredet anomáliái

Szlavisztikusok szerint, az Európába vándorló indoeurópai törzsek szétválásának következményeként alakultak ki a szlávok, valamikor az 500-s évek környékén. Az Odera - Visztula - Dnyepper folyók vidékén vélelmezik a szlávok őshazáját. Azonban mind a mai napig a szlávkutatók közt sincs egyetértés, hogyan és honnan vannak a szlávok. (A sztálini kommunista történelmi utópia szerint a mai Törökországból vándoroltak a sztyeppére.) A szláv őshazának tekintett, a mai Lengyelország területén számos régészeti lelet bizonyítja a terület folyamatos lakottságát, de egy egységes szláv kultúra beazonosítása ezeken mindig elbukik. A szkíták, germánok és hunok után 500-ra, hipp-hopp ott teremnek a szlávok a semmiből.  Majd félévezred alatt alig tudni bármit is róluk, az 1000. évre viszont már a szláv nemzetek és államok sorra jelennek meg a mai történelemtanítás szerint.

 A szláv meséhez hozzátartozik még, a kitalált három szláv testvér, Lech, Cseh és Rusz vitézek, kik a lengyelek, a csehek és az oroszok ősapái voltak.  Lech utódai a lechiták, amelytől a lengyel népnevet eredeztetik. A lechiták maradtak helyben, a többi szláv törzs szétvándorolt.  A szláv elmélet hívei több lengyel törzset is megneveznek a lechita-n (lendzsa) felül, mint viszlán, polán(goplán), pomerán, sziléz, mazur(mazóv) stb, valamint a szerbek, a szlovének és a horvátok őseit is innen eredeztetik. Lechita törzsnévből származtatják a „lengyel” elnevezést. A lechita törzsi név viszont nagyon áthallásos a balti kis állam, Lettország nevével. A lechiták nyelvét  „balti-szláv”(lett és litván) nyelvnek vélik szláv-nyelvkutatók, amelyet viszont kihaltnak tekintenek. (Megjegyzendő, hogy a lett és a litván nép „germán” gyökerekkel bír. És a német történészi adoma szerint „egy germanologusnak illik litvánul tudni”) A lengyelek nyelvét a szláv-nyelvcsaládba sorolják, de az egyedi. Azért tartják egyedinek, mert a gyakorlattól eltérően a szláv nyelvcsaládba tartózó más szlávnépek egymás nyelvét beszéd szintjén valamelyest megértik, a lengyelt viszont nem.

Lengyelország másik neve a Polska, melyet a lengyel polán törzs nevéből származtatnak, azaz a „mezőket megmunkáló” földet művelő emberek elnevezés a lengyelek önmegnevezése. (Pole -mező, podolja - írtásföld, értsd alatta erdőirtás, „podzol” erdei talaj). Viszont a korabeli Kárpátok keleti lejtőin ( Ma délkelet-Lengyelország és nyugat Ukrajna) erdőirtással, fakitermeléssel a ruténok, illetve ruszinok foglalkoztak. Podolia, mai nevén nyugat Ukrajna, a magyar nyelv szűkebb értelmezésében Kárpát-alja. A Polsa, Polska név e földrajzi terület elnevezéséből származik. A magyar nyelvben használt „lengyel” elnevezés jelentése szintén ugyanaz, mint a polska,  „irtás földön (mezőn) élők”-et jelent.

Az állítólagos szláv népek törzsi központokra, mai értelmezés szerint tanyaközpontokra, falvakra szóródtak szét. A csomópontok saját korabeli nyelvük szerinti önelnevezése a „pias-tok”. E település szónak a görög megfelelője a polis(város). Más értelmezés szerint pias=piac, mely „vásár”-hely(tér), ennek görög nyelvi megfelelője a fórum.

 Az első lengyel uralkodó dinasztiát a lengyel államalapító Mieszko után Piaszt(csomópont)- dinasztiának nevezik. Lengyel neve Piastowie, magyar jelentése az angolszász nyelvből származtatva: a vásár(piac)rendezés jogával rendelkező város(központ), illetve I. Mieszkouralkodó, felügyelő-kenéz. Mieszko egy „szláv” törzsi vezető, nevének  jelentése „Én az erdők ura”. A mieszko szó balti-germán-szász szó, szűkebb nyelvi értelmezése a mai dán nyelvből ered. Tehát itt sem utal semmi a szláv entitásra. Sőt a lengyel államalapító, Mieszkó székvárosa (Pias(t)-ja)  a mai Poznan sem tűnik kimondottan szláv elnevezésűnek. A (nyugat)lengyelországi korai történelem jobb megértéséhez hozzátartozik, hogy ez az időszak, amikor a történelemből ismert angol-szász törzsek szétváltak. Egy részük nyugatnak, másik részük keletnek vándorolt a mai Dánia területéről.

Mint és hogyan összegezhetjük a fentieket? A szláv entitásnak titulált korai lengyel államot egy angolszász-germán törzsfő alapította a genetikailag magyarokkal rokon hun utódtörzseket behódoltatva. A lengyelekre erőltetett szlávság, és a germán gyökerű államalapítás identitás-zavart kelt még ma is, és nem csak a lengyel nemzettudatban. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a Cseh királyságot egy lengyel (polan) Przemysl dinasztia alapította - ez azonban már a cseh történelem része.  De ahogyan a Habsburgnak, úgy Sztálinnak sem  a „lengyelek és a magyarok gerincét nem sikerült megtörni”! Mindenesetre a lengyelek, a napjainkban írt történelmi önismertetőikben egyre többen szakítanak a szlávsággal. A történelemhamisítók miatt a múltjukban még nem igazán mernek mélyebbre nyúlni. Két dologban biztosak a lengyelek! Tudatosult bennük, hogy genetikai rokon a magyar és a lengyel nép, továbbá meggyőződésük, hogy „nyelvüket a szlovákok lopták el”, az „oroszok a történelmüket a lengyelektől és az ukránoktól lopták”.

A lengyel történelmi álláspont, nemzetük születéséről és államalapításukról, magyar szemmel dióhéjban

A lengyel történészek az ősi lengyel törzsi területet minden esetben a Visztula folyó felsőfolyásánál feltételezik. Közelebbi földrajzi meghatározása Krakkó és vonzáskörzete, ahol a poláni törzs, a cseh és lengyel királyokat adó Przemysl-i dinasztia telepedett meg a VI.-IX. században.  Feltételezés szerint a mai Ukrajna területéről, a Dnyeszter és a Bug folyók vidékéről települtek át oda. Ezt a hipotézist több korabeli történetíró hiteles lejegyzése is alátámasztja, miszerint számos sztyeppei (szkíta)törzs északnyugatnak vándorolt a Kárpátok északi vonulatán, ahol germán (dán, szász) és baltikumi törzsekkel keveredtek, illetve kereskedtek.

A IX. században egy anonim bajor földrajzíró az Elbától keletre több mint 56 törzsi fejedelemséget sorolt fel. A törzsi sokféleség által alakult ki a mai Lengyelország területén az az egységes anyagi-kultúra, melyet „szlávnak” neveztek el a történészek. Azonban a törzsi etno-politikai széttagolódás ebben az időben a nemzetté-válást még nem tette lehetővé. A kereskedelemi csomópontok (piastok) felügyeletét a helyi törzsi elitből választott gazdasági vezetők (kenézek) látták el, olykor önkényes alapon. A fejedelmi túlkapások lázadásokhoz vezettek, és ilyenkor elkergették a kenézt. Helyére „külső” törzsből hívtak vezetőt. A történelemtudomány által vitatott hitelességű „Nesztor krónika” részletesen leír hasonló eseményeket. Később ezek az átmenetek járultak hozzá az első szervezett (nem csak a) lengyel állam kialakulásához. Az első központosítás Mieszko törzsi fejedelemhez köthető. A 966-ban keletkezett oklevelében, a Dagome Iudex-ben (A Nap igazságos törvénye) behatárolta törzsének területét a mai Poznan környékén, a Warta – Visztula és az Elba folyók középső folyásánál, lásd a térképen sárga színnel jelölve.

I. Mieszko,966, Dagome iudex

 Ezen oklevélben legalizálja országa függetlenségét és tájékoztatja erről a római Szentszéket. A pápai elismerésért szakított a törzsi szokásokkal, elkergette „pogány” feleségeit és gyermekeit, majd felvette a római keresztséget. Feleségül vette  a Nyugat-podoliai (későbbi földrajzi nevén Galícia)  Krakkó környékén élő szomszédos  (cseh)Przemysl-i törzs fejedelmének Dobrowa (magyarul Jovanka) nevű lányát.(1050. évfordulós bankmarketing videó  itt) Ezzel egyesítette a pomeráni és a poláni  törzseket, és megalapította a Piast dinasztiát. Innentől említik különböző korabeli krónikák „Polohttp://numisklep.pl/image/data/polska/prl/md_glowy.jpgnia”-t (Poland), mint Lengyelországot. Mieszko megalapította a Poznani érsekséget és a Szentszék által támogatott keresztény-térítésbe kezdett. A szomszédos törzsek térítése nem volt mindig zökkenőmentes, olykor kard által véres ütközetekben hódoltatta be a „pogány” törzseket. Mieszko, progresszív politikájának célja a Szentszék által legalizált hittérítéssel a szomszédos germán, balti éssztyeppei törzsek behódoltatása illetve területszerzés. (Kortársának, a magyar Géza fejedelemnek a politikája ellentéte volt Mieszko országépítő elképzelésének.)

Mieszko lefektette a lengyel történelem alapját, krisztianizációjának eredménye lett a későbbi latin-lengyel és a latin-balti kultúra. Ezzel azonban ketté is szakította a korabeli történelmi lengyel-törzseket a későbbi nyugati Nagy- lengyelországra (Regnum Polonia)  és a keleti Kis-lengyelországra (Rzecz-pospolita Polonia), de erről majd később. A hivatalos lengyel történelem I. Mieszkot csak dinasztiaalapítónak tekinti, a cseh Dobrovától született fiát, Boleszlo Wielki-t viszont a lengyel állam megalapítójának. Ismertebb neve Vitéz Boleszláv vagy Boleszlaw Chrobry. Nevének jelentése Rettenthetetlen (fatörzs) szálfatermetű. Az erdők fejedelme, Mieszko halála után,  Boleszlo és (fél)testvérei közti utódlási harcból Boleszlo került ki győztesként, aki apja politikáját folytatta. Megalapította a Gnieznói érsekséget, valamint több kisebb püspökséget is. Róma mártírhalált szenvedő térítő püspökét, Adalbertet szentté avattatta, ezért II. Szilveszter pápa 1000-ben kinevezte Őt a Római egyház poloniai helytartójává.

/Kitérő megjegyzés:1. A Magyar királyság (nyugati)területén Koppány fejedelem kapta meg ugyanezt a Római egyház általi pápai elismerést, amit Boleszlo. 2. A „Szent István a magyar államalapító-t” erre a lengyel történelmi tényre ültették rá később a történelemírók. Volt, és van is a lengyel és magyar történelemkutatók, elemzők közt vita, hogy melyik volt előbb, a lengyel- vagy a magyar állam. A nemzeti lengyelek 966-t tarják államalapításuk évének, mi magyarok az 1000. évet, annak ellenére, hogy a szuverén Kárpát-medencei magyar állam létrejötte jóval a lengyel előtt történt. Ebből kifolyólag a lengyel állam létrejöttének mi az 1025-s évet tartjuk. A fenti történelmi események bizonytalanságára találták ki azt a legendát, mely szerint II. Szilveszter pápa 1000-ben a magyarok Szent Koronáját a lengyeleknek akarta adni, de meggondolta magát. Így lett István királyé a Szent Korona, és ezért kapott Boleszlo csak diadémot 1000-ben. Tévedésüket, avagy a magyar és lengyel történelemhamisítást a kor történelemírói a lengyel-magyar koronázási átfedés kettősségét később e legenda betoldásával oldották fel./

 Boleszlo sikeres hadjáratot folytatott a német fejedelmek ellen, sorra térítette keresztény hitre a szomszédos törzseket. II. Henrik német-római császárt többször is legyőzte, és ezzel megszerezte a tőle nyugatra eső Sziléziát, a Cseh-Morva medencét, északon Luzitániát, Danckát és a Balti-tenger partvidékét, Mazoviát, Livoniát. Kelet felé, azaz kis-Lengyelország (Lodoméria, Halics) és a Kijevi russz elleni térítő hadjáratai már nem voltak ilyen sikeresek. Ők voltak a poljei „ortodox hungarus slavusok”, akik a kard által nem vették fel a római hitet.

Boleszlo, országa központját Gnieznóba tette át, ahol 1025-ben (nyugat)Polonia királyává koronázták. Regnum–polonia, azaz a lengyel keresztény állam-királyság megszületett 1025-ben. Ez a hivatalos lengyel történelmi álláspont.

 /Tegyük fel költőien a kérdést: ez tényleg a lengyelek korai történelme lenne, amely egy angol-szász, (vagy ahogyan Katona József a Bánk-bánban nevezi, merániai) és egy cseh törzs frigyével jött létre? Inkább a cseh királyság köszönheti e történelmi eseményeknek a létét./

 Boleszlo Wielki (kép) királlyá koronázása utáni évben meghalt. Az általa létrehozott, a kor legnagyobb „európai birodalma” szétesett. Egyes elméletek szerint birodalmát végrendeletszerűen szétosztotta a jogutódok között, ezzel mintegy elkerülve a jogutódlási harcokat. Más elképzelések szerint halála után, birodalmának területén tradicionálisan visszaállt egy sokkal fejlettebb, fejedelmi szintű törzsi széttagolódás. Történelmi tény, hogy Boleszlo halála után, Kelet-európában a törzsek sokasága szerveződött rzeczpospolita és fejedelemség-i államformába.

A lengyel kérdés: Hol ősi nemzetük ősi földje? Elfogadott történelmi tény, hogy Európa térképén a mai Lengyelország geopolitikai helyzete nem a történelmi Lengyelországot és népet fedi le. A lengyel nemzetállam jelen behatárolása kérdéses mind a terület, mind az (szláv) entitás szerint. Londonban, 2015-ben a lengyelek kezdeményezésére történelem-tudományi nemzetközi konferenciát rendeztek a „lengyel kérdésről”, mely érdemtelenül nem kapott kellő sajtóhírt sem, és persze érdemi döntésre sem jutottak e kérdéskörben. Azt azonban mindenhol elismerik, hogy a történelmi Lengyelországot az új korokban folyamatosan feldarabolták, olykor még a térképről is letörölték, és a jelenlegi Lengyelországot eltolták nyugatra, a német területek rovására.

A lengyel kérdés történelmi gordiuszi csomójának rejtélyei:

- Ha azt mondjuk Poland (Po/k/föld), akkor protogermán, azaz (po)meránia.

- Ha azt mondjuk  Polonia, akkor cseh.

- Ha azt mondjuk Podolia-i akkor ukrán.

- Ha azt mondjuk, hogy lendzsa, lechita, akkor baltikumi litván vagy lett.

Minden nemzetiségi elnyomatásuk ellenére, ha tetszik, ha nem, már pedig a lengyelek léteznek, ellentétben pl a belgákkal. Magyar népi szójátékkal élve a lengyel kérdés,  „sehol sincs ország, neve nincs királyság”. Szemléltetésként leírva, a térség jelen politikai térképe a történelmi-entitás szerint úgy néz ki, mint egy rosszul kirakott puzzle.

 Azért legyünk tisztában azzal a történelmi ténnyel is, hogy a középkori Lengyelország a kor legnagyobb európai hatalma volt, és képes volt önerőből megállítani mind a tatár, mind a török európai előrenyomulását. Az egyesített középkori (két)Lengyelország nagyobb és erősebb állam volt, mint a mondvacsinált Német-Római birodalom. Ezért a későbbi (új) koroknak globális érdeke volt az Észak-kelet európai térség – nevezzük nevén – „balkáni” állapotának a megteremtése. Ehhez a széttagoltsághoz hozzájárult mind az a belső ősi, tradicionális kettős (királyság-párti és „rzeczpospolita” törzsi-tanácsi rendszer) társadalmi berendezkedés, mind a nemzeti identitás-tudatzavar, amely okán a XX. században is feldarabolták –  mint Magyarországot - a történelmi nagy Lengyelországot három részre: ma kelet Lengyelország, Fehéroroszország, északnyugat Ukrajna. Krakkó – Varsó – Minszk – Kijev által határolt négyszög.

A „lengyel kérdés” kongresszusa eredménytelenségének történelem-tudományi  háttere  a szláv lengyel és finnugor magyar genetika testvériség… És egyelőre, az egyetemes történelemtudomány jobbnak látja, ha nem feszegetik ezt a lengyel nemzetiségi kérdéskört, földrajzilag, teológiailag és politikailag sem. Ez a lengyelek „Tria-nonja”!

A „két tölgyfa”: Lengyel-magyar  genetikai testvériség-gyökerek.

A 19. századi lengyel publicista Stanislaw Worcell  a lengyel-magyar testvéri kapcsolatot a következőképpen írta le: Magyarország és Lengyelország két ősi tölgyfa, mindegyikük külön és önálló törzzsel, de gyökerei szélesen szétterülnek és összefonódnak a föld felszíne alatt, és láthatatlanul összekapcsolódnak egymással. Innen van léte és frissessége az egyiknek, valamint élete és egészsége a másiknak”.  Ezen „két tölgyfa”-nak a gyökerei a szarmata-gétahun(gepida) és a szarmata-(rox)alán törzsi-nemzetségek.

1. Történelemkutatók a lengyelek „bölcsőjét” az ősi lengyel törzsi területet a Visztula felső folyásánál feltételezik, mindezt régészeti leletekkel is alátámasztva, illetve az általuk feltételezett „szláv őshazának” is része volt ez terület, egykori neve Polonia, majd Galícia, azaz Krakkó környéke. Másik történelmi feltételezés szerint, a „hunok után”, az V-VI. században erről a helyről, innen e területről települtek át a germánnak titulált gepidák Erdélybe. (Gepida királyok kora Magyarországon 460-560)  Hogy kik a gepidák? Részleteibe most nem folynánk bele, legyen itt annyi elég, hogy a király-szarmaták hercegeinek leszármazottai, akiket neveznek germánnak, szlávnak, néha karpoknak, korábban a rómaiak dákoknak, a görögök gétáknak. Egy azonban tény, az V-VI. században, a Krakkó-környéki és Erdély-i régészeti leletek kultúrjegyei megegyeznek, és hasonlóak  a szkíta hun régészeti leletek sajátosságaihoz. Tehát egy és ugyan arról a népcsoporthoz tartozó törzsi családokról van szó, csak az egyik fele a Kárpát hegyek öblében (magyarként), a másik (lengyelként) a kanyarulatánál élt. E terület a 4 város, Krakkó, Kassa, Kolozsvár, Vajdahunyadvár vonalon földrajzilag be is azonosítható. Erdély és a királyi Lengyelország, a Regnum Polonia különleges történelmi szálai innen gyökereznek. A legjelentősebbeket kiemelve ilyen volt pl Báthori István (1533-1586) erdélyi fejedelem(1571-1586) és lengyel király(1576-1586).  Báthori - ma fehéroroszországi - Grodnó városában váratlanul meghalt és a krakkói székesegyházban van eltemetve. De a Rákóczikat, és  I. (Nagy) Lajos királyt sem szabad  kihagyni a lengyel-magyar királylistából.  És hogy közne-meseket is említsünk, a legismertebb Bem tábornok, valamint Benyovszki Móric.

/ A lengyel-magyar-litván perszonálunió idején, a magyar Lajos király uralkodása alatt betiltatta az addig érvényIII. Mieszko zsidó-berűs pénzérméjeben lévő lengyel királyi pénzérmék zsidóbetűs feliratát. Majd a zsidó-pénzverdék visszaszorulása következtében létrehozzák a Haza-kereskedelmi szövetséget, amelyből a Fugger zsidó bankárcsalád emelkedik ki vagyonával és politikai háttér-hatalmával. Árulásaik közbenjárásával a Merániaiknak Muhit, a Fuggereknek Mohácsot és 1848-49 - t köszönhetjük, mi magyarok a történelem folyamán. - Ennyit a „Mieszko által lefektetett krisztianizáció latin-lengyel alapjairól. (Kép: III. Mieszko zsidóbetűs dénarja.) /

2. A másik genetikai vérvonalat a Kijevi russz, Lodoméria és Halics történelmén lehet nyomon követni. Ez az a sztyeppei szarmata(alán)-szkíta-hun-onogur-vérvonal, amely a hun közigazgatási rendszer hagyományán alapuló (itt törzsi tanácsként értendő)„rzeczpospolita”  társadalmi berendezkedéshez vezetett a IX. század után. Ebből jött létre „Rzeczpospolita-Polonia” azaz „kis-Lengyelország” és az orosz, majd később az ukrán nép.

A heraldikakutatás szerint Erdély ősi címere vörös pajzson a fekete (kara) főnix madár. A piros-fekete szín mindenhol dominál az erdélyi népviseletek különböző variációiban.

     Lengyelrszág címere

(Bár a jelenlegi székely zászló kék(kík) színe Kijevi (kék ég), de ha türkizkéket veszzük alapul, akkor az ázsiai kabarok színe.) A címerállat korabeli ábrázolása vitatott: turul, sólyom vagy sas. Következtetés szerinti szimbolikája, vörös a szarmata - alán russz törzsének színe, a fekete madár pedig a trák királyok szarmatagétahun-gepida vérvonalának (Turul-dinasztia) címer állatta. A címerállatot sokféleképen értelmezik, és több irányvonalra ágazik az átvett ábrázolása. Innen kerülhetett át a Római birodalom sasává, szkíta turullá, a Hunyadiak, illetve a londoni Tower, a moszkvai Kreml hollójává. Majd későbbi uralkodó dinasztiák a sast különböző formai ábrázolással, előszeretettel használják saját családi címerükön. Boleszlo Wielki, a vörös alapon lévő fekete sas színét fehérre változtatta és vált a Piast uralkodói dinasztiának címerévé, mely a mai Lengyelország címere is. Persze a történelem folyamán sokszor módosítottak rajta, de az eredeti pomerán (fehér) - rusz (vörös) és geta címer jelenleg a lengyelek címere, és a fehér-piros a lengyelek nemzeti színe.

A lengyel nép kialakulása

Azon szarmata-szkíta-hun utódtörzsek, akik nem akartak közösségbe kerülni az előretörő ázsiai népekkel, az V. században északnyugatra tolódtak, köztük a poloniai Przemysl nemzetség. Ebből nemzetségből nő ki Lengyelország jelen elfogadott történelme, a Regnum Polonia. A történelemtudomány jelenlegi álláspontja szerint ez volt a szláv betelepülés. A lengyel nép leválása a sztyeppei törzsekről az ono-gur (10 nemzetség) törzsszövetség szétesésével kezdődött VI-VII. században. A VII. században a bolgárok kiszakadtak (lásd bolgárok), majd létrejött a magyar (7 nemzetség) törzsszövetség a Magna Hungaria. A VII-VIII századra „polje”-n  maradt, függetlenedő törzsek, sajátjogú kereskedelmi központokat (piast) hoztak létre, amelyeket vörös színükről redpolis-nak, vörös -településeknek, -városoknak, -homokkő váraknak neveztek. Ezen települések lakóit nevezték rzeczpospolitáknak. Ezeknek a törzsi központoknak az élén a törzs tagjai által választott kenéz állt. (A magyar történelemben ez a tisztség név a harka.) A kereskedelem által egyes piastok megerősödtek, mások elszegényedtek és a varég kalózok (viking fegyveres-kereskedők) olykor uralmuk alá is vettették ezeket a „városokat”. De olyanról is tudni, hogy a város védelmére varég illetve turk zsoldosokat fogadott fel a lakosság. Ezen történetekről részletesen ír a Nesztor krónika, mint települések kiirtása, éhínség, lakomázások, fosztogatások, önkényuralom, lázadások – egyszóval anarchiába torkollott minden. Így került Kijev is a vitatott származású Rurik dinasztia uralma alá. (I.) Rurik, aki a Novgorodi fejedelemséget is megalapította 879-ben meghalt, DNS vizsgálatokkal próbálták már igazolni genetikai származását, amely szerint lehetett svéd, norvég de még bolgár is. A Rurik dinasztia kijevi uralmának, a történelmi feljegyzések szerint 884-ben Álmos hun király Kijevbe vonulása vetett végett. A Rurikokat elűzték ez tény! ( Rurik utódai majd a X. században megkísérelték visszahódítani Kijevet, de akkor csak a mai Szmolenskig jutottak, de ez már az orosz történelem része. Mindenesetre itt rálelünk az orosz-lengyel ellentét történelmi gyökerére.)

Álmos király lefektette a kijevi russz fejedelemség alapjait, 20-24 polje-i vagy podolia-i törzs lehetett, amelyeket közösségbe kovácsolt. Ez egyértelműen szkíta-hun közigazgatási berendezkedésre utal. A törzsi szövetség lélekszámát 3 és 12 millió közé becsülik. A Kijevi russz mint állam, a Kárpát-medencei események hatására és Álmos király meggyilkolása miatt nem teljesedhetett ki. Sajnos ezt a történelmi epizódot lefelejtik az írott történelem lapjairól.

  Történészek e polje-i törzsek neveit is ismerik, részben fel is sorolják, a törzsek nemzetiségi, etnikai hovatartozásban azonban nincs konszenzus. A russz szó jelentését etimológiai eljárással próbálják levezetni, melynek három irányvonala a viking(varég), a szláv és a (rox)alán eredet.  Mi a szarmata(rox)alán mellett tesszük le voksunkat. Miért is? A rutén - russzin sárgásvöröset jelent és egy alán nemzetséget jelöl.

 A későbbi kijevi russz törzsszövetség bolgár-alán közvetítéssel az ortodox, vagyis inkább az önálló bolgár ortodox vallást részesíti előnyben a római kereszténytérítéssel szemben. (Félreértés elkerülése végett az orosz és a russz nem egy és ugyanaz.) Nyugat Polonia a római egyház keresztény liturgiáját veszi át, ezzel ketté is szakadt Podolia, mely alatt itt a Kelet-európai síkság középső földrajzi területe értendő. (Ehhez hasonló vallás hitáttérés történt a magyar történelemben, Koppány római és az erdélyi Gyula bizánci keresztsége.)

Álmos 894-ben történő meggyilkolása után a Kijevi russz, azaz a polje-i alán(lengyel) szövetség magasabb szintű fejedelemségekre esik szét. A Rurik dinasztia bolgárokkal szövetségben visszafoglalja Kijevet, de ettől nyugatabbra tovább nem jutnak. Boleszlo Chorby megállítja őket. (A varég-bolgár szövetséget Igor Rurikovics novgorodi herceg és egy bolgár herceg Olga nevű kiskorú lányának házasságával szentesítik. Olga törzsi, nemzetiségi hovatartozása, hogy bolgár vagy varég, történelmileg vitatott.)

A korai Kijevi russz tagolódásai: Kis-oroszország (Kijevi russz). Halics –Lodoméria, korábban Ruténia, ma nyugat Ukrajna, kelet Kárpátalja. Podolia, ma közép Ukrajna. Volhodina és Lendzsia (Livónia), ma Fehéroroszország.

 A 3 és 12 millió közé becsült lélekszámú „polje” népek nemzetté válása annak függvényében alakult, hogy mely korai törzsek (szarmata, balti-germán, turk) genetikai leszármazottjai. A (régi) magyar népnyelv a vörös(szarmata-alán), a fehér(balti), a fekete (turk-alán) színelválasztással tett különbséget polje népei közé, akiknek entitásuk a felettük uralkodó törzsi dinasztiák nemzetségi hovatartozásának asszimilációjával is formálódott. Erre kiváló példa, hogy a korai orosz uralkodó osztály a lengyel nyelvet beszélte, cirill betűkkel írt, a bizánci vallást gyakorolta, és a korai bolgár társadalmi hierarchia rendszerét vette át.

(Rzecz)pospolita, polska, polonia, polje, poland, podolia, lengyel nevek értelmezése

 Rzeczpospolita szó mai jelentése köztársaság. Római kori latin megfelelője Municipium azaz Városi tanács. Szkíta-hun megfelelője a Törzsi tanács, azaz törzsi gyűlés. Rzeczpospolita szószerinti jelentése a „népek dolgainak” megbeszélése, közös döntéshozatal. Most ha nagyon nyelvészkedni akarnánk, a rzeczpospolita szóból levezethetők mind a cseh, mind a polska nemzet nevek, mert ennek így van gyakorlatias, mondhatni (alkotmány)jogi jelentése. Hogy érhetőbb legyen: Rzecz - Polska, önmaguk ügyeit intéző népek közössége(i), vagyis önálló jog és hatáskörrel rendelkező közösség. „Rzeczpospolita”, ez gyakorlatilag elsődleges alkotmányként is értelmezhető, hogyan kívánnak élni, de hogy kik, konkrét etnikumot nem nevesít. A szó szétválasztásából asszociálni lehet a cseh és a lengyel névre, annál is inkább mert itt ágazik ki a cseh történelem a lengyelből. A lengyelek a polonia, polska szó alatt a „mezei emberek” jelentést definiálják. – Tehát gyakorlatilag ez csak egy gyűjtőnév, magyar szólással „boldog-boldogtalan” érthető alatta.  Persze e polska névnek rengeteg pejoratív és más értelmes jelentése is van. Mi magyarok a „lengyel” nevet használjuk a polska helyett, mert az egy történelmi nemzetségnév, törzs szerint a balti Lendzsal illetve Lechita törzs neve, szín szerint pedig fehér. Nekünk magyaroknak nagybetűs tulajdon főnév a Lengyel, nem pedig jelzőszóból kreált kisbetűs közönséges főnév.

Polonia illetve a polska, polje gyűjtőnévbe sorolhatnánk ma a lengyel, a cseh, a litván, az ukrán, és fehérorosz területek lakóit is.

A Poland poföldet azaz a pomeránok földjét jelenti és még nem is lengyel (szlávról  nem is beszélve), hanem angolszász – fentebb erre kitértünk. Itt csak annyit jegyeznénk meg, hogy a Bécsi krónika szerint Géza fejedelem másik felesége Adél inkább volt germán mint cseh vagy lengyel. Tehát Adél egy pomerán hercegnő volt a lengyel dinasztia alapító Mieszkó törzséből. Ez a pomerán-lengyel-magyar dinasztikus kapcsolat időnként a közös történelmünk fekete bárányává vált. Csak egy példát említve, a pomerán német keresztes rendet 1224-ben, II. Andrásnak Erdélyből ki kellett verni.

Podolia –(erdő)irtás föld azon terület, amely a ruténok vagyis a ruszinok törzsi terülte volt, másik elnevezése Vörös ország.

 Más magyar-lengyel névértelmezés: Maga a „lengyel” név alatt a levirátus öröklési rend értendő, mely érvényben volt az ősi szkíta-hun-magyar örökösödési rendben. Ezen szokásjoggal 1000-ben mind a magyar, mind a nyugat-lengyel területen szakítottak és a primagenitura–első szülött örökösödési joga-t vették át. A prima-genitúra-t tartalmazza a magyarok vérszerződése is. A magyar nyelvben kialakult „lengyel” szó konkrétan jelentheti azokat a szkíta utódtörzseket, akik nem tértek el a levirátus öröklési rendtől, azaz ők a lengyelek, a lengyelek történelmében kis-Lengyelország. A királyi (nagy) Lengyelországra mi magyarok a latin megnevezést a Regnum Polonia nevet használtuk kb 1300-ig, a nemzetséget pedig merániai és vagy poloniaiként említjük. A lengyel (polje) történelem során kis- és nagy Lengyelországban időnként felcserélődőt a primagenitúra és a levirátus öröklési-rend.

A lengyelek (az orosz és litván is, melyet a lengyelből vettek át)  wegierski-nek mondják a magyart, ami vérszerinti testvért jelent, de utal a magyarok történelmi Vérszerződésére is. A szó latin megfe- lelője a levir, mely a testvérbátty - fivért jelent.

Térképen (Pallas nagy lexikon) Lengyelország (Polje) 1772-s felosztása: Ezen a térképen még kiválóan áttekinthető az 1000. évben lévő ősi népek etnopolitikai elhelyezkedése, némi magyarázattal kiegészítve. A barnaszín, mely Oroszországhoz lett csatolva a Rzeczpospolita Polonia azaz kis-Lengyelország, őslakosai a szarmata-alán, és fehér balti törzsek. Zöldszín, melyet a Habsburgok csatoltak el, a Regnum Polonia, a Királyi nagy-Lengyelország, őslakosok a szarmata-géták, rutén és polán törzsei –a cseh uralkodó Przemysl-dinasztia ősi törzsi területe. A sárgaszín, Poroszországhoz lett csatolva, Poland, Pomeránia, a lengyel dinasztiaalapító angolszász (dán) Mieszko törzsének ősterülete. Mieszko fiának, Boleszlo birodalmához még hozzá tartozott Szilézia és a Cseh-morva medence 1026-ig, mely Boleszlo halála után elsőként vált le a poljé-ról, - ez már a cseh történelem része.

Lengyelország felosztása 1772

 

Kronológia

Regnum-Polonia

(Poland, Podolia) Írtásföld

Reczpospolita-Polonia Polska  (Polje) Mezőség

V-VI. század

A Szkíta-hun államszövetség szétesése törzsi rendszerekre

600-700.

Poláni Przemysl család betelepülése a Gepidák közé. (Krakkó- Przemysl)

Önálló (alán) törzsi rendszerek és szövetségek (onogur, bolgár, magyar) szerveződése. Piastok kialakulása

700-800

Angol-szász-dán törzsek kelet és dél-keleti irányú vándorlása

Varég (viking) fegyveres kereskedők és a turk zsoldosok megjelenése, törzsi viszálykodások.

800-900

Pomeránok letelepedése az Elba, Visztula, Warta folyók középső folyásán.

(Polje) Kijevi-russz, 884-894. Álmos kijevi bevonulása. A varég Rurikok elűzése. 24 polje-i törzs egyesítése

966

Mieszko államalapítása: Dagome Iudex (Meránia).

A „megkeresztelkedett” Mieszko frigye a przemysl-i (Polan) Dobrowaval és szövetségre lépése a magyar Géza fejedelemmel (Adél)

(A volgai és az Al-dunai) Bolgár szövetségben a varég Rurik dinasztia harca Kijevért.

 

992

I. Boleszlo (római) keresztény térítő és területszerző hadjáratai.

1000

Római Szentszék Boleszlo-t kinevezi  Polánia-i helytartójává

Bizánci (bolgár) ortodox vallás térhódítása. Rurikok elfoglalják Kijevet.

A (kék) kijevi (vörös) russz fejedelemségekre tagolódása: vörös, fekete, fehér.

1025

Boleszlo királlyá koronázása

1026

Boleszlo halála: birodalmát szétosztják

1030 után

Csehország(Bohémia), Polonia - Lodoméria – Pomeránia, Mazóvia

Halics, ruténia- Podolia – Livónia – Kijevi russz



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 15
Tegnapi: 106
Heti: 228
Havi: 1 701
Össz.: 211 081

Látogatottság növelés
Oldal: Lengyel nemzet(állam) kialakulása
Történelem.hu-amit elhallgatnak - © 2008 - 2021 - tortenelem-hu.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »